Földmérők (2020)

A református templom és a Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola között, a parkolóban egy monumentális alkotás látható. Az „Ifjú mérnökök” elnevezést viselő kompozíció Győri Dezső munkája és 1952-ben készült.  

A férfi- és nőalak, melyek kezükben a mérnöki munkához szükséges eszközöket tartanak, eredetileg a budapesti UVATERV székháza előtt állt.

Református templom (2020)

A városközponttól egy kicsit eldugottan, az Elővíz-csatornától nem messze található a békéscsabai reformátusok temploma.  

Az evangélikusokból 1907-ben kivált egyházközösség Wagner Ferencet bízta meg az templom terveinek elkészítésével. Végül 1912-ben készült el a ma is látható neoromán katedrális, amely főként Bogár Dániel földbirtokos és felesége, Povázsay Mária adományából épült fel.

A templom belsejében Martincsek Károly asztalosmester munkái láthatóak, a színes ólomablakok kivitelezője pedig a hódmezővásárhelyi Rosetta üvegstúdió volt.

Szent István malom (2020)

Békéscsaba legnagyobb "büszkesége" az István-malom, mely Békés vármegye legnagyobb malma volt egykoron. 

Forrás: Országos Széchényi Könyvtár

A méreteit tekintve is az ország legnagyobbjai közé tartozó ipatörténeti műemlék 1853-ban épült, és Pain Antal hamburgi gépész volt a megálmodója. Az 1800-as években többször is tulajdonost cserélt, sőt egy 1915-ös tűzvész során le is égett. A tűzeset után ismét felújították a malmot, amely lisztraktárat és a gabonasilót is kapott. 

A 2005 óta üzemen kívül álló épület 2019 májusába újra kigyullad. Sikerült ugyan a tüzet megfékezni, de belseje teljesen kiégett.

Evangélikus Nagytemplom (2020)

Békéscsaba egyik büszkesége a belvárosban található Evangélikus nagytemplom, amely Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma.

A híres templom építéstörténete az 1807-ben az alapkő letéttel kezdődött, de munkálatok végül csak 1824-re készültek el. A templom építészeti stílusában is egyedi, hisz a copfból a klasszicizmusba való átmenet idején épült, amely stílust empire néven szokták emlegetni. Az épület megtervezésén gyulai, majd aradi mester is munkálkodott, de végül Czigler Antal keze munkája érződik legjobban a műemlék külső kialakításban.

A templombelső is hatalmas, a háromszintes karzatán közel 3500 ülőhely van. A gyülekezet orgonája pedig egyike az ország legnagyobb evangélikus orgonáinak, melyet Soukenik János és Rukavina János szegedi mesterek készítettek.

Evangélikus kistemplom (2020)

A törökdúlás követően a középkori Békéscsaba teljesen elnéptelenedett. Az újra telepítések után jobbára szlovák ajkú evangélikusok érkeztek a városba, miután a vidék urai a Harrukernek lettek.

A település első evangélikus temploma nagy nehézségek árán, 1745-ben épült fel, Tessedik Sámuel püspök közben járásával. Ezt a barokk épületet 1773-ban két oldalszárnnyal bővítették, sőt 1783-ban II. József Türelmi Rendelete után tornyot is kapott a templom. A mai neoreneszánsz küllemét 1894-ben kapta, de ekkor már az út túloldalán lévő „Nagytemplom” is állt.

Az Alföld egyik legnagyobb evangélikus gyülekezete napjainkban felváltva használja két épületet, ugyan is a templom „kis” jelzője igen csak megtévesztő, hiszen több mint 500 ülőhely van a belsejében

Kossuth Lajos (2020)

A város egyik fő közlekedési csomópontjánál, az egykori Körös Hotel előtti téren áll Kossuth Lajos tiszteletet parancsoló szobra. 1904-ben miután a megfelelő összeg összegyűlt, hat művész tervei közül választották ki Horvay János munkáját. A 2,8 méter magas, bronzból készült kompozíciót egy évvel később, Kossuth Lajos születésnapján avatták fel Békéscsabán a kormányzóról elnevezett téren.

Bérház (2020)

A római katolikus templommal szemben egy neoreneszánsz stílusú bérház áll a főtéren. A műemléképület 1885-ben Regdon Sándor tervei alapján készült, amely épület elindította Békéscsabát városiasodás útján. Felépítését követően az épület emeletén lakásokat, a földszinten üzleteket alakítottak ki.

A Bérház homlokzatán a rizalit fölött, timpanonnal lezárt keretben áll a szoborfülkében egy fehér színű Hermész-szobor.

Páduai Szent Antal római katolikus templom (2020)

Békéscsaba központjában található a neogótikus katolikus templom, a Páduai Szent Antal székesegyház, amely a Szeged-Csanádi Egyházmegye társszékesegyháza.

A jellegzetes, téglaburkolatú neogótikus templom az 1900-as évek elején épült a kor kivalló építésze Hofhauser Antal tervei alapján. A három hajós templomot 1910. június 12-én szentelte föl Fetser Antal, Nagyvárad püspöke.

Az épület belsejének legvégén látható a főoltár, melynek középső részén székesegyház névadójának szobra áll. Az oltár jobb oldalán Szent István király, a balon pedig Szent Imre herceg szobrai látható. A szentély falán lévő festmények a tizenkét apostolt, Szent Pált és Keresztelő Szent Jánost ábrázolják.

A kereszthajóban Corvus-Kora Róbert legújabb panorámafestménye látható, amely a Golgota címet viseli.

Városháza (2020)

A belváros szívében, a Szent István téren áll a Városháza, amely jelentősen meghatározza Békéscsaba városképét.

Az eklektikus épület 1871-73 között készült Sztraka Ernő tervei alapján, sőt a híres építész Ybl Miklós is részt vett a romantikus főhomlokzat kialakításában. Egykoron az udvaron állt egy barokk kori istálló, ahol a városi tűzoltóság kapott helyet, ezt az épületet napjainkban már kiállító teremként használják. A békéscsabai városháza életében, 1927-ben következett be az utolsó átalakítás, melyt követően az eredeti funkcióján kívül kulturális rendezvényeknek is otthont ad a műemlék. 

A parkosított udvar pedig még különlegesebbé teszi az épület közvetlen környezetét, ugyanis a kellemes virágos, eperfás kert és az itt helyet kapó szobrok igazi botanikuspark hangulatát kelti.

Szent István (2020)

A békéscsabai Szent István tér legújabb alkotása Szent Istvánt ábrázolja, amint felajánlja az országot Máriának.

A szoborcsoport megalkotója Máté István, aki Istvánt hímzett palástban, kezében a szent koronával, Máriát pedig felhőtrónuson ábrázolta.

I. Világháborús emlékmű (2020)

Békéscsabán, a Szabadság téren áll az ötvenkét hónapig az orosz és olasz frontokon szolgáló, 101-es ezred hőseinek emlékműve. A szinte díszítetlen obeliszket. 1923. augusztus 5-én avatták fel és Belanka Mihály az ezred egykori zászlósa állíttatta. Az első ország első honvédemlékét József főherceg leplezte le.

Jókai Színház (Vigadó) (2020)

Békéscsaba mai eklektikus színházépülete a „Vigadó” 1877-79 között közadakozásból épült, Halmay Andor építész tervei alapján. Akkoriban színházterem mindösszesen 600 férőhelyes volt, ezért a helység igen csak szűknek bizonyult. 1912 őszén Spiegel Frigyes és Englerth Károly építészek tervei szerint, Wagner József vezetésével átalakították, korszerűsítették a színházat.

Az ötvenes évekig a város kulturális életének egyik főszereplője volt a Vigadó, előadóesteket, koncerteket, bálokat és estélyeket tartottak itt. Az Apolló mozit áthelyezésével az épület teljesen tönkrement, csak 1994-ben állították helyre. A műemléképület egészét érintő felújítás követően a Vigadó ismét eredeti pompájában várja a közönséget.

Angyalos-kút (2020)

forrás: csabaihazak.blog.hu

A Petőfi ligetben áll Békéscsaba egyik legrégebbi artézi kútja, amelyet Zsigmondy Béla gépészmérnök fúrt 324 méter mélységbe. A jó vizű kúthoz a felépítmény 1893-ban készült el és középpontjára a híres párizsi Viktória szobor másolata került. A helyiek azonban a győzelem istennője helyett angyalt látott a szoborban, így kapta ma is használt nevét az alkotás.

1960 körül az angyalnak és kútmedencének is nyoma veszett.

Az angyal visszajövetelére egészen 2001-ig kellet várni, amikor is Mészáros Attila készítette el az egykori kút hasonmását. A 300 kg súlyú, 170 cm magas angyalszobor és a kiegészítő medence békéscsabai cégek, magánszemélyek támogatásával került vissza eredeti helyére.

Szent Miklós román ortodox templom (2020)

A Bartók Béla úti lakótelep közepén álló templomot Békéscsaba kis létszámú görög-román-szerb gyülekezete építette 1837-38 között. A istenház felépítéséhez Vásárhán Miklós lelkész és Ficsovics Sándor görög fűszerkereskedő gyűjtötte össze a szükséges pénz nagy részét. Az épület elkészülésében Czigler József kőműves- és Papp József ácsmester is közreműködött.

A templom belsőfelszerelésének egy részét például, csillárt, gyertyatartókat, misemondó ruhát, oltár- és asztalterítőket a hívők adományozták. A szentély rokokó ikonosztáza lippai Stefan Teneczki munkája, amely 1789-ben készült, és az Arad melleti siklói templomból került ide.

A 20. század második felében a templom zárva tartott, csak kilencvenes évektől nyitotta meg újra kapuit, de nem sokkal később betörtek és gyújtogattak, hatalmas kárt téve az épületben.
Napjainkra az ortodox templomot részben felújították, és hetente tartanak benne istentiszteleteket.

Vasútállomás (2020)

A békéscsabai vasútállomás műemlék fogadóépülete az Andrássy út lezárásánál áll, a történelmi Csaba és Jamina városrészek között.

A jelenlegi timpanonos homlokzatú, kupolás tornyos épület Goszleth Béla tervei alapján 1933-ra készült el historizáló, neobarokk stílusban. Az épület bal oldali oldalszárnya II. világháborús bombázások során beomlott. A 60-70-es évek átépítései során a Tiszavidéki Vasút épületét összeépítették a posta és a MÁV épületeivel, a fogadóépületet pedig díszeitől megfosztották, tetejét pedig lapos tetővel fedték be.
A vasútállomást csak a 2014-es átépítésekor kapta vissza régi küllemét, ekkor újra különválasztották az épületeket és pótolták az egykori homlokzat hiányosságait.

Fürdőzők-szoborcsoport (2015)

A két világháború között épült Árpád fürdő bejárata fölött látható a Fürdőzők-szoborcsoport. Az alkotás megálmodói Bőhm Henrik és Hegedűs Ármin voltak, a kivitelezői pedig a békéscsabai Filipinyi Sámuel és Kapitány József.

Pósteleki Szabadidőpark (2015)

A posteleki parkerdő egykoron a Wenckheim-Széchenyi-kastélyhoz tartozó angol kert volt, ahová 1906-ban telepítettek különféle fákat és örökzöldek. Sajnos a háború után sok eredeti fát kivágtak, de főleg a kastély környékén még felfedezhető néhány a korabeli állományból.

Nem régiben a régi sétányt és a kastély tavát is felújították, emellett tűzrakó helyeket és padokat is kihelyeztek a parkerdő különböző pontjain.

Pósteleki Széchenyi-Wenckheim-kastély (2015)

A Pósteleki-erdőben található a megye legfiatalabb és egyben talán legromosabb kúriája, a Széchenyi-Wenckheim kastély. 

A Siedek Viktor által tervezett neobarokk stílusú, 72 szobás épület megrendelője a környék többi díszes építményeihez hasonlóan gróf Wenckheim Krisztina volt. A családi kastélyt egy szép és nagy kiterjedésű park vette körül, az 1930-as évek elején még rózsakertet is létesítettek ide, mert az volt Krisztina grófnő kedvenc virága.

A II. világháborút követően az épületet államosították, a berendezéseit a környékbeliek felhasználták, tégláit széthordták. De az épület homlokzatának egy része megmaradt, és még így, romos állapotában is tiszteletet parancsolóan áll az évről-évre egyre szépülő szabadidőpark közepén..

Gerlai Wenckheim-kastély (2015)

A Békéscsabához tartozó Gerla különleges értéket rejt, ugyanis az erdőkkel körülölelt apró település egykoron a híres Wenckheim család birtoka volt. 

forrás. wenckheim.hu

A település közpántjában áll a magára hagyott, lepusztult kastély, amely már csak romjaiban emlékeztet a pompás összejövetelek helyszínére. A 37 szobás kastélyt maga Wenckheim Károly terveztette a kor kitűnő építészével, Ybl Miklóssal, és az épület 1860-ra készült el. A világháborúk után persze az állam tulajdonába került az építmény, és szakmunkás iskola működött itt egészen 1990-ig. 

Az épülethez tartozik egy látványos angolpark és egyházi kápolna is. Az utóbbi a közel múltban felújításra került, és tartanak benne néha esküvőket.

Élővíz-csatorna (2015)

A helyiek által „Körösnek” titulált vízfolyás egy belvíz levezetésére szolgáló mesterséges csatorna, amely Békés megye három legszebb városán (Gyula, Békéscsaba, Békés) folyik keresztül.

A holtág természetes része egykor a Fehér-körös szakasza volt, míg középső békéscsabai meder egy emberkéz által létrehozott, mesterséges csatorna. A vízfolyást eredetileg faúsztatásra használták, hiszen a környék nagy fahiányát az Erdélyi Sziget-hegységből kitermelve és ide úsztatva oldották meg. Másodsorban a környékbeliek több vízimalmot is üzemeltettek rajta.

A vízfolyás békéscsabai partszakaszának mentén több sétányt is kialakítottak az évek során. Ezek mindegyikét védett területté nyilvánította Körös-Maros Nemzeti Park. Ezenkívül Szoborsétány és hangulatos bicikliút is tartozik még a parkosított zöldövezethez.