Fájdalmas Szűzanya-kápolna és kálvária (2026)

A Zombori úti kálváriakápolnát és a hozzá tartozó keresztút állomásait 1877-78 között építették. Az egyházi épület 1879-ben szentelték fel, és a Fájdalmas Szűzanyát kapta védőszentjéül. A barokk stílusú kápolna belsejében látható oltárfestményt a kúlai születésű Jakobey Károly készítette. A kép azonban egy betörés során megsérült, amelyet végül Korhecz Papp Zsuzsanna restaurátor újított fel 2019-ben.

A kápolna előtt egy szépen felújított barokk Kálvária-szoborcsoport is látható, amely Szűz Máriát, Szent János apostolt és Mária Magdolnát ábrázolja.

Kálvária-domb és kápolna (2026)

Budaörs legszebb pontján magasodik a Kálvári-domb, amely geológiailag egy szabályos alakú gejzírkúp.

A domb aljában áll egy kis kápolna, ahonnan egy szerpentin úton lehet feljutni a kálvária tetején álló kereszthez, valamint Szűz Mária és Szent János evangélista fehér mészkőből faragott szobrához.

A Kálvári-domb aljában álló eredeti Kálvária kápolnát Kreisz Jakab építtette 1817-ben. 1821-ben kezdte el a római katolikus egyházközség a keresztút megépítését a 174 méter magas dombon, amelyet végül 1851-ben fejeztek be. Ekkor még a nyolc stációból álló, csigavonalban vezető keresztút készült el, amely „koronája” Szűz Mária, Szent János és Mária Magdolna szobrai voltak. A Jézus Krisztus kínszenvedését és kereszthalálát megörökítő stációk fülkéiben pedig egy-egy reliefek voltak láthatóak. 1945 után a kápolna köveit széthordták, csak csupán a fakereszt menekült meg, amely darabjai mostani kálváriakápolnában láthatóak.

2000-ben széles városi összefogás eredményeként a kálváriát felújították, a stációk fülkékbe pedig Molnár Göb Zoltán budaörsi művész ólomüvegképei kerültek. 2002-ben a kápolnát is újjáépítették Orbán Tibor építész tervei és az eredeti kápolnáról készült fotók és rajzok alapján. Szűz Mária és Szent János apostol szobrai pedig 2011-ben kerültek vissza az eredeti helyükre, amelyek Kőrösi Antal alkotásai.

Kálvária-szoborcsoport (2025)

Az 54. számú út mentén lévő Kálvária-szoborcsoport Szőke András állíttatta 1808-ban. A 2021-ben felújított barokk alkotáson Mária Magdolna, Szalóme (Jakab és János apostol anyja) és a térdelő Fájdalmas Szűzanya alakja látható.

Temetőkápolna és kálvária (2024)

A Kálvária-halom vagy régebbi nevén Szántó-halom hivatalosan már 1802 óta temető. A domb tetején álló feszület és szoborcsoport valószínüleg a kálvária létesítésekor épült 1817-ben. A kőfeszület tövében Mária Magdolna térdeplő alakja, mellette a Fájdalmas Szűzanya és Szent János apostol alakja látható. A szobrok népies barokk stílusban készültek, a timpanonos stációkra pedig inkább a klasszicizmus jellemző. Akkoriban még a földhalom körül épített stációk vasajtajai vaslemezre festett passióképeket rejtettek, ma már ezek a fülkék üresek.

A város egyik építészeti ékessége a szecessziós temetőkápolna is a Kálvária temetőben található, amelye özv. Rekettyés Istvánné közbenjárása után, 1908 tavaszán építettek. A toronnyal ellátott, gúla tetejű hajóval és félkupolás keresztapszisokkal kialakított épület tervét ifjú Bene István szentesi építész készítette el.

Kálvária-szoborcsoport (2024)

A Szent György téri Minorita rendház előtt található egy 1800 körül készült homokkő szoborcsoport. A Fájdalmas Szűzanyát, Szent János apostolt és a térdeplő Mária Magdolnát ábrázoló életnagyságú kálvária figurák késő barokk stílusban készültek, és a város legrégebbi szobrai közé tartoznak.

Jézus feltámadása-temetőkápolna és kálvária (2024)

A katymári Ady Endre utcában található sírkert neoromán temetőkápolnáját a helyi nagybirtokos Till Imre és neje, Rucketukel Borbála építette 1924-ben. 

Az első kálvária is valószínüleg ebben az időszakban készült, de később a keresztút stációit lecserélték, a régi, domborműveket pedig egy külön fülkében őrizték meg. A kálvária érdekességé, hogy a fülkéket módosabb katymári családok állíttatták sirhelyük mellé. 

A keresztutat három kereszt és két szobor is színesíti, amelyek a térdeplő Mária Magdolnát, Szent János apostolt és a Fájdalmas Szűzanyát ábrázolják. 

Az alkotások formavilága és építészeti stílusa teljesen megegyezik a római katolikus templom előtt állókéval.

Kálvária-szoborcsoport (2023)

A Szent István utca és a Munkácsy utca sarkán áll a település kálváriája, amely valószínüleg 1852-ben készült. 

A stációkhoz három kereszt és két kőszobor is tartozik, sajnos az utóbbiak annyira megrongálódtak már, hogy nem lehet felismerni mely szenteket is ábrázolták. Valószínüleg Szent János apostolt és a Fájdalmas Szűzanyát ábrázolták egykoron.

Hétfájdalmú Szűzanya-kápolna és kálvária (2023)

A bajai Kálvária-domb tetején álló klasszicista stílusú kápolna 1836-ban épült egy korábbi kápolna helyére. Az épületet valószínűleg Gfeller Károly zombori építőmester vagy Bauer Antal tervezte, de egyes feltételezés a terveket Hild Józsefhez köti.

A kápolna előtt egy 1795-ben készült barokk Kálvária-szoborcsoport áll, amely Szűz Máriát, Szent János apostolt és Mária Magdolnát ábrázolja.

A dombon található még egy kálvária is, melyhez széles tereplépcső vezet fel hozzá. A kálvária stációfülkéi és azok domborművei 1766-ban készültek. A kovácsoltvas díszítéssel ellátott fülkéket legutóbb 1973-ban Harcos István újította fel.

Kálvária-szoborcsoport (2022)

Tószegen a Szent Mihály templom főbejárata előtt egy Kálvária ábrázolás látható. 

A talapzaton álló kőkereszten a megfeszített Jézus, mellette lent a térdelő, kezeit imára kulcsoló a térdeplő Mária Magdolna látható. A kereszt mellett pedig kétoldalt, önálló talapzatokon a Fájdalmas Szűzanya és Szent János apostol szobra áll.

A Kálváriát Varga György és neje Újházi Mária 1913-ban állíttatta. A szobrokat Somogyi Soma kőfaragó és fia készítették.

Kálvária-szoborcsoport (2022)

Szolnokon a Belvárosi templom előtt áll a Kálvária szoborcsoport, amely 1794-ben készült barokk stílusban.

Az alkotás keresztre feszített Jézust, és a lábánál térdeplő Mária Magdolnát ábrázolja, mellette különálló talapzatokon a Fájdalmas Szűzanya és Szent János apostol szobra áll.

Kálvária-szoborcsoport (2019)

A csongrádi templom előtt ballról álló szoborcsoport a kálváriát jelképezi, amelyen a Fájdalmas Szűzanya, Mária Magdolna és Szent János apostol alakja látható. A 1802-ben készült szoborkompozíció érdekessége, hogy a Máriát az ölében koponyát tartva, lábánál pedig Jézus holttestének megkenésére szolgáló olajedénnyel ábrázolták.

Kálvária-szoborcsoport (2018)

A Ferences templom előtt kőből készült, kovácsoltvas ráccsal elkerített Kálvária-szoborcsoport látható, amely a Tisztítótüzet ábrázolja. A szoboregyüttes feltehetően 1790-ben készült, a feszület pedig 1943-ban került a dombormű fölé, Imre Gábor alkotása. Mária Magdolna, Szent János apostol valamint a Fájdalmas Szűzanya alakjai a volt Szentháromság temető ferences kriptájának kálváriájáról kerültek ide.

Kálvária és kápolna (2015)

1759 óta áll a Dunakanyar legszebb kálváriája a róla elnevezett pompás kilátást nyújtó hegyen.

Egy a stációkkal egyidős famatuzsálemekkel szegélyezett keresztúton juthatunk fel a barokk szobrokhoz és a mögötte álló kápolnához. A kálvária vángén látható szobrok a térdeplő Mária Magdolnát, Szent János apostolt és a Fájdalmas Szűzanyát ábrázolják. A Kálvária-hegyen található még egy erődszerű szikla építmény, amely a Szent Sír sziklakápolna nevet viseli. Eredetileg kápolnának szánták az épületet, de miután 1977-ben felépült az új kápolna elvesztette jellegé,t és ezért inkább a tetején szabadtéri oltárt alakítottak az ide érkező nagyszámú zarándokok miatt.

A Kálvária-hegyről páratlan kilátás nyílik a Bazilikára és a falut körülölelő egykori vulkánok kúpjaira.