Egérszínű darázscincér (Xylotrechus rusticus)

Az egérszínű darázscincér hazánk minden területén elterjedt, és gyakori faj. A darázscincér általában június-júliusban jelenik meg a napfénynek kitett fákon. A bogár lárvája főleg száradó vagy beteg fákban él.

Amerikai darázscincér (Neoclytus acuminatus)

Az amerikai darázscincér egy világszerte elterjedt bogárfaj, amely napjainkban már Európában is terjedőben van. A cincérfélék közé tartozó rovarok jellegzetes vörösbarna színűek, a testükön pedig sárga csíkok láthatóak. Az amerikai darázscincér lárvái még élő, de legyengült, vagy elhalt fákban élnek és károsítanak.

Kék korongcincér (Callidium violaceum)

A kék korongcincér főleg a hegyvidéki fenyvesekben gyakori, Magyarországon ritka fajnak számít. A 10-13 miliméter hosszú, kékes-ibolyás szárnyfedőjű bogár általában a kéregmaradványokat tartalmazó feldolgozott fenyővel érkezik hazánkban. Lárvája a fatestbe hatoló, kampó alakú bábbölcsőjével okoz kárt.

Gyászcincér (Morimus funereus)

A gyászcincér hazánk középhegységeiben, tölgy- és bükkerdőiben fordul elő.

A nagy méretű, zömök, röpképtelen faj, hamvasszürke, szárnyfedőin két-két szabálytalan alakú bársonyos fekete folt látható.

Takácscincér (Lamia textor)

A takácscincér az Alföldtől egészen az alacsonyabb hegy- és dombvidékekig elterjedt és helyenként gyakori is. A zömök testű bogárfaj a barna foltjairól könnyen beazonosítható. Az állat a fiatal fűzfák fakérgével táplálkozik.

Tarkacsápú karcsúcincér (Rutpela maculata)

A tarkacsápú karcsúcincér hegy- és dombvidék lakója, lomberdők szegélyén és erdei tisztásokon találkozhatunk vele. A darázsra emlékeztető cincérfaj júniustól augusztusig gyakori, leginkább ernyős virágzatúakon látható.

Feketevállú darázscincér (Chlorophorus sartor)

A feketevállú darázscincérek réteken és erdőszéleken érzik jól magukat, általában virágokon szorgoskodnak.

A bogár szárnyfedőjének a színe fekete vagy barnás, rajta pedig három világos csík, és két pont látható.

Vörösnyakú álcincér (Ischnomera sanguinicollis)

A vörösnyakú álcincér hazánkban öreg lombhullató erdők környékén fordul elő, ugyanis lárvája lombosfák odvaiban fejlődik. A bogárral gyakran találkozni erdős szegélyeken napsütéses napokon, ahová táplálkozik jár.

Barnás virágcincér (Pseudovadonia livida)

A barnás virágcincér erdőszegélyeken, napsütötte hegy- és domboldalakon él, általában kisterületen tömegesen. A sárgásbarna szárnyfedőiről, és tojásdad hátáról jól felismerhető cincér fészkesvirágú növényeken, főleg cickafarkon látható, ahol virágport és nektárt fogyaszt.

Kétsávos gyalogcincér (Dorcadion pedestre)

A kétsávos gyalogcincér Magyarország alacsonyabb és magasabb hegyvidékein, és az Alföldön is gyakori.

A fekete szárnyfedőin található két fehér színű sávról könnyen felismerhető bogárral száraz, sztyeppréteken, homoki és sziki legelőkön találkozhatunk.

Közönséges darázscincér (Clytus arietis)

A közönséges darázscincér a hegy- és dombvidék lakója, ahol főleg a tölgyeket kedveli, de más lombos fákban is megél. Ez a cincérfaj elsőránézésre nagyon hasonlít bársonyos darázscincérre, mintázatukban azonban pár apró eltérés van.

Barna gyalogcincér (Dorcadion fulvum)

A barna gyalogcincér hazánk agyagos talajú dombvidékin gyakori, de a Kisalföldön és a Nagyalföld nyugati felében is találkozhatunk vele. A közepes termetű cincérfaj röpképtelen, ezért már márciustól a talajon gyalogolva közlekedő példányok gyakran szem elé kerülnek.

Juhar-díszcincér (Anaglyptus mysticus)

A juhar-díszcincér a hegy- és dombvidék lakója, ahol lomberdőkben, erdőszegélyek fáin és cserjéin, többek között a galagonyán érzi jól magát. A cincér a szárnyfedőin lévő jellegzetes fekete, fehér és vörösbarna rajzolatáról könnyen felismerhető. A bogarak általában virágport vagy kis virágrészeket fogyasztanak.

Kis hőscincér (Cerambyx scopolii)

A kis hőscincér Európa egyik leggyakoribb cincérfaja, amely hazánkban az Alföldön, a hegy- és dombvidékeken is egyaránt megtalálható. A cincért fényes, teljesen fekete szárnyfedőről lehet felismerni, a csápja pedig a testhosszának többszöröse is lehet. A rovarok a tölgyesek szegélyeiben és az erdők közé beékelődő tisztásokon, bokros réteken figyelhetők meg.

Havasi cincér (Rosalia alpina)

A havasi cincér az egyik legismertebb cincérek családjából, az apró kb. 1,5-3,8 cm hosszúságú egyed Európa egyik legszebb bogara. A védett bogárfaj hazánkban középhegységek bükkerdeiben él, az öreg bükkösök igen csak kedveli. A havasi cincér látványos, jól felismerhető állat, ezért igen alkalmas „zászlóshajófajnak”, ezért is kapta meg az "év rovara" titulust 2019-ben.

Pézsmacincér (Aromia moschata)

A pézsmacincér a magyarországi cincérek egyik legszebb faja, amely leginkább ártéri füzesekben elterjedt. A bogár a nevét a kellemes, erős, pézsmára emlékeztető szagáról kapta. Az állat élettere a vízparti puhafás ligeterdők, ugyanis itt a fák nedveit szívogatja előszeretettel, de a lárvák fejlődéséhez is szükség van a fűzfákra.

Benge-darázscincér (Clytus rhamni)

A benge-darázscincér főleg a dombvidéken gyakori, de az alföldi homokbuckásokban is megél.

A bogár májustól júliusig rajzik, és általában virágokon figyelhető meg.

Vörhenyes virágcincér (Stictoleptura fulva)

A vörhenyes virágcincér a síkságoktól a magashegységekig honos. A kifejlett bogárral május végétől szeptemberig mindenféle virágon, főleg ernyős- és fészkesvirágokon találkozhatunk.

Díszes darázscincér (Chlorophorus varius)

A díszes darázscincér, a többi fajtársaival egyetemben színezetükben és mintázatukban a darazsakat utánozzák, ezáltal igyekeznek elriasztani a ragadozókat. A főleg virágporral táplálkozó rovar az egyik leggyakoribb hazai faj, májustól szeptemberig sokszor megjelenik főként az ernyős virágzatokon.

Lucerna darázscincér (Plagionotus floralis)

A lucerna-darázscincér főleg az Alföldön és a dombvidéken elterjedt, sőt kártevő, ugyan is lárvája a lucerna gyökerében fejlődik. A bogár májustól augusztusig látható vadon virágzó cickafarkon vagy más ernyősvirágzatúakon.