Szent István malom (2020)

Békéscsaba legnagyobb "büszkesége" az István-malom, mely Békés vármegye legnagyobb malma volt egykoron. 

Forrás: Országos Széchényi Könyvtár

A méreteit tekintve is az ország legnagyobbjai közé tartozó ipatörténeti műemlék 1853-ban épült, és Pain Antal hamburgi gépész volt a megálmodója. Az 1800-as években többször is tulajdonost cserélt, sőt egy 1915-ös tűzvész során le is égett. A tűzeset után ismét felújították a malmot, amely lisztraktárat és a gabonasilót is kapott. 

A 2005 óta üzemen kívül álló épület 2019 májusába újra kigyullad. Sikerült ugyan a tüzet megfékezni, de belseje teljesen kiégett.

Túra: Csabai körtúra (2015)

„Egy kihalt úton megyek

Az egyetlen amit ismerek.

Nem tudom hova vezet

De ez az otthonom, hát egyedül megyek.

Sétálok az üres utcán

Az Összetört Álmok Sugárútján.

Ahol a város alszik már

Csak én vagyok az egyetlen, ki egyedül jár”

(Greenday)

Csabai határ

---

A túra hívatalos térképe

Útvonal:

  Békéscsaba - Bandika-fa - Sikkony - Gerla, Wenckheim-kastély - Póstelek - Vesze - Békéscsaba

Táv és szintemelkedés:

27 km/ 136 m

---

Zöld erdőben jártam

Tanösvénytúrák: Lischka Lipót tanösvény (2015)

A Széchenyi-liget a várost átszelő Élővíz-csatorna partján terül el Békéscsabán. Itt lett kialakítva a Lischka Lipót tanösvény, amelyen egy székelykapun áthaladva olyan természetvédelmi területté nyilvánított parkba találjuk magunkat, ahol sétálva ismerhetjük meg a folyót, a növényeket és a bennük lakó állatvilágot.

2013-ban "Az év ökoturisztikai tanösvénye" 2 helyezettje lett a Lischka Lipót Tanösvény.

A tanösvény adatai

Táv: 0,8 km

Állomások: 14
Üzemeltető: Körösök Völgye Natúrpark

Füzet: nincs

Pósteleki Szabadidőpark (2015)

A posteleki parkerdő egykoron a Wenckheim-Széchenyi-kastélyhoz tartozó angol kert volt, ahová 1906-ban telepítettek különféle fákat és örökzöldek. Sajnos a háború után sok eredeti fát kivágtak, de főleg a kastély környékén még felfedezhető néhány a korabeli állományból.

Nem régiben a régi sétányt és a kastély tavát is felújították, emellett tűzrakó helyeket és padokat is kihelyeztek a parkerdő különböző pontjain.

Pósteleki Széchenyi-Wenckheim-kastély (2015)

A Pósteleki-erdőben található a megye legfiatalabb és egyben talán legromosabb kúriája, a Széchenyi-Wenckheim kastély. 

A Siedek Viktor által tervezett neobarokk stílusú, 72 szobás épület megrendelője a környék többi díszes építményeihez hasonlóan gróf Wenckheim Krisztina volt. A családi kastélyt egy szép és nagy kiterjedésű park vette körül, az 1930-as évek elején még rózsakertet is létesítettek ide, mert az volt Krisztina grófnő kedvenc virága.

A II. világháborút követően az épületet államosították, a berendezéseit a környékbeliek felhasználták, tégláit széthordták. De az épület homlokzatának egy része megmaradt, és még így, romos állapotában is tiszteletet parancsolóan áll az évről-évre egyre szépülő szabadidőpark közepén..

Európai dámszarvas (Dama dama dama)

Az Európai dámszarvas hazánkban igen elterjedt faj, amely elsősorban a kiterjedt erdőségeket kedveli, de gyakran előfordul kopár hegyvidékeken vagy mocsaras területeken is.

Az állatot vörösesbarna színezetéről lehet legkönnyebben felismerni, csak a hím visel agancsot, a borjaik pedig sűrűn pettyesek.

Gerlai Wenckheim-kastély (2015)

A Békéscsabához tartozó Gerla különleges értéket rejt, ugyanis az erdőkkel körülölelt apró település egykoron a híres Wenckheim család birtoka volt. 

forrás. wenckheim.hu

A település közpántjában áll a magára hagyott, lepusztult kastély, amely már csak romjaiban emlékeztet a pompás összejövetelek helyszínére. A 37 szobás kastélyt maga Wenckheim Károly terveztette a kor kitűnő építészével, Ybl Miklóssal, és az épület 1860-ra készült el. A világháborúk után persze az állam tulajdonába került az építmény, és szakmunkás iskola működött itt egészen 1990-ig. 

Az épülethez tartozik egy látványos angolpark és egyházi kápolna is. Az utóbbi a közel múltban felújításra került, és tartanak benne néha esküvőket.

Élővíz-csatorna (2015)

A helyiek által „Körösnek” titulált vízfolyás egy belvíz levezetésére szolgáló mesterséges csatorna, amely Békés megye három legszebb városán (Gyula, Békéscsaba, Békés) folyik keresztül.

A holtág természetes része egykor a Fehér-körös szakasza volt, míg középső békéscsabai meder egy emberkéz által létrehozott, mesterséges csatorna. A vízfolyást eredetileg faúsztatásra használták, hiszen a környék nagy fahiányát az Erdélyi Sziget-hegységből kitermelve és ide úsztatva oldották meg. Másodsorban a környékbeliek több vízimalmot is üzemeltettek rajta.

A vízfolyás békéscsabai partszakaszának mentén több sétányt is kialakítottak az évek során. Ezek mindegyikét védett területté nyilvánította Körös-Maros Nemzeti Park. Ezenkívül Szoborsétány és hangulatos bicikliút is tartozik még a parkosított zöldövezethez.

Tanösvénytúrák: Wenckheim-Széchenyi tanösvény (2014)

A „Tájképi értékek helyreállítása Pósteleken” című projekt keretében új tanösvényt alakítottak ki a Békéscsabához tartozó szabadidőközpontban. A Széchényi-Wenckheim-kastély 15 hektáros történeti parkjában, mint egy kilométer hosszan kanyarog az ösvény, amelyet információs és fajmeghatározó névtáblák szegélyeznek. A park egyik szegletében egy vadkarám is található, amelyben a békés megyei nagy kiterjedésű erdők legszebb vadja él, a Dámszarvas.

A tanösvény adatai

Táv: 1 km

Állomások: 5
Üzemeltető: Körösök Völgye Natúrpark Egyesület

Füzet: nincs

Széchenyi Antal sírja (2014)

A Pósteleki-erdő egy eldugott szegletében található a kastély építtetőjének, Széchenyi Antal sírja.

Az emlékhely a piros turistaút mellett egy kisebb pagonyban található.

Árpád-fürdő (2014)

Az Élővíz-csatorna egyik ékessége az Árpád-fürdő törökös hangulatú épülete, amely 1927-ben épült. Az egykosi egy medencés strandot a hatvanas évektől kezdődően folyamatosan fejlesztették. 

A legutóbbi felújítást követően a fürdő már a legmodernebb környezeti és egészségügyi követelmények is megfelel.

Szoborsétány (2014)

Az Árpád fürdőtől az István Malomig húzódik a város neves szoborparkja. A sétány „benépesítése” a hetvenes években kezdődött meg, azóta több, a városhoz kötődő neves személyiségeknek állítottak itt emléket.

Körösök Völgye Látogatóközpont (2014)

Idilli környezetben, a békéscsabai Széchenyi-liget közepén fekszik a Körösök Völgye Látogatóközpont.

Ez a modern épület lett a bázisa annak a projektnek, ami össze fogja az Erdélyi-szigethegységtől a Tisza folyó torkolatáig nyúló élő és holt Körösök által behálózott területet. 

Ezen felül az épület termei színhelye még környezettudatos nevelési programoknak és különböző kiállításoknak.

Szent Kereszt temetőkápolna (2014)

Ha a Széchenyi-ligetből Békés felé indulunk el a piros jelezésen elsőként a ligeti temető akad az utunkba. A sírkertben található a Szent Kereszt kápolna, amely tervezője Ybl Miklós, a megrendelője pedig a Wenckheim család volt. Valószínűleg a család temetőkápolnának készítette.

Bandika-fa (2014)

A Békéscsabától mintegy 3 km-re található a Bandika-fa, amely a 47-es útról az Élővíz-csatorna felöl is megközelíthető. Az egykoron népszerű kirándulóhely a nevét a fáról lezuhant híres Wenckheim-család Andrásn nevű fia után kapta. Az összenőtt matuzsálemet többször villámcsapás érte, 2020 áprilisában pedig a két törzs közül az egyik kidőlt.

Munkásmozgalmi emlékmű (2014)

A békéscsabai Bandika-fa az 1900-as években a fiatalok kedvelt találkozóhelye volt. Az óriás környéke nem csak a helyiek kedvenc kirándulóhelye lett, hanem a békéscsabai munkásmozgalom tagjai is gyakran találkoztak itt. Ezért 1968-ban egy emlékművet is felállítottak a fánál, amelynek terveit Mladonyiczky Béla és Pauló László késztette, az obeliszket megépítésér pedig a városi tanács kiviteleztette.

Cimbora-fa (2014)

A Cimbora-fa Békés vármegye egyik legrégebbi fehér nyárfája, amely 150 éve dacol az időjárással. Egyszer villám csapott a környékbeli fiatalok kedvenc gyülekezőhelyének számító fa törzsébe, de a terebélyes, szép koronáján ez napjainkban meg sem látszik. 2020 tavaszán azonban sajnos letört a Bandika-fa egyik főága.

Az Élővíz-csatorna partján álló fa a Liget mellől induló, Békésre vezető piros sávjelzésen közelíthető meg.

Csabai körtúra (2014)

A „Csabai Körtúra” Békéscsabát és szűkebb külterületi környezetét járja be. Az útvonal szinte teljes egészében a több városon áthaladó Élővíz-csatorna mentén halad, és érinti a másik körös ágat is, a Gerlai-holtágat. A körséta bővelkedik természeti és műemléki értékekben, az eligazodást információs pontok és pihenőhelyek segítik.

A Körösök Völgye Turista Egyesület szervezésében minden év májusában ez az útvonal is része a "Három város" teljesítménytúráknak.