Holt-Sebes-Körös (2017)

A Holt-Sebes-Körös zöldfolyosót képez a Biharugrai Tájvédelmi Körzet és a Mágori Természetvédelmi Terület között. A holtág a Sebes-körös átvágása után jött létre, és napjainkban a Sárrét belvizeit gyűjti össze.

A 30 hektáos területével része a Körös-Maros Nemzeti parknak, ugyanis a holtág fontos növénytársulásoknak és a védett állatoknak élőhelye. A holtág környékén előforduló állatok: a vidra, a vízityúk, a bölömbika és a barna rétihéja.

Mágor (2017)

Mágor egykoron egy apró uradalom volt a Wenckheim család kezelésében. A Vésztő határában álló impozáns, mezőgazdasági épületeket gróf Wenckheim Dénes 1875-ben, Mikó János békési ácsmester tervei alapján építette.
Az 1848. évi jobbágyfelszabadulás után az földesurak igen sok ingyenes robotnaptól estek el, ezért a század második felében rohamos fejlődésnek indult a mezőgazdasági termelés gépesítése.

Tanösvénytúrák: Mágor-pusztai tanösvény (2017)

A Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhelyhez tartozik egy apró, de annál érdekesebb tanösvény is. A Holt-Sebes-körös mellett kanyargó útvonal bejárásával megismerhetők a védett terület természeti és kultúrtörténeti értékei. A tanösvény egyik érdekessége a Pákásztanya, amely az újkőkori halászat és gyűjtögetés ősi foglalkozásának állít méltó emléket. 

A tanösvény adatai

Táv: 0,5 km

Állomások: 5

Üzemeltető: KMNPI

Füzet: van

Csolt-Monostor régészeti bemutatóhely (2017)

grafika: granitcorvus-classica.hu

A kanyargós Sebes-Körös árterében állt a 10-12. század nagy hatalmú családjának, a Csolt nemzetség Árpád-kori monostora. Az első feljegyzés a monostorról 1222-ból való, ugyanis az akkori apátja tanúként szerepelt a váradi ítélőszék előtt. 1357-ben már állt a monostor temploma is, amely Mindenszentek tiszteletére volt felszentelve. A század végén azonban már csak Mágoriak használták a hajdani monostor templomát. A török hódoltság alatt az épület állaga folyamatosan romlott. A 18. században a már romos templom anyagát felhasználta gróf Wenckheim Ferenc az uradalma építésekor.

fotó: Soós Eszter 

A nagyobb kunhalom belsejében található pincében jelenleg a monostor történetét bemutató Csolt-monostor Múzeumnak ad otthon, a tetején pedig a Vata-Csolt nemzetség monostorának romjai láthatóak.

A Mágor-puszta másik kunhalmának vágott szelvényben: újkőkori, rézkori és bronzkori házak, hulladékgödrök, vermek, szabadtéri tűzhelyek, valamint temetőrészletek leletein keresztül nyerünk bepillantást az egymást követően megtelepedett népek, illetve népcsoportok mindennapi életébe és hiedelemvilágába.

Közönséges kecskerágó (Euonymus europaeus)

A közönséges kecskerágó a síkságokon és hegyekben egyaránt előfordul, főleg nyirkos és száraz erdőkben, ligetekben, cserjésekben, sövényekben találkozhatunk vele. A növény ősszel pirosló, sötét rózsaszín toktermésekkel megrakott bokrai igen látványosak. 

A kecskerágó termése mérgező, a nedve olyan alkaloidákat tartalmaz, mint a teobromin és a koffein.