A következő címkéjű bejegyzések mutatása: körtemplom. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: körtemplom. Összes bejegyzés megjelenítése

Kisboldogasszony-kápolna (2026)



Az Ózdi járáshoz tartozó Kissikátor egy európai viszonylatban is ritka, kör alakú festett fakazettás mennyezetű "körtemplommal" büszkélkedhet.

Az oklevelek tanulsága szerint az Őrsúr nemzetség emeltetett először templomot a Sikátor nevű településen a 12. században. A romba dőlt épületet 1764-ben Bernardo Balog közreműködésével újjá építették. Az Árpád kori alapokon nyugvó, kör alaprajzú, barokk stílusú kápolna ekkor kapta mai nyolcszögletes, hagymakupolás és huszártornyos tetőzetét.

A kápolna belsejében látható oltárfestmény Mária születését ábrázolja, amely Z. Biskó Béla budapesti festő alkotása. Az épület különlegessége még a mennyezetet díszítő festett fakazettái, amely között számos különleges darabot találunk. Itt látható még az 1312-ből fennmaradt kalapált, ezüst keresztelőmedence is.

A román kori templom keletkezésének van egy legendája is, amely szerint Havi Boldogasszony napján állítólag kör alakban hullott a hó, és erre az égi jelre épült meg a templom.

Csolt-Monostor régészeti bemutatóhely (2017)


grafika: granitcorvus-classica.hu
A kanyargós Sebes-Körös árterében állt a 10-12. század nagy hatalmú családjának, a Csolt nemzetség Árpád-kori monostora. Az első feljegyzés a monostorról 1222-ból való, ugyanis az akkori apátja tanúként szerepelt a váradi ítélőszék előtt. 1357-ben már állt a monostor temploma is, amely Mindenszentek tiszteletére volt felszentelve. A század végén azonban már csak Mágoriak használták a hajdani monostor templomát. A török hódoltság alatt az épület állaga folyamatosan romlott. A 18. században a már romos templom anyagát felhasználta gróf Wenckheim Ferenc az uradalma építésekor.
fotó: Soós Eszter 

A nagyobb kunhalom belsejében található pincében jelenleg a monostor történetét bemutató Csolt-monostor Múzeumnak ad otthon, a tetején pedig a Vata-Csolt nemzetség monostorának romjai láthatóak.

A Mágor-puszta másik kunhalmának vágott szelvényben: újkőkori, rézkori és bronzkori házak, hulladékgödrök, vermek, szabadtéri tűzhelyek, valamint temetőrészletek leletein keresztül nyerünk bepillantást az egymást követően megtelepedett népek, illetve népcsoportok mindennapi életébe és hiedelemvilágába.

Árpád-házi Szent Erzsébet római katolikus templom (2016)


Palkonya temploma már messziről is érdekes látvány nyújt a piros kupolájával. A műemlék a magyarországi körtemplom építésének egyik legszebb példája

Miután a lakosság első kápolnáját kinőtte, a 19. század elején Batthyány János földbirtokos egyedülálló, klasszicista stílusú templomot építtetett az előző helyére 1826-ban.

Feltételezhetően a templom külcsíne a törökkori építészet emlékét őrzi.

Református templom (2012)


Szilvásváradon található az ország egyik legjellegzetesebb épülete, a Református kerektemplom.
Az eredetileg katolikus templomnak készült épületet a feltételezések alapján Hild József tervezte, és az 1830-as évek végén készült el. Gróf Keglevich az egri érsekkel történő konfliktusa után a templomot a reformátusoknak ajándékozta. 1832-ben az építmény veszélyessé vált ezért lebontották, 1837-ben azonban újjáépítettek az eredeti helyen. A kör alaprajzú, klasszicista stílusú épület négyoszlopos, timpanonos bejárata egy lépcsősoron keresztül közelítő meg.
A templom belsejében található padokat a bánfalvi erdőből hozatott tölgyfából faragták a helyi asztalosok.