Naprendszer túraútvonal (2024)

Zsombó főteréről, a napóra mellől indul egy túraútvonal, amely a Naprendszert mutatja be ismeretterjesztő táblák segítségével. A Kálmán József által megálmodott 1:1,5 milliárd arányú útvonal 2022-ben került átadásra.

Lápastói szabadtéri oltár (2022)

A mai Zsombó községhez tartozó Lápastó dűlőt még a kiskundorzsmai vezetés alakította szőlőheggyé a 17. század végén. Az itteni gazdáknak nagyon fontos volt a vallásosság, hiszen földjüket mindig megszentelték és közös misére jártak a közeli tanyaközpontban lévő templomba. De a lápastóiák úgy döntöttek, hogy a Szentháromság napi misét inkább a szőlőhegyen tartják az itteni keresztnél, és ilyenkor a jégverés ellen imádkoznak majd. Az 1920-as évektől kezdődő gazdasági válságot azonban a zsombói termelők is megérezték, ezért fokozatosan megszűnt a földművelés a területen és lakói is elköltöztek.

A helyi ónkormányzat nem hagyta magára a fontos vallási gyülekezeti helyet, ugyanis az egyházközséggel összefogva pályázatból 2007-ben az itteni keresztet és harangot felújították, mellé egy misézőhelyet alakítottak ki. Továbbá minden évben felelevenítik a régi hagyományt, és Szentháromság vasárnapján megtartják az istentiszteletet a Lápastó szőlőhegyen, ilyenkor a zsombói templomban nincs mise.

Zsombói keresztek (2022)

Templom előtti kereszt

Szegedi úti kereszt

Lápastó dűlői kereszt

 

Bába dűlői kereszt

Népfőiskolai kereszt

Kodály utcai kereszt

Temetői kereszt

Ménesjárási iskola (2022)

1928-ban építették fel Zsombó külterületi iskoláját, a Ménesjárási iskolát. Az épület 1930-as évek elején vette fel Petőfi Sándor nevét. A Petőfi iskola gazdasági iskola is volt, ugyanis a diákok a tanító kertjében tanulták meg az őszibarack termesztését. Az épület híres még arról is 1911-ben itt alakult meg a ménesjárási Gazdakör.

Palotai-kúria (2022)

A Palotai tanító-féle fatornácos nyaraló vagy ismertebb nevén a Palotai-kúria a Bába dűlőben található.

A fatornácos, faragott oromzattal díszített kúraépület napjainkban szépen felújított állapotban van.

A birtok udvarában pedig három kiemelten védett, 130-140 év körüli óriási platán áll.

Kisboldogasszony római katolikus templom (2022)

Zsombó római katolikus templom neoromán stílusban épült, és egyike a környék legszebb templomainak.

A Mária téren álló templom megépítéséhez már 1900-as évek elején hozzáfogtak a zsombói hívők, az épület tervrajzát is ez időtájt készítette el Farkas Antal községi mérnök. Az I. világháború viszontagságai miatt az épület 1923 és 1927 között készült el, s a román stílusú templomot Kisboldogasszony tiszteletére szentelték.

Az egyszerű, szerényen díszített templom belsejében található oltár egyik oldalán Jézus, másik oldalán Szűz Mária szobra áll. Míg az épület hátsó részében Szent Antal és Szent József szobrai láthatóak.

Rózsa Sándor Csárda (2022)

A zsombói Nagy-erdő szélén áll az alföldi betyárcsárdák egyik utolsó hírmondója, amely a híres betyár nevét viseli és napjainkban még mindig üzemel.

Az 1974-ben védetté nyilvánított ősláp szomszédságában álló csárdát már egy 1742-ből származó írott forrás is említi. A legenda szerint maga Rózsa Sándor sokszor megfordult ebben a csárdában is, ezért kapta mai nevét az épület. 1956-ig állt még az a tölgyfa, amelyikhez a betyár a lovát kötötte. Az épület pincéje különösen értékes, ugyanis még a török időkből való és darázskőből, azaz édesvízi mészkőből épült.

Napjainkban Rózsa Sándor Csárda étteremként funkcionál, ahol elsősorban alföldi csárdás ételek szerepelnek az étlapon, de vannak kímélő ételeik is azok számára, akik nem kedvelik a nehezebb fogásokat.

Kőhalom (2021)

A Kiskundorozsma, Zsombó és Szatymaz határrészek találkozásánál magasodik a Kőhalom, amely egy régóta ismert templomos hely. 1995-ben az ásatás során egy Árpád-kori településre és temető nyomaira bukkantak itt, majd 2002-ben pedig szarmata kori településrészlet, és egy honfoglalás kori sír került elő a feltárás során.

Király nyárfája (2020)

A zsombói Lápastó dűlőben található a katonai térképészeti pontként is nyilvántartott „Király nyárfája” néven ismert hatalmas fehér nyárfa. Valamikor az ötvenes években a Király család fasort ültetett birtokuk határára, amelynek legszebb tagja a híres nyár. Az Alföldi Kéktúra a településről kiérve a fától nem messze halad el, így érdemes ide pár száz méter kitérőt tenni.

Királyszéki iskola (2019)

Forráskutat Zsombóval összekötő műút mellett áll a Királyszéki iskola klasszicista épülete.

A Ménesjárás puszta területén 1899-től megnövekedett a népesedés és az itt élő gyermekeknek sokat kellet gyalogolni, így egy új iskola építése vált szükségessé. 1906-ban készült el a mai is álló iskola, amely első tanítója Radó Ferenc volt. Az iskola életében az 1974/75. tanév volt az utolsó évfolyam. Az épületet varrodaként hasznosították, de az önkormányzat visszavásárolta közművelődési és idegenforgalmi célra. Egy sikeres pályázat után az iskola épülete külsőleg már megújulva fogadja az ara járókat.

Nagy-erdő és az ősláp (2019)

A Zsombói ősláp az Alföldünk egykori nagy kiterjedésű ősi lápvilágának egyik utolsó hírmondója.

A település határában elnyúló Nagy-erdő a hajdani pusztai tölgyeseinek, a gyöngyvirágos tölgyligeknek kis maradványa. Az erdőben fennmaradt zsombéksásos terület a lápok lecsapolása óta igazi ritka kincs, amelynek növényzete főleg gyékényből, sásfélékből és füvekből áll. A Zsombói őslápot 1974-ben nyilvánították védetté, a területen azóta már 113 madárfajt figyeltek meg.

Wesselényi Népfőiskola (2019)

Zsombó és Szatymaz között, körülbelül félúton található a Wesselényi tanyasi iskola. Az itteni iskolát 1972-ben a helyi Kertbarát Kör kapta meg, és 10 évig használták a környéken élő parasztemberek. 1982-ben találta ki Horváth Dezső újságíró, hogy új témákat, új előadókat kellene hozni a gazdák számára, például tudósokat, kutatókat, akiktől élőben hallhatnak olyan információkat, amelyekhez közvetítővel sem juthatnának hozzá. Húsz év alatt 130 előadó járt a Wesselényi Népfőiskolán, amely messze földön egyedüliként őrzi a tanyai iskola egykori örökségét, s a népművelést a mai napig is.