Túra: Ladányi határban (2017)

„Puszta föld ez, ahol most járok,
Istenért sem látni virágot,
Rajta bokor sincsen, ahol a
Fülemile-madár szólana,
Az este is felhős, fekete,
Nincs a csillagoknak híre se'...
Hogy jutottál mégis eszembe,
Barna kislyány, szívem szerelme?
Eszembe jutottál, édesem,
És most már úgy tetszik énnekem,
Mintha itten a szomszédomba'
Fülemile-madár szólana,
S mintha virágok közt ballagnék,
S csupamerő csillag voln' az ég!”

(Petőfi Sándor)

Ladányi határban

---

AK-07/1.

A ladányi határban mindig kellemes emlékekkel térek vissza, hiszen az eső áztatta sárdöngölős Sárrét túra azóta is a legtöbbet emlegetett kalandom. Az ide érkező vándornak pedig mindig akad felfedezni való a Kis-sárréten és hozzá tartozó történelmi emlékeken bővelkedő Körösladányban. A túra fénypontja a kanyargós Sebes-Körös árterében található Csolt-Monostor romkert volt, ahol egy kurgán belsejébe is betekinthettünk.

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Vésztő, vá. (K) - Gábor-zug - Mágori emlékhely - Dió-ér - Mágor - Fok-köz - Vidra tanya - Dondorong - Körösladány, vá

Táv és szintemelkedés:

29 km/ 25 m

---

Habosító

Mágor (2017)

Mágor egykoron egy apró uradalom volt a Wenckheim család kezelésében. A Vésztő határában álló impozáns, mezőgazdasági épületeket gróf Wenckheim Dénes 1875-ben, Mikó János békési ácsmester tervei alapján építette.
Az 1848. évi jobbágyfelszabadulás után az földesurak igen sok ingyenes robotnaptól estek el, ezért a század második felében rohamos fejlődésnek indult a mezőgazdasági termelés gépesítése.

Tanösvénytúrák: Mágor-pusztai tanösvény (2017)

A Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhelyhez tartozik egy apró, de annál érdekesebb tanösvény is. A Holt-Sebes-körös mellett kanyargó útvonal bejárásával megismerhetők a védett terület természeti és kultúrtörténeti értékei. A tanösvény egyik érdekessége a Pákásztanya, amely az újkőkori halászat és gyűjtögetés ősi foglalkozásának állít méltó emléket. 

A tanösvény adatai

Táv: 0,5 km

Állomások: 5

Üzemeltető: KMNPI

Füzet: van

Csolt-Monostor régészeti bemutatóhely (2017)

grafika: granitcorvus-classica.hu

A kanyargós Sebes-Körös árterében állt a 10-12. század nagy hatalmú családjának, a Csolt nemzetség Árpád-kori monostora. Az első feljegyzés a monostorról 1222-ból való, ugyanis az akkori apátja tanúként szerepelt a váradi ítélőszék előtt. 1357-ben már állt a monostor temploma is, amely Mindenszentek tiszteletére volt felszentelve. A század végén azonban már csak Mágoriak használták a hajdani monostor templomát. A török hódoltság alatt az épület állaga folyamatosan romlott. A 18. században a már romos templom anyagát felhasználta gróf Wenckheim Ferenc az uradalma építésekor.

fotó: Soós Eszter 

A nagyobb kunhalom belsejében található pincében jelenleg a monostor történetét bemutató Csolt-monostor Múzeumnak ad otthon, a tetején pedig a Vata-Csolt nemzetség monostorának romjai láthatóak.

A Mágor-puszta másik kunhalmának vágott szelvényben: újkőkori, rézkori és bronzkori házak, hulladékgödrök, vermek, szabadtéri tűzhelyek, valamint temetőrészletek leletein keresztül nyerünk bepillantást az egymást követően megtelepedett népek, illetve népcsoportok mindennapi életébe és hiedelemvilágába.

Túra: Kalandok a Kis-Sárréten (2017)

„Búza, búza, de szép tábla búza,
Kihajlik a sarkadi útra,
Kökény szemű lányok aratgatják,
Jaj, de szépen keresztbe is rakják.”

