Szász evangélikus vártemplom (2022)

A segesvári Várhegy tetején áll Erdély gótikus építészetének egyik legszebb evangélikus temploma, amelyet a helyiek „Bergkirche”-nek, azaz Hegyi-templomnak hívnak.

A hegytetőn eredetileg egy Szent Miklósnak szentelt, keletelt, gótikus, háromhajós templom állt, a nyugati oldalán toronnyal. Ennek az épületnek elődje valószínűleg már a 12. század közepén állt, erre utal a szentély alatti kripta. A mai templomot 14. század közepén kezdték építeni több periódusban és végül a 16. század elejére készült el teljesen.

A szentély és a diadalív falfestményeit egy Bálint mester készített 1488-ban, a kutatás szerint. Az épület Szent Mártont ábrázoló szárnyasoltára 1520-ból való, míg 16. századi reneszánsz bútorzata Johannes Reychmuth munkája. A késő gótikus szentségfülke pedig kimagasló emléke Erdély középkori építészetének. A templom freskóit a 18. század vége felé lemeszelték, ezek kilétére 1934-ben derült fény.

Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom (2022)

forrás: vfek.vfmk.hu

A szolnoki vártemplom már a középkorban is áll, de pontos építési idejéről nincsenek adatok. A török hódoltság alatt az épületet mecsetté alakították, majd kiűzésük után a ferencesek rendezkedett be templomba, és Kapisztrán Szent János tiszteletére ajánlották. A kuruc felkelés során az építményt felgyújtották, kirabolták és orgonáját összezúzták. Az épület falai 1716-tól tető nélkül meredeztek, de a szentélyét kápolnaként használták. Homályossy Ferenc helybéli építész 1750-től 1757-ig visszaépítette és kibővítette a templomot. 

1820-ban renoválni kellett az istenházat, mert a Tisza áradásai alámosták. 1824-ben újabb átalakítás következett a templom életében, ekkor klasszicista stílusban átépítették. 1919-ben Szolnokra is megérkezett a front, a román támadás idején a templom is találatokat kapott, a tornya mindenestül bezuhant és megsemmisített az oltárt. A két világháború között az épületet teljesen renoválták.

A templom főoltára és szószéke 1820 körül készült, empire stílusban.

Vártemplom és Szent Erzsébet Ház (2019)

Sárospatak legkorábbi temploma még az Árpád-házi királyok idejében épült. I. Endre uralkodása alatt egy kis kápolna készült, amelyet várfal is körül ölelt. Aprócska terjedelme miatt, a következő században egy jóval nagyobb román stílusú templom épült mellette. Eme templom alapfalai az 1965-ös ásatások alkalmával került a felszínre és ma is láthatóak a Szent Erzsébet Ház előterébe.

Szent Erzsébet árpád-házi királynők udvarháza helyén kapott helyet a sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény. Az udvar művészi kovácsoltvas kerítése mögött pedig a vár dél-keleti sarokbástyája, a magyar szentek rózsakertje, szabadtéri színpad, rózsalugasok és pihenők várják a zarándokokat és látogatókat.