Fájdalmas Szűzanya-kápolna (2026)

A makói Csanád vezér tér legjelentősebb empire stílusú műemléke a volt püspöki nyaraló épülte.

A püspöki rezidenciát és a hozzá tartozó kápolnát Kőszeghy László püspök építette 1826-ban nyári laknak. A dór oszlopos épületnek a kápolna a hangsúlyos része. Az épületben 1935-től fiúinternátus költözött be, a hívek gondozását pedig szerviták vették át. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során megfordult itt Horváth Mihály püspök, és Kossuth Lajos, Magyarország kormányzója is.

Központi magtár (2024)

Mezőhegyesen, a Hild János téren áll a Központi magtár, amely 1805 körül empire stílusban épült, Hild János tervei alapján. Az ország egyik legreprezentatívabb magtáraként emlegetett kétszintes épületet a római vízvezetékek mintájára készítették. A magtár belső berendezései ma is működőképesek, értékesítésre váró, kikészített vetőmagokat tárolnak benne.

Kocsimúzeum (2024)

Egy 1802-ben épült istállóban rendezték be a mezőhegyesi Kocsimúzeumot, amelyben jelenleg 15 darab hintó, szánkó és egyéb kocsi található. 

Az empire stílusú épületben a kocsik mellett nehézveretes csipkés díszhámok, sallangos díszszerszámok és régi fényképek is láthatóak.

Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok (2024)

A mai Mezőhegyest nem hiába nevezik a „műemlékek városának”, hiszen a településen és környékén található ötvenhárom, országosan védett épülettel Európában egyedülálló agrártörténeti értékkel bír.

A mezőhegyesi Osztrák Császári és Apostoli Királyi Ménesbirtokot 1784-ben alapította II. József császár az akkoriban lakatlan pusztában. Az alapítás követően években készültek a jelenlegi impozáns épületek, amelyek megépítésében olyan neves építészek vetek részt, mint pl. Jung József vagy Hild János. Ma már a városcentrumot alkotó közeli tíz hektáros parkban található a műemlékekben gazdag Ménesbirtok, amelyen át a Kozma Ferenc utca vezet.

Itt található többek között az 1790-ben copf stílusban épült Ménesparancsnoki kaszárnya, az 1807-ben épült a Központi ménesudvar, az empire stílusú Fedeles lovarda és a város jelképének számító két hatalmas diadalív is. 

A 19. század elején jelentős hazai lovaskultúra alakult meg Mezőhegyesen, és a hozzá párosuló korszerű mezőgazdaság megteremtésével a Királyi Ménesbirtok virágkorát élte, amely egészen a rendszerváltásig tartott. 

A mezőhegyesi Ménesbirtokot napjainkban a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. üzemelteti. A jogutód változatlan célokkal a modern és nyereséges mezőgazdaság meghonosítását szeretné folytatni.

Százéves Cukrászda (2023)

A Százéves cukrászda a város egyik leglátogatottabb nevezetessége, amely Magyarország második legrégebbi cukrászdája. Napjainkban a száz évvel ezelőtt is cukrászműhelyként működő épületbe lépve díszesen festett falak közé csöppen a látogató, ahol az eredeti biedermeier bútorok között hagyományos sütemény, parfé-, cukorka- és fagylaltkínálatból választhat az éhes vendég.

A belvárosi katolikus nagytemplom tőszomszédságában található empire stílusú épület az 1801. évi tűzvész után készült el, és 1839-ig gyógyszertár működött benne. A cukrászdát 1840-ben alapította Salis András cukrászmester, majd működtetését Reinhardt József vette át. Ezt követően a műhely Reinhardt Cukrászdaként híresült el, és csak 1952-ben változtatták meg nevét Százéves Cukrászdára.

1984-1986 között az épületet helyreállították, amely során igyekeztek a reformkori hangulatot visszaidézni, és az egykori cukrászműhely helyén pedig cukrászmúzeumot rendeztek be korabeli eszközökkel. A cukrászdát legutójára 2004-ben újították, amikor is Balogh László vette át kézműves cukrászda üzemeltetését. Az itt előállított sütemények és főzött fagylaltok, illetve Cadeau kézműves bonbonok, csokoládék továbbra minőségi alapanyagokból kézműves módszerekkel készülnek.

A Százéves Cukrászda berendezési tárgyai és eredeti bútorzatai ma is vonzza a turistákat. Ugyanis az egykori cukrászműhely helyén napjainkban cukrászmúzeum található, amelyben korabeli eszközökkel berendezett kiállítás látható. Az apró múzeum egyik nagy kincse egy 32 sípos géporgona, amelyet Josef Hain bécsi mester készített 1819-ben.

Kőhíd és kapusház (2023)

A 19. század elején kezdődött meg Gyula a fontosabb fahidjainak kőből és téglából való újjáépítése. A vár melletti egy ívnyílású kőhidat ez idő tájt építették újra empire stílusban. 

A hídfőn ma is álló kis romantikus kapusházat az áthaladók ellenőrzése emelték egykoron, napjainkban pedig a várszínház jegypénztára működik benne.

Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom (2022)

forrás: vfek.vfmk.hu

A szolnoki vártemplom már a középkorban is áll, de pontos építési idejéről nincsenek adatok. A török hódoltság alatt az épületet mecsetté alakították, majd kiűzésük után a ferencesek rendezkedett be templomba, és Kapisztrán Szent János tiszteletére ajánlották. A kuruc felkelés során az építményt felgyújtották, kirabolták és orgonáját összezúzták. Az épület falai 1716-tól tető nélkül meredeztek, a szentélyét kápolnaként használták. Homályossy Ferenc helybéli építész 1750-től 1757-ig visszaépítette és kibővítette a templomot. 

1820-ban ismét renoválni kellett az istenházat, mert a Tisza áradásai alámosták. 1824-ben újabb átalakítás következett a templom életében, ekkor klasszicista stílusban átépítették. 1919-ben Szolnokra is megérkezett a front, a román támadás idején a templom is találatokat kapott, a tornya mindenestül bezuhant és megsemmisített az oltárt. A két világháború között az épületet teljesen renoválták.

A templom főoltára és szószéke 1820 körül készült, empire stílusban.

Evangélikus templom (2020)

A belvárosi evangélikus templom  Luther-udvarban áll, de tornya több helyről jól látszik a városból. A mellette található egykori evangélikus iskolának olyan neves tanulói voltak, mint Szemere Bertalan, Hunfalvy Pál vagy Herman Ottó.

A helyi cipszer és szlovák családokból álló lutheránus gyülekezet első temploma 1797-re épült fel a Hunyad utcák által közrefogott területen. A Radvánszky család adományából készült épület 1817-ben egy villámcsapás következtében teljesen leégett. 1817 és 1820 között az új empire stílusú templom építéséhez fogott a gyülekezet, amelyhez felhasználták a régi falmaradványokat is. A hatalmas, közel 60 méter magas templomtorony 1864-rben csatlakoztatták a hajóhoz. Az 1878-as miskolci árvízben komoly károkat szenvedett a templom, de a 20. század második felében teljesen felújították az épületet.

A templomba oltárképét Székely Bertalan készítette 1897-ben, a festmény Jézus a Getsemáne-kertben ábrázolta a művész.

Evangélikus Nagytemplom (2020)

Békéscsaba egyik büszkesége a belvárosban található Evangélikus nagytemplom, amely Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma.

A híres templom építéstörténete az 1807-ben az alapkő letéttel kezdődött, de munkálatok végül csak 1824-re készültek el. A templom építészeti stílusában is egyedi, hisz a copfból a klasszicizmusba való átmenet idején épült, amely stílust empire néven szokták emlegetni. Az épület megtervezésén gyulai, majd aradi mester is munkálkodott, de végül Czigler Antal keze munkája érződik legjobban a műemlék külső kialakításban.

A templombelső is hatalmas, a háromszintes karzatán közel 3500 ülőhely van. A gyülekezet orgonája pedig egyike az ország legnagyobb evangélikus orgonáinak, melyet Soukenik János és Rukavina János szegedi mesterek készítettek.

Pénzügyi Palota (2019)

A hatalmas, két-emeletes pénzügyi palota a múlt század utolsó éveiben épült empire stílusban. A napjainkban Kossuth Lajos Gimnázium kollégiumának helyet adó épület tetejét Kisfaludi Strobl Zsigmond honfoglaló magyarokat ábrázoló impozáns szoborcsoportja díszíti.

Déri Múzeum (2019)

Déri Frigyes, a gazdag selyemgyáros és műgyűjtő jelentős gyűjteményt adományozott a magyar államnak, méghozzá azzal a kikötéssel, hogy Debrecenben állítsanak múzeumot a bemutatására.

A gyűjteménynek otthont adó épület a hajdani Füvészkert tómedre helyére épült fel 1930-ra, Györgyi Dénes és Münnich Aladár tervei alapján. A neobarokk (empire) épületet kifejezetten úgy tervezték, hogy az egyik legnagyobb becsben tartott festményt, Munkácsy Ecce homo! művét egy külön tetővilágítású teremben tudják bemutatni. Az idők során a trilógia másik két darabja is idekerült, és a látogatók nagy örömére, 2017 júliusától mindhárom mestermű együtt látható. 

A régi képtárban barokk és klasszicista festmények mutatják be eme gazdag művészi időszakot. A kiállított közel hetven festmény tematikai csoportba rendezve jelenik meg. Emellett interaktív helytörténeti kiállítások, kelet-ázsiai és egyiptomi gyűjtemények kaptak helyet a múzeumba.

Tisza-kripta (2017)

A Tisza-család kriptáját a kastélytól nem messze, a református régi temetőben találjuk.

A nyughely 1770-1771 körül épült, majd 1810-ben átalakították empire stílusban, később neoreneszánsz arculatot kapott. A sírkert előtt kovácsoltvas kerítéses bejárati kapu látható.

Eme kriptában nyugszik Magyarország történelmének három meghatározó egyénisége: Tisza Kálmán, gróf Tisza István és Lajos.

Szent István király római katolikus templom (2015)

A Szent István templom vagy más néven Belvárosi plébániatemplom, Makó Bujáki részében áll, amely 1699 óta egy katolikus városrész.

A mostani Szent István tér helyén már a török idők előtt is templom állt, amely a dúlást követő években teljesen elpusztult. 1718-ban egy kisebb épület felhúzásával kezdődött el a templom történelme és 1772-re érte el mai formáját. A folyamatos bővítések hatására egy hatalmassá duzzadt, barokk és empire stílusú építmény épült fel Makón. A műemlék környezetének egyik különlegessége az 1933-ban, egy régi térképet alapul véve készült, kapus, bástyás kerítés. 

A szentély főoltára igazi klasszicista mestermunka és főoltárképe pedig Szent István királyt ábrázolja, amint a koronát fölajánlja Máriának. A templom oldalkápolnájában található a még egy 18. századi Madonna kegykép, melynek eredetije a római Santa Maria Maggiore bazilikában található. 

Református templom (2013)

A pomázi református gyülekezet temploma 1814 és 1828 között épült klasszicista stílusban. A Wattay család Mares Vencel intézőt bízta meg az építkezés lebonyolításával. A rossz gazdasági helyzet miatt azonban megrendült a Wattay-ak anyagi helyzete, és végül a család solymári bérlője, Majthényi Károly támogatásával sikerült befejezni az építkezést.

A templombelső a református templomokra oly jellemző paraszt-barokk hatást mutat. A templom bronzdíszes, kőkeretes kapu szárnyai pedig empire stílusban készültek.