(Népdal)

Búza, búza, de szép tábla búza

---

AK-07/2.

A tavasz végi kalandunk eleje az áhítat jegyében telt, hiszen az Alföldi Kék itt szó szerint egy temetőn vezet keresztül, és közben érinti a Tisza-kriptát is. Majd a Kis-Sárréten hömpölyögtünk, és a Begécsi-tavak érintésével jutottunk el előbb Zsadányba. Hamburger és kávé után folytatódott az utunk Okány felé, innentől már régi ismerősünk, a Holt-Sebes-Körös jött velünk tovább.

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Geszt(K) - Csigalaposi-erdő - Kisvátyoni tanösvény - Zsadány - Tölgyfástanya - Nyárfás - Okány - Szopor - Cigányfoki szivattyú - Vésztő, vá.

Táv és szintemelkedés:

35 km/ 33 m

---

Piros és citromsárga

Danckai Lapos-holtágak (2017)

A 3 hektáros Danckai Lapos-holtágak (vagy más néven Malom tavak) a város központjában található, pihenésre kialakított, csendes, parkosított területen.

Tölgyes-tövisescincér (Rhagium sycophanta)

A tölgyes-tövisescincér díszes hátmintázatáról könnyen felismerhető. Az imágó május-júniusban jelenik meg, többnyire száraz fák napsütötte oldalán tanyázik, vagy virágzó cserjéken látható.

Toprongyos-Korhány-csatorna (2017)

A néhol medencésre épített Toprongyos-Korhány-csatorna ma is körülöleli a Zsadányt. A halban is gazdag Toprongyos levezeti a környékbeli kisebb vízfolyásokat és a nyugati szélen a Holt-Korhányba csatlakozik. 

Tanösvénytúrák: Kisvátyoni tanösvény (2017)

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Kis-Sárréti területi egységén, Geszt és Zsadány határában található Kisvátyoni tanösvény. A közel nyolc kilométeres sétaút változatos élőhelyeket és a hozzájuk kötődő élővilágot tárja a látogatók elé. A tanösvény különlegessége a Nagy-Zsombék elárasztott területe egy pallósor ível keresztül.

A tanösvény adatai

Táv: 7 km

Állomások: 6

Üzemeltető: KMNPI

Füzet: van

Réti kakukkszegfű (Lychnis flos-cuculi)

A réti kakukkszegfű a virágzása idején a nedves réteket rózsaszín virágtengerré változtathatja.

Ösztörűs veronika (Veronica chamaedrys)

Az ösztörűs veronika réteken, legelőkön, utak szélén, erdei tisztásokon gyakori. A kis termetű vadvirág igen jól bírja a szárasságot, kék vagy lila virágával április és június között találkozhatunk.

Csillaglaposi-erdők (2017)

Vátyon az egykori Tisza-birtok ma is nagyrészt erdőterület. A Csillaglaposi erdő olyan lapályos helyen fekszik, s olyan magasra nőttek a fák, hogy derült éjszakákon csak a csillagokat lehet belőle látni. Az erdőfoltok között elterülő legelőn április végén, májusban több ezer tő agárkosbor virít. ezek a fás területek nem csupán látványukkal ragadják meg az idelátogatót, hanem madárviláguk is igen gazdag.

Vadrózsa (Rosa canina)

A síkvidék egyik legszebb májusi dísze a vadrózsa, melyek az illata is csodás. A nemzetségének leggyakoribb hazai képviselőjének, álterméséből lekvárt, teát és bort is készítenek. A piros színű csipkebogyót az első deres hajnalok után érdemes gyűjteni.

Túra: A Bihari ragyogás (2017)

„A csökmei dobogó híd alatt,

Három legény rozmaringot arat.

Én vagyok a rozmaring kévekötője,

Barna legény igaz szeretője

Barna legény legyél a szeretőm,

Neked adom kivarrott zsebkendőm.

Négy sarkába varrom a rozmaringot,
Közepébe, hogy a tied vagyok.”

(népdal)

Fotó: Soós Eszter

---

AK-08/1.

2017-es év, de véleményem szerint az Alföldi Kék túra egyik legszebb szakasza a Körösszakáltól Gesztig tartó út. Ahogy haladtunk az ország határ mentén, végig csodálattal adóztunk a Bihari hegyeknek, a tavaszt pedig sikerült a legszebb pompájában elkapnunk. A túraútvonal feltárta előttünk a bihari építészet különlegességeit, hiszen eredeti állapotukban fennmaradt lakóházakat, kúriákat és a romos Tisza-kastélyt is szemügyre vettünk sétánk közben.

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Körösszakál (K) - Tisza István-híd - Sebes-Körös - Körösnagyharsány - Trianoni-gát - Szilaspuszta - Biharugra - Nagysziki-híd - Begécsi-tavak - Kissziki-híd - Geszt

Táv és szintemelkedés:

28 km/ 25 m

---

A Bihari határban

Tisza-kastély (2017)

A Geszti Tisza-kastély 1772-ben épült barokk stílusban, Tisza László és felesége Hégen-Szénás Rebeka számára. 1800-as években átépítették klasszicista- és copfstílusban, ekkor nyerte el mai L alakú formáját. 

1944 szeptemberében sajnos az épületet teljesen kifosztották. Később iskola és könyvtár működött az épület falai között.

2024-re Tisza-kastély megújult egy turisztikai fejlesztés keretében, azóta állandó kiállítással, étteremmel és egy 29 szobás szálláshellyel kápráztatja el látogatóit.

A kastélyhoz kapcsolódik egy 5,4 hektáros park is, amelyet a Körös-Maros Nemzeti Park felügyel. A területen tiszafasor, tölgy-, japánakác-, kőris- és juhar is látható napjainkban.

Begécsi-tavak (2017)

A hazánk második legnagyobb halastórendszerének számító, közel 1900 hektáros Biharugrai-halastavakat az egymással szomszédos Biharugrai- és Begécsi-tórendszer alkotja.

A Begécsi-tavak 1200 hektáros területe eredetileg belvíztárolóként üzemelt, halastóvá alakítása 1962-ben fejeződött be. Ezek a tavak az ugrai tavaknál jóval mélyebbek és nagyobb a szabad vízfelületük.

Vásár-tó (2017)

A Vásár-tó eredetileg agyaggödör volt, amelyből többek között a falu templom tornyának építéséhez szükséges téglákat is kinyerték. Egy fejlesztést keretében a biharugrai önkormányzat valósította meg a tó rendbe hozatalát, és a tanösvény kialakítását. Ekkor a tavon egy mesterséges szigetet is létre hoztak, körülötte pedig a tanösvény táblái segítenek elkalauzolni a látogatókat.

Kerti bútorokat, érdekes „objektumokat” és egy madármegfigyelő-helyet is ekkor kapott a tó környéke.

Tápcsatorna (2017)

A Biharugrai Tápcsatorna a térség legfontosabb és legnagyobb csatornája, amely halastavak vízellátását biztosítja és az öntözési igények kielégítésére éppúgy alkalmas, mint a belvizek levezetésére.

Biharugrai halastavak (2017)

A Biharugrai-halastavak a Körös–Maros Nemzeti Park területén, a román–magyar határ mellett húzódik, amely terület valóságos madárbirodalom. A Magyarországon előforduló 371 madárfajból hozzávetőleg 270-nel találkozhatunk a halastavak környékén. A legnevezetesebb talán az itt telelő réti sas.

Az 1970-es évek közepéig a hazai vadászok tizedelték az itteni réce- és lúdpopulációt. Ez után kezdődött meg a terület védetté nyilvánítása és a helyi vadászat betiltása. Napjainkban a halastavak egy része fokozottan védett terület, amely a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyeket tartalmazó ramsari jegyzékben is szerepel. A káprázatos vidék jelenleg a Körös–Maros Nemzeti Park „Kis-Sárrét” nevű részterület részének hírnevét öregbíti.

Sebes-Körös duzzasztó (2017)

A Sebes-Körös Magyarország területére elős.zör Körösnagyharsánynál lép be. A folyó itteni szakaszán egy érdekes, úgynevezett fenékküszöb-duzzasztó létesült. A gátról is jól látható zúgó mintegy 1 métert duzzaszt a folyón