„Puszta föld ez, ahol most járok,
Istenért sem látni virágot,
Rajta bokor sincsen, ahol a
Fülemile-madár szólana,
Az este is felhős, fekete,
Nincs a csillagoknak híre se'...
Hogy jutottál mégis eszembe,
Barna kislyány, szívem szerelme?
Eszembe jutottál, édesem,
És most már úgy tetszik énnekem,
Mintha itten a szomszédomba'
Fülemile-madár szólana,
S mintha virágok közt ballagnék,
S csupamerő csillag voln' az ég!”
Istenért sem látni virágot,
Rajta bokor sincsen, ahol a
Fülemile-madár szólana,
Az este is felhős, fekete,
Nincs a csillagoknak híre se'...
Hogy jutottál mégis eszembe,
Barna kislyány, szívem szerelme?
Eszembe jutottál, édesem,
És most már úgy tetszik énnekem,
Mintha itten a szomszédomba'
Fülemile-madár szólana,
S mintha virágok közt ballagnék,
S csupamerő csillag voln' az ég!”
A ladányi határban mindig kellemes emlékekkel térek vissza, hiszen az eső áztatta sárdöngölős Sárrét túra azóta is a legtöbbet emlegetett kalandom. Az ide érkező vándornak pedig mindig akad felfedezni való a Kis-sárréten és hozzá tartozó történelmi emlékeken bővelkedő Körösladányban. A túra fénypontja a kanyargós Sebes-Körös árterében található Csolt-Monostor romkert volt, ahol egy kurgán belsejébe is betekinthettünk.
forrás: openstreetmap.org |
Útvonal:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése