Jerney-kripta (2023)

A kiskundorozsmai temetőben található a Jerney-kripta, amelyben a nagymúltú család tagjai nyugszanak. Többek között Jerney Márton is itt alussza álmát, aki a város főszolgabírója volt. A 19. század elején a kripta előtt állt egy vörösmárvány kereszt, amelyet az 1980-as években a Móra Ferenc múzeumba szállítottak át.

1956-os emlékmű (2023)

A kiskundorozsmai Hősök Ligetében álló 1956-os emlékművet a forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján állították fel. Az emlékművet Popovics Lőrinc és Pesti Ferenc készítette el a Sztriha Kálmán Közhasznú Alapítvány, az 56-os Emlékbizottság pályázatára.

Liget kápolna és a kálvária (2023)

A 18. században pusztító kolerajárvány után, 1858-ban építették a dorozsmai ligetben álló kápolnát. A kápolna megépítését helyi családok adományokkal támogatták, az építkezést pedig egy kisteleki építőmester vállalta el. A kápolna homlokzatán lévő Golgotát 1947-ben állíttatta Kálmán Lajos és neje Fodor Ágnes, de ma már csak a keresztre feszített Krisztus látható, a két lator szobra eltűnt az évek során.

A Hősök Ligetében látható kálvária elődjét még a kápolna megépítése előtt, állították fel. A stációk csak 1931-ig álltak, ekkor ugyanis a temetőt felszámolták, és parkot alakítottak ki helyén. A Hősök Ligetének elnevezett park fáit az I. világháborúban hősi halált halt katonák emlékére ültették egykoron. A park létrehozását követően Német Kálmán kőművesmester építette fel az elbontott stációk tégláinak felhasználásával az új kálváriát. A fülkékbe Jézus keresztútját ábrázoló színes majolika képek kerültek, amelyek a pécsi Zsolnay gyárban készültek. 2012-ben a kálváriát felújították, és a stációk képeit Barta András szobrászművész bronz domborműveire cserléték.

Kiskundorozsmai keresztek (2023)

Zádori-kereszt, 1944

 

Temetői kereszt, 1945

Tóth-kereszt, 1945

Kőbárány-kút (2023)

A település templom támfalának keleti oldalán egy érdekes ivókút látható, amelyet a híres szegedi 12. századi kőbárányt másolata díszíti.

Csongrád megye egyik legrégebbi műtárgyának előkerülése mai napig sok vitára ad okot. A helyi hagyomány szerint a dorozsmai monostorból származik a 12. századi faragvány, de ezt mindeddig nem sikerült bizonyítani. Ami viszont biztos, hogy 1721-ben már bizonyíthatóan a szegedi vár falába ott volt az „Isten bárányának” ábrázolása.

A dorozsmai Kőbárány-kutat Barta András készítette el, és 2009. augusztus 20-án avatták fel.

Keresztelő Szent János római katolikus templom (2023)

Kiskundorozsma egyik büszkesége a dombon álló, várszerű kőfallal körülvett impozáns templom, amely 52 méter magas tornya már messziiről jelzi a településrész közeledtét.

A Durusma család által alapított dorzsmai monostort már 1237-ben említik a források. Akkoriban már állt egy kéttornyú román stílusú kőtemplom, amelyet feltehetőleg bencések birtokoltak. Ezt a tényt alátámasztja a mai templom szentélyének falába beépített román kori faragvány is. A monostort előbb tatárok dúlták fel, majd a török az épület köveinek felhasználásával erősítették meg a szegedi várat. A helyi katolikus közösség 1726-ban egy új kis kőtemplomot épített Nepomuki Szent János tiszteletére, amelyet 1752-53-ban kibővítettek. 

A ma is látható, főútvonalak találkozásánál álló dombon épült késő barokk római katolikus templom régebbi templomok helyén 1793 és 1822 között épült Fischer Ágoston tervei alapján.

A templomban látható főoltárt 1800-ban készítette Christened József tiroli szobrászmester, és a szószék is az ő munkája. A templomban három darab mellékoltár található még, a Boldogságos Szűz Mária és Szent István oltár a templommal egy idős, viszont a Szent Anna oltár csak 1861-ben készült el.

A templombelső értékei még a kora klasszicista szószék, padok, és a sekrestyeszekrény.

Nepomuki Szent János (2023)

A kiskundorozsmai templom mellett álló barokk Nepomuki Szent János-szobor 1822-ben készült, de az alkotója ismeretlen. Az eredetileg a piactéren álló kőszobrot 1864-ben helyezték át mai helyére. 

2018-ban Bánvölgyi László szobrászművész restaurálta a megkopott festésű, erősen málladozó szobrot.

Szentháromság-szobor (2023)

A templom bejáratánál álló Szentháromság-szobor 1882-ben lett felállítva, készítője pedig Kasztner Károly szegedi kőfaragó volt.

II. világháborús emlékmű (2023)

A római katolikus templom szomszédságában kialakított kis park közepén áll a Kiskundorozsmaiak II. világháborús emlékműve. 2001-ben avatták fel a magas talapzaton álló, Popovics Lőrinc szobrot, amelyet körülvevő fekete monolitokon állnak a II. világháborúban elesettek nevei.

I. világháborús emlékmű (2023)

Kiskundorozsma központjában áll a magyar hazáért elesett kiskundorozsmai hősök emlékműve.

A talapzaton álló, kürtjét fújó, és rohamra induló katonát ábrázoló kompozíciót Horváth Béla és Kalotay Kreipel Ottó készítette el, az 1924-es avatásán pedig József főherceg jelen volt.

Dankó Pista (2023)

A kiskundorozsmai szélmalom mellett áll a cigánymuzsikus, Dankó Pista szobra. A Dorozsmai Hagyományőrző és Kulturális Egyesület szervezésében 2021-ben állították fel Ambrus Imre szobrát az illusztris helyre.

Faragó-féle szélmalom (2023)

Kiskundorozsma belterületén áll egy – eredetileg 1821-ben, vályogból épült - szépen felújított szélmalom, amelyet 1900-tól közel ötven évig üzemeltetett Faragó György iparos. Ez idő alatt lett híressé a malom "Nem fúj a szél, nem forog a dorozsmai szélmalom" című Dankó Pista nótája által. Az építmény 1970-ben összedőlt, de a város megmentette. Azóta is szépen rendben van tartva, és korhűsége is megmaradt.

A napjainkban is látogatható épületben a berendezéseken kívül, egy néprajzi kiállítás keretében, a kézi aratás eszközeit is megtekinthetik az ide érkező.

Sziksós-tó (2022)

A Kiskundorozsma mellett található sziksós tavak gyógyhatását már az 1800-as évek elején felismerték, ezért a Vereshomok körüli területeket beerdősítették, a szikes tavak vizét pedig a lakosság használta. A tó ma már jelentős pihenő paradicsommá nőtte ki magát. Napjainkban medencével, csúszdával és csónakázási lehetőséggel várják a vendégeket. A terület természeti értéke is sokat nőtt az elmúlt évszázadban, és számos védett faj lelt itt otthonra.

Nagyszék (2022)

Kiskundorozsma határában található a Nagyszék, amely egy 17 ha-os a védett szikfolt. Az eredeti állapotában fennmaradt terület ma is őrzi a Duna-Tisza közén uralkodó hajdani szikes puszták fajgazdag élővilágát.

Kőhalom (2021)

A Kiskundorozsma, Zsombó és Szatymaz határrészek találkozásánál magasodik a Kőhalom, amely egy régóta ismert templomos hely. 1995-ben az ásatás során egy Árpád-kori településre és temető nyomaira bukkantak itt, majd 2002-ben pedig szarmata kori településrészlet, és egy honfoglalás kori sír került elő a feltárás során.