„Gyalog járunk néha könnyű lábbal, néha poros saruban, egyik háztól ki, másikhoz be. A te házaidba, mezeidre, erdeidbe, hegyeidre édes népem. Kényes népem, nyakas népem, fogyó népem: azt mondják; de nekem szép népem, erős népem, hív népem.”
(Baksay Sándor)
 |
| Kunpuszta |
Az idei Kiskunsági piros második túrája úgy kezdődött, ahogy februárban abban maradt, ugyanis második nekifutásra se tudtunk sajnos a kunbaracsi Vörös-kastély közelébe jutni.
Viszont a reggeli Turjánvidék teljesen elvarázsolt bennünket, ezért engedtünk a kísértésnek, és sokáig inkább a piros kereszten gyalogoltunk, hogy élvezzük a borókabokrokkal elszórtan tarkított területet. Mire a Kiskunságba értünk, már megint eltávolodtunk a pirostól, és a Kunok leszármazottjai által a pusztában hagyott emlékekkel ismerkedtünk, Kerekegyháza határában. Először Hercegegyháza egykori templomának emlékkeresztjét néztük meg, majd a Homoktaposós szerencsénknek köszönhetően az itteni református templomba nem csak gyönyörködhettünk, hanem Kenyeres Tibor által egy csodálatos előadást halhattunk a műemlékről és a környék ügyes-bajos dolgairól.
 |
| forrás: openstreetmap.org |
Útvonal:
Táv és szintemelkedés:
22 km/ 78 m
 |
| A nyár színei és textúrái |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése