Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparktól megnyitása óta a Dél-Alföld legnagyobb szabadtérimúzeumjává nőtte ki magát, ahol a tájegység jellegzetes épületeit bemutató kiállítás, vízügyi, erdészeti és természetvédelmi bemutatók kaptak a helyet. Napjainkba az emlékhely legfőbb látványossága Feszty Árpád 1996-ban helyreállított „A magyarok bejövetele” című panorámaképe.
 |
| forrás: opusztaszer.hu |
Az Emlékpark területén található az Alföld talán leggazdagabb monostorának maradványa, ugyanis az Ond vezértől származó Bor-Kalán nemzetség vélhetően a 12. században építette ide nagy alapterületű birtokát. A feltárt román stílusú plébániatemplom három periódusban is átépítették, így a középkor végére már bazilika nagyságúra duzzadt. Az uradalom virágzásának itt is a török pusztítás vettet véget.
A későbbi feltárások során előkerült antik eszközök a park főépületében kaptak helyet egy szépen berendezett kiállítás keretében.
A romok szomszédságában található a honfoglalás
1000. évfordulójának emelt Árpád-emlékmű. A millenniumi ünnepségek közeledtével először
Kecskemét városának jutott eszébe, hogy Pusztaszeren(felső) emlékművet állítsanak az itteni történéseknek. A
pusztaszeri alapkőletétel után két héttel Sövényházán is
elkezdődtek a munkálatok. Az államalapítás 1100 éves évfordulójára
panteonnal bővítették az emlékhelyet, ahol hazánk történelmét
meghatározó nagyjaink mellszobrait kaptak helyet.
1995-ben nyílt meg a látogatók előtt az Emlékpark
legfőbb látványossága, a Rontudában helyet kapó Feszty-körkép. A maga nemében
egyedülálló Festmény a magyar nemzeti romantika legmonumentálisabb
alkotása hazánk történelmében. Az 1892-től 1894-ig tartó alkotómunkában Feszty
Árpádot több festőtársa segítette. A
tájképi részleteket Mednyánszky László, a lovas csatajeleneteket Vágó Pál
készítette.
A kör alakú épülettömbben több kiállítás is látható, például
a „Szer monostora és kora” című tárlat, ahol az egykor nagy hírű középkori
monostor feltárásakor előkerült leleteket tették közzé. Ezen kívül a "Promenád
1896” elnevezésű viselettörténeti bemutató és egy reneszánsz panoptikum is
színesít az amúgy is változatos tárlatot.
Az emlékparban, egy hangulatos tóparton található az egykori Tiszai gátőrház,
ahol a folyami fafeldolgozás, hajóépítés és a halászat történetével ismerkedhet
meg a látogató. Különlegesség még az itt helyet kapó 1879-es nagy árvizet
bemutató fény- és hangjáték. A helyiek a Szegedet romba döntő áradatot Rózsa
Sándor bosszújaként emlegették.
Országosan is egyedülálló látványt nyújt a parkban álló Csete György
jurta-házai. Magyarország erdeit, a hazai erdőgazdálkodás történetét, az
erdészek életét, valamint a fa kitermelését és megmunkálását mutatják be az itt
álló 10 pavilonba. A tábor különleges értéke a kéttornyú ökumenikus deszka
kápolna, amelyben elmerülhetünk a meditáció világában is akár.
A honfoglalás emlékhelyén található egy Szabadtéri néprajzi
gyűjtemény is, amely az ország öt skanzenének egyike. Az itt álló házak
mindegyike a 19. századi Szeged környéki falvak és tanyavilág hétköznapjaiba és
ünnepeibe nyújt betekintést kiállításaival. A nézelődő láthat itt tanyasi
iskolát, halászházakat széldarálóval, iparos műhelyek szerszám kiállítással,
szatócsboltot pékműhellyel, kisvasutat állomásházzal, kocsik és mezőgazdaságigépek
gyűjteményét, áttelepített községháza és postahivatal, amely 1987 óta postatörténeti
múzeumként üzemel.
Az alföld jelképének utolsó hírmondóinak egyike is itt
kapott helyet, a Szentes-Donáti szélmalom korának egyik leghíresebbike volt.
