A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Rózsa Sándor. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Rózsa Sándor. Összes bejegyzés megjelenítése

Rózsa Sándor Élményház szobrai (2026)

A Rózsa Sándor Élményház előtt áll négy darab fából készült szobor, amelyek az Ásotthalomhoz köthető legendás embereket vagy őslakosokat ábrázolnak. Rózsa Sándor, Pipás Pista és a Szöged-vidéki boszorkány szobra 2014-ben került felavatásra. 2015-ben pedig az ásotthalmi pásztort ábrázoló alkotás csatlakozott a többihez. A szobrok Lőrincz Ferenc és Márki József helybéli fafaragó munkái.

Ásotthalmi pászzor
Rózsa Sándor


Pipás Pista

Szöged-vidéki boszorkány

 

Rózsa Sándor Csárda (2022)


A zsombói Nagy-erdő szélén áll az alföldi betyárcsárdák egyik utolsó hírmondója, amely a híres betyár nevét viseli és napjainkban még mindig üzemel.
Az 1974-ben védetté nyilvánított ősláp szomszédságában álló csárdát már egy 1742-ből származó írott forrás is említi. A legenda szerint maga Rózsa Sándor sokszor megfordult ebben a csárdában is, ezért kapta mai nevét az épület. 1956-ig állt még az a tölgyfa, amelyikhez a betyár a lovát kötötte. Az épület pincéje különösen értékes, ugyanis még a török időkből való és darázskőből, azaz édesvízi mészkőből épült.
Napjainkban Rózsa Sándor Csárda étteremként funkcionál, ahol elsősorban alföldi csárdás ételek szerepelnek az étlapon, de vannak kímélő ételeik is azok számára, akik nem kedvelik a nehezebb fogásokat.

Ruzsa Sándor fája (2017)


A Bedő Albert Erdészeti Szakképző Iskola által kezelt Tanulmányi-erdő rejti a környék legidősebb és legméretesebb óriását, a Rúzsa-fát.

Csongrád-Csanád vármegye legismertebb matuzsáleméhez több monda is fűződik. Az egyik szerint Rózsa Sándor menekülés közben elvágtatott a fa alatt, annak út fölé nyúló ágára kapaszkodva elbújt, és üldözői a lovas nélküli lovat üldözték tovább.