Bodnár Bertalan Oktatóközpont (2025)

Hódmezővásárhely önkormányzata a 2000-es évek elején döntött úgy, hogy a Mártélyi Tájvédelmi Körzet területén oktatóközpontot létesít. 

A Bodnár Bertalan Oktatóközpont végül csodálatos természeti környezetbe, közvetlenül a holtág mellé épült. A központ célja a hullámtéri táj botanikai és zoológiai értékeinek, valamint a sajátos alföldi látnivalók bemutatása. Emellett a létesítmény kiválóan alkalmas oktatási célra, előadások, és foglalkozások megtartására, de nagyobb, céges továbbképzések és tréningek számára is ki bérelhető.

Az oktatóközpont szolgáltatási repertoárja is az ide érkező kirándulók kényelmét szolgálja, ugyanis lehetőség van kenu, csónak és kerékpárbérlésre. De egy igazi erdei hangulatú kalandparkban is hagyhatjuk a csemetéinket, ha csak szeretnénk élvezni a természetet.

A WWF Magyarország pedig 2008-ban itt kezdte meg a hód-visszatelepítési programját, amely sikeresnek bizonyult, és az egykori őshonos emlős azóta jól érzi magát az elmocsarasodott vidéken.

Körtvélyes skanzen (2021)

A körtvélyesi tiszai gátőrházal szemben egy mini Halászati Skanzent alakították ki. 

A töltés túl oldalán pedig szürkemarhákat láthatunk ridegtartásban, amelyek jól szemléltetik, hogy milyen volt az élet anno ezen a vidéken.

Tanösvénytúrák: Ártéri tanösvény (2020)

A Tisza szabályozása során levágott „kanyar” élővilágára a Kiskunsági Nemzeti Park is felfigyelt, és a 70-es években tájvédelmi körzetté nyilvánították a holtágat. Nekik köszönhetjük a 2005-ben átadott, tanösvényt, amely a természetvédelmi terület Korhány részét járja be.

A Mártélyi holtág régebbi tanösvényének nyitó táblája a strand melletti erdő szélén található.

Az ártéri ösvény különleges látnivalóira 8 ismertető tábla hívja fel a figyelmet. A holtág kialakulását, a Tisza-szabályozás fontosabb munkálatit és a vadregényes erdő gazdag élővilágát bemutató tanösvény egész évben szabadon látogatható. 

A tanösvény adatai

Táv: 2,6 km

Állomások: 8

Üzemeltető: Kiskunsági Nemzeti Park

Füzet: nincs

Erdei csillaghúr (Stellaria nemorum)

Az erdei csillaghúr a nedves területek és lombhullató erdők lakója, gyakran lehet látni patakok mellett. A növény májustól augusztusig virágzik, érdekessége, hogy a szirmai annyira bevágottak, hogy kettőnek tűnik.

Mocsári fiallócsiga/peremes csiga (Viviparus contectus)

A mocsári fiallócsiga vagy más néven peremes csiga hazánk lassúfolyású vizeiben és iszapos fenekű tavaiban gyakori. A tompa ház csúcsú fiallócsigafaj az egyik legnagyobb kopoltyús csigánk.

Mártélyi Holt-Tisza (2017)

A festői szépségű holtágat a múlt század elején fedezték fel maguknak a képzőművészek. A Hódmezővásárhelyhez tartózó Mártélyi Holt-Tisza napjainkban már nem csak az alkotók paradicsoma, hanem a természetkedvelők, horgászok és nyugalomra vágyók törzshelye is. 

A Vásárhelyhez ezer szállal kötődő Mártély a Tisza szabályozásának köszöntheti mai turisztikai vonzerejét, ugyanis 1887-1892 között a falu határában két levágott holtág keletkezett. Az ányási holtág szépsége már a 19-20. század fordulóján megihlette a festőművészeket, Tornyai János és Barcsay Jenő is szívesen alkotott a parton. Az ötvenes évektől az üdülőterület belakása is elkezdődött, többek között Makovecz Imre is ide építette a nyaralóját mindjárt a sétány legelejére.

Ha mindez még nem lenne elég, akad itt még egy tavasztól őszig nyitva tartó büfé, egy étterem és szabad strand is.

Bütykös hattyú (Cygnus olor)

A Bütykös hattyú a 19.századra teljesen eltűnt Magyarországról, de az utóbbi évtizedekben egyre többször találkozhatunk nálunk telelő példányokkal. Az állat jól alkalmazkodott az emberi jelenléthez, évről évre visszajárnak bejáratott helyeikre, ahol az emberek etetik őket.

Télen a hazai állomány mellé északról is érkeznek vendégek, ilyenkor a be nem fagyó vizeken lehet velük leggyakrabban összefutni.

Tanösvénytúrák: Tiszai tanösvény (2015)

Mártély és Holt-Tisza legnagyobb attrakciója kétségtelenül a majd hét kilométer hosszú „Tiszai tanösvény”, amely az oktatóközponttól indul. 

Az árterek kialakulását és a hullámtér élővilágát bemutató sétaúton található több pihenő, elmélkedő hely és egy madár- és vadmegfigyelő magasles is. A tanösvény különlegessége még a holtág elmocsarasodott déli végén egy 300 méter hosszú pallóút, amely egy hihetetlen és titokzatos mocsárvilágba kalauzol el bennünket.

A tanösvény adatai

Táv: 7 km

Állomások: 8

Üzemeltető: Bodnár