Istenszülő elhunyta görögkatolikus templom (2026)

A szerencsi görögkatolikusok temploma 1716-ban épült, de késő barokk formáját csak a század végére nyerte el. A templomot a Rákóczi Julianna hívására ide érkező Sáros megyei ruszinok építették.

Az Istenszülő elhunyta tiszteletére szentelt istenház belsejében, a diadalívben egy hatszintes, rokokó és copf faragványokkal gazdagon díszített ikonosztáz látható.

Szent János apostol görögkatolikus templom (2025)

Kazincbarcikolostorszerű ka görögkatolikus temploma 1992 és 1995 között épült neobizánci stílusban, amelyet a Szent János apostol és evangélista tiszteletére szenteltek fel.

Az épület terveit Balázs Mihály Ybl díjas egyetemi adjunktus és Török Ferenc Ybl díjas professzor készítették. A templom belsejében a szentélyt és a templomhajót elválasztó falon található a négy fő ikon, amelyek Szűz Máriát, a templom védőszentjét, Szent János apostol, Szent Miklóst ábrázolják. De minközül a leghíresebb festmény a Pantokrátor ikon, amelyet Somogyi-Soma László festett meg.

Nagyboldogasszony görögkatolikus templom (2020)

A miskolci Nagyboldogasszony székesegyházat gyakran Búza téri templomként szokták emlegetni. A tekintélyes méretekkel megáldott katedrális 2011-ben kapta székesegyházi rangját, ugyanis ekkor Miskolc újra görögkatolikus püspöki székhely lett.

A miskolci Búza téren álló premodern, neogótikus épületet Galter János tervei alapján épült, Hricz József épített. 1911-ben felszentelt a templom megépítését 1800-as évek eleje óta szorgalmazta a helyi görögkatolikus vallású ruszinok és szlovákok.

A latin kereszt formájú templombelsőben egy gazdagon díszített, 19 képből álló ikonosztáz látható, melyet az első parókus vázlatai alapján a Rétay és Benedek műintézetben készítették 1918-ban..

Szent Miklós görögkatolikus templom (2019)

A sátoraljaújhleyi Szent Miklós templom hazánk egyik legrégebbi görögkatolikus temploma. Az 1738-ban emelt barokk épülethez 1777-ben tornyot állítottak, majd 1868-ban teljesen átépítették.

A templombelsőben látható az 1759-ben készült ikonosztáza, amely a művészettörténészek szerint egy galíciai műhelyben készülhetett, ez által ritka művészeti értéket képvisel. Az 1700-as évek végéről származó szószéken viszont már inkább a copf hatások érvényesülnek.

1994-ben feltártak egy korábban elfalazott falképet, mely Szent Miklós püspököt ábrázolja főpapi ornátusban, mellette Mária és Krisztus láthatók.

Urunk színeváltozása görögkatolikus templom (2019)

A mai is látható görögkatolikus templomot báró Sennyey Miklós építtette a kastéllyal szemközt magánkápolna céljára, amelyet 1922. december 6-án szenteltek fel Szűz Mária tiszteletére. Ezt a kápolnát a római és görögkatolikusok közösen használták a Jézus Szíve-templom felépítésig.
A pácini templom fém-réz ikonosztáza mindössze két képet tartalmaz, Jézus Krisztusét és az Istenszülőét, amelyek a Biriben szolgálatot teljesítő Terdik Mihály parókus atya ajándéka.