II. világháborús emlékmű (2024)

A Szabadság téren található Tótkomlós II. világháborús emlékműve, amelyet Kiss Nagy András Kossuth-díjas szobrászművész készített. Az 1991-ben felavatott emlékoszlopon egy bronzból készült páncélsisak látható, alatta pedig a világháború helyi áldozatainak névsora olvasható.

Nagykopáncsi iskola (2024)

A Nagykopáncsi iskola 1910-ben épült, amely egy téglaépület volt jellegzetes kontyolt tetővel.

Nagykopáncsi geodéziai mérőtorony (2024)

A Tótkomlóshoz tartozó Nagykopáncs határában áll egy geodéziai mérőtorony a pusztában. A 20 méteres torony tetejéről az itt elterülő Kopáncsi-puszta látható be, amely a Körös-Maros Nemzeti Park egyik védett területrésze. A mérőtorony alatt, az akácfák árnyékában bújik meg a régi kopáncsi temető néhány megmaradt sírköve.

Kopáncsi-puszta (2023)

A Csanádi puszták legészakibb része a Kopáncsi-puszta, amely egy klasszikus, száraz szikes pusztafolt. A területre jellemző még a fejlett padkás szikesek és szikerek. Emellett a Kopáncsi-puszta híres kékvércse fészkelőhely is, de a daru és récefélék vonulásában pihenőhelyként szolgál.

Nagykopáncsi Szent István király-kápolna (2024)

Békés és Csongrád-Csanád vámegye határán áll az egykori Mezőkopáncs Árpád-kori temploma, amelyet miután pusztulásnak indult újra rekonstruáltak neoromán stílusban.

A feljegyzések szerint a templom a 12. században épülhetett a Kopáncsi-pusztába, valószínűleg II. Géza király idejében. Legalább is erre következettének a tudósok a feltárások előtt itt megtalált II. Géza király korából való pénzérmék után. A 13. században kápolnát gótikus nyugati karzattal és bélletes kapuval bővítették. A pusztulásnak indult épületet a 16. századig használták, újjáépítése egészen 20. század elejéig váratott magára. Ekkor Dr. Csepregi Imre makói plébános kezdeményezésére újra alakult a Csanádvármegyei Történelmi és Régészeti Társulat, amely 1933-1935 között restaurálta a mezőkopáncsi kápolnát. Az újjáépítést során Szabó Imre makói főmérnök tervei alapján a megmaradt falszakaszokat tökéletesen konzerválták és illesztették be a templom szerkezetébe. A neoromán stílusú Árpád-kori templom megújítása olyan jól sikerült, hogy mai építészeknek is követendő példaként szolgálhatna.

A templom kertje is szépen rendben van tartva napjainkban, ahol különböző növényfajok, bokrok, cserjék, tuják és fenyők láthatóak, amelyek nevét a mellettük elhelyezett kis táblákon találjuk. Az Egyházmegyeközi Papnevelő Intézet növendékeinek szállásául szolgáló lakóépület áll még itt a hangulatos kis arborétumban.

Evangélikus templom (2019)

A többnyire szlovákok lakta település 1792-ben fogott neki a templomuk felépítésének. A három évig tartó munkálatokban az egész evangélikus közösség részt vett, a faanyagot pedig a Maroson úsztatták le Aradig, és onnan szekerekkel szállították Tótkomlósra. Az impozáns copf épület bélletes ívpillérsoros homlokzattal, hét boltszakaszos hajóval és egy 57 méteres toronnyal rendelkezik.


A templombelsőben látható faragások Dunajsky Lőrinc alkotásai, oltárképe Krisztus mennybemenetelét ábrázolja.

Szent István megkoronázása (2019)

Az Istvánt koronázása közben ábrázoló alkotás 2001 augusztusában, a millenniumi év eseménysorozatakor került a főtérre. 

A bronzból és andezitből készült szobor Mihály Gábor Munkácsy-díjas művész keze munkája.

Szálló a Komlóhoz (2019)

Tótkomlós első emeletes háza, a “Szálló a Komlóhoz” nevet viselő épület 1881-ben épült a település központjában. Hosszú ideig a szálloda meghatározó színtere volt a tótkomlósi életnek, étteremként és különböző kulturális funkciókat is betöltött. A jelenleg a műemléképület használaton kívül áll.

Szlovák Néprajzi Gyűjtemény (2019)

A városházával szemben álló egyemeletes épületben tekinthető meg a szlovák néprajzi gyűjtemény, mely Koppány János evangélikus lelkész országos magángyűjteménye.

A helyi szlovákság életéhez, mindennapjaihoz kapcsolódó tárgyak gazdag tárháza az elmúlt évtizedek során nemzetközi hírűvé vált. A népi bútorzat mellett, a különböző cseréptárgyak és eszközök, valamint festett kemencetévő, faragott mángorlófák, kerámiák, porcelán faliórák, citerák, s más eszközök, használati tárgyak láthatóak a múzeum szobáiban.

Rózsa fürdő (2019)

A csendes, tiszta levegőjű kisváros fő idegenforgalmi központja a Rózsa fürdő, mely a strandszolgáltatás mellett fő tevékenységi köre a gyógyászat. A 46 oC-os, magas kovasav tartalmú alkáli-hidrogénkarbonátos termálvíz fürdőkúraként ízületi- és lágyrész reumatizmus, gyulladásos reumatikus, elfajulásos betegségek, mozgásszervek posttraumatikus és postoperatív rehabilitáció, s a mozgásszervi deformitások kezelésére alkalmas.

A 1942-ben nyitott fürdő területén számos wellness szolgáltatás, egy álló szolárium, többféle masszázs, egy szauna, egy gőzfürdő és egy 36 fokos merülő-és termálmedence vehető igénybe. A nyári szezonban nyitva tartó strandon pedig egy 33 méteres úszómedence és egy gyermekmedence található.

Száraz-ér (2019)

Tótkomlós

Békéssámsonnál

A térség egyik legszebb természeti kincse a Száraz-ér, amely a Maros egykori mellékága. A Körös-Tisza-Maros által határolt területeken kanyargó vízfolyás a nevét onnan kapta, hogy az 1840-es években teljesen kiszáradt, sőt akkoriban még burgonyát is termesztettek a medrében. 

Az ér Romániában, Aradnál csatlakozik le folyótól és Békés és Csongrád megyében számtalan vargabetűt leírva végül a Tiszába ömlik.

Erzsébet-liget (2019)

Tótkomlós egyik legkedveltebb közösségi helye a város belterületén található Erzsébet-liget.

A védett növényeket rejtő hangulatos ligetben helyi védettségű kocsányos tölgyek és kőrisek találhatóak. Emellett 2014 óta emlékhellyé vált a park, ugyan is egy budapesti építészmérnök Mária szoborba is itt kapott helyet.

Ugyancsak a liget ad otthont azoknak a kopjafáknak, melyek a magyar történelem egy-egy fontosabb állomásaira emlékeztetnek.

Szent István király római katolikus templom (2019)

A város első katolikus templom 1938-ban készült el a helyi gyülekezet kívánságára. A neoromán stílusú épületben a szentmisék nem csak magyar, hanem szlovák és német nyelven is folytak az idők folyamán.

Református templom (2019)

Tótkomlós református temploma a település főutcáján található. Az imaházhoz külön fatorony tartozik, amely harangját 1948-ban öntötték. A Békéssámsonhoz tartozó gyülekezet magját a 1947-48-as deportálás során ide került felvidéki magyarok alkotják.