Keresztelő Szent János templom (2025)

A Zasipban található Keresztelő Szent János templom elődjét valószínüleg a 11. század végén a brixeni püspökök építettek, akik ekkoriban a birtok urai voltak. Később a Lamberg grófoknak adományozták a templomot, akik tiszteletére a 16. században reneszánsz kriptát alakítottak ki az épületben. 1778-ban a templomot barokk stílusban átépítették, de belsejében lévő összes műalkotást megőrizték. 

A templom belsejében álló főoltár és a mellékoltárok festményeit Leopold Layer szlovén festő festette. A 17. század végéről származó középső oltárfestmény Szent János keresztelését ábrázolja. A főoltár bal oldalán Szent Péter szobra áll, aki kulcsokat tart a kezében, míg a jobb oldalon Szent Pál szobra látható egy könyvvel. A templom szobrai még Szűz Máriát, Szent Antalt, Szent Miklóst, Szent Joachimot és Szent Annát ábrázolják.

Alexandriai Szent Katalin templom (2025)

A Szent Katalin-templom Hom gyönyörű festői kilátóponton található, ahonnan nem mindennapi panoráma nyílik a Karavankák hegyláncára.

A középkorban épült templomot először 1500 körül említik, amely akkoriban felkapott zarándokhely volt. A templomot a 18. században barokk stílusban átépítették, de gótikus kerítése és kapuja megmaradt. Az épület belsejében a 16. század elejéről származó freskók láthatóak, a presbitérium pedig 17. századi.

A templom híres volt Szent Katalin-napi zarándoklatairól, amikor a zasipi és mužijei gazdák tehenet sütöttek az ország minden tájáról ide érkező zarándokoknak. 1860 őszén pedig jelentős értékű kincset ástak ki a templom előtt, amelyet a legenda szerint egy francia tábornok ásott el, mielőtt háborúba indult.