A „Hegyaljakapujának” is nevezett Szerencsen található Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfiatalabb vára, amely impozáns késő reneszánsz stílusával és hangulatos parkjával elvarázsolja a városba érkezőket.
A szerencsi vár eredetileg a Bogát-Radvány nemzetség birtokán bencés kolostornak épült. A vizenyős terület egyik kiemelkedő magaslatán álló apátságot később Némethy Ferenc, a tokaji várnagy foglalta el. Szerencs akkori birtokosa 1557-ben az itteni szerzeteseket elűzte, és erődöt épített a kolostor köveiből. 1565-ben aztán Schwendi császári generális zsoldosaival harc nélkül foglalta el az erődöt. Később Habsburg Rudolftól Rákóczi Zsigmond vásárolta meg, aki reneszánsz stílusban átalakíttatta várat. Ebben az időben erősítették meg a várfalat sokszögű bástyákkal.
1644-ben Esterházy Miklós nádorispán csapatai foglalták el a várost, de az később ismét Rákóczi tulajdonba került. A végvár ezután már nem képviselt hadászati értéket, a 18. század második felében le is bontották egyrészét, csak a déli torony maradt meg. A II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharc utáni még az Illésházy, Grassalkovich és a Szirmay grófok is birtokolták az épületet, akik szépen lassan egy kényelmes lakóépületté alakíttatták át az erődöt.
Napjainkra a várat a Zempléni Múzeum foglalta el, termeiben pedig a „Rákóczi Zsigmond és kora” és a „A szerencsi csokoládé története” című kiállítások láthatóak, valamint az itteni képeslapgyűjtemény népszerű még a turisták körében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése