A mai Zsombó községhez tartozó Lápastó dűlőt még a kiskundorzsmai vezetés alakította szőlőheggyé a 17. század végén. Az itteni gazdáknak nagyon fontos volt a vallásosság, hiszen földjüket mindig megszentelték és közös misére jártak a közeli tanyaközpontban lévő templomba. De a lápastóiák úgy döntöttek, hogy a Szentháromság napi misét inkább a szőlőhegyen tartják az itteni keresztnél, és ilyenkor a jégverés ellen imádkoznak majd. Az 1920-as évektől kezdődő gazdasági válságot azonban a zsombói termelők is megérezték, ezért fokozatosan megszűnt a földművelés a területen és lakói is elköltöztek.
A helyi ónkormányzat nem hagyta magára a fontos vallási gyülekezeti helyet, ugyanis az egyházközséggel összefogva pályázatból 2007-ben az itteni keresztet és harangot felújították, mellé egy misézőhelyet alakítottak ki. Továbbá minden évben felelevenítik a régi hagyományt, és Szentháromság vasárnapján megtartják az istentiszteletet a Lápastó szőlőhegyen, ilyenkor a zsombói templomban nincs mise.
