Szent Péter fája (2017)

Az alsópéteri temető szomszédságában áll egy ős öreg nyárfa, amely az öregtemető elhunytainak álmát őrzi, csendben. 

A kb. 200 évesre becsült fekete nyár valószínűleg az itteni, régi tanyasi iskola udvarán állt és 2017-ben a Pusztaszeri Homoktaposók egy „névtábla” elhelyezésével Szent Péter fája nevet adták a nyárfának.

Ruzsa Sándor fája (2017)

A Bedő Albert Erdészeti Szakképző Iskola által kezelt Tanulmányi-erdő rejti a környék legidősebb és legméretesebb óriását, a Rúzsa-fát.

Csongrád-Csanád vármegye legismertebb matuzsáleméhez több monda is fűződik. Az egyik szerint Rózsa Sándor menekülés közben elvágtatott a fa alatt, annak út fölé nyúló ágára kapaszkodva elbújt, és üldözői a lovas nélküli lovat üldözték tovább.

Bandika-fa (2014)

A Békéscsabától mintegy 3 km-re található a Bandika-fa, amely a 47-es útról az Élővíz-csatorna felöl is megközelíthető. Az egykoron népszerű kirándulóhely a nevét a fáról lezuhant híres Wenckheim-család Andrásn nevű fia után kapta. Az összenőtt matuzsálemet többször villámcsapás érte, 2020 áprilisában pedig a két törzs közül az egyik kidőlt.

Cimbora-fa (2014)

A Cimbora-fa Békés vármegye egyik legrégebbi fehér nyárfája, amely 150 éve dacol az időjárással. Egyszer villám csapott a környékbeli fiatalok kedvenc gyülekezőhelyének számító fa törzsébe, de a terebélyes, szép koronáján ez napjainkban meg sem látszik. 2020 tavaszán azonban sajnos letört a Bandika-fa egyik főága.

Az Élővíz-csatorna partján álló fa a Liget mellől induló, Békésre vezető piros sávjelzésen közelíthető meg.