Szarvasi arborétum (Pepi-kert) (2018)

Szarvason található Magyarország legnagyobb arborétuma, amely az egykori Pepi-kertből lett a kialakítva. Napjainkban az arborétumban öt fás gyűjteményt található, mintegy 82 ha területen.

A fáskert története az olasz eredetű Bolza Pál („Pepi gróf”) nevéhez fűződik, akik a Körös szabályozása után kezdte meg a nagyszabású növénytelepítést az ártéri területen. Az 1600 fa- és cserjefajnak otthont adó park minden évszakban varázslatos látványt nyújt a természet szerelmeseinek. A több száz éves mamutfenyő, a pávák, vagy a Tündöklő kövek mellett számos érdekesség található még az arborétumban. 

Napjainkban a Pepi-kert, a Mitrowssky-kert, és a hajókikötő szomszédságában található „Konyhakerti” részterület látogatható. A korabeli épületei pedig időszakos és állandó kiállításoknak, rendezvények ad otthont. Nyaranta alkotótáborok, a hosszú hétvégéken pedig kézműves foglalkozások zajlanak a parkban. De részt vehetünk egy virtuális játékban is, ahol fedezhetjük a kert történetét.

Füvészkert (2013)

Újszeged ad otthont az ország egyik legnagyobb botanikus kertjének, amely legnépszerűbb rendezvénye a Távol-Kelet egyik legismertebb növényének virágzásához kapcsolódó Lótusz Napok.

A 30 holdon elterülő Szegedi Füvészkertet 1922-ben Győrffy István egyetemi tanár kezdte meg növényekkel betelepíteni. Először növénynevelő üvegház létesült, majd 1931-ben készült el az első tó. A soron következő igazgató kezdte meg az oktatást szolgáló gyűjteményének (rózsakert, sziklakert, arborétum, rendszertani gyűjtemény) kialakítását.

Szeged életében mindig is fontos szerepet játszott a rózsa termesztése, ezért a virágok királynője egy 125 tő nemesített fajtát magába foglaló gyűjteményt kapott a park központi részében. 1932-ben pedig az óföldeáki Návay kastély tavából került Szegedre az indiai lótusz, ami azóta hatalmas kolóniává, és a kert egyik különleges látványosságává nőtte ki magát. A kert fő nyári attrakciója még a színpompában díszlő vízi virágok kavalkádja.

A Füvészkertben több gyűjtemény is található, az egyik legérdekesebb az élő kövület elnevezésű tárlat, amely négy ősi nyitvatermő fajtát foglal magában. Ezek név szerint a szecsuáni ősfenyő, hegyi mamutfenyő, páfrányfenyő és a Wollemi fenyő tartozik a darwini csoportba. A kert másik bemutatója a Magyar Madártani Egyesület tagjaként már a 70-es évektől itt végzett ornitológiai megfigyelések alapján elkészített Füvészkert madárvilágát bemutató dioráma.

A szegedi vidéki élet bemutatására egy vásrhelyi tanya is beköltözött a területre. A kertjében termesztett növényeket lehetőséget biztosítanak a környékbeli gyerekeknek, hogy foglalkozások keretében, a gyakorlatban is kipróbálhassák a kertészkedést. De az egykori füvészkertek elődei mintájára készült középkori kolostorkert formájú gyógy- és fűszernövény gyűjtemény is érdekes lehet a fűszerek megismeréséhez. A hangulatkeltő rom előterében kialakított parcellák ugyanis közel 250 növényt tartalmaznak.

A füvészkert üvegháza igazi trópusi, szubtrópusi, mediterrán és sivatagi növények paradicsoma, közel 1200 növényfaja található itt. A több mint 100 fajt tartalmazó páfránygyűjtemény az egyik leggazdagabb az országban. A látogatók a kedvence a kaktusz különlegességek, ugyanis mintegy 300 faja megtalálható itt. Itt élnek az esőerdők lepkéi is, amelyek közül 20 lepkefaj, közel 250-300 színpompás, trópusi képviselőjével találkozhat az érdeklődő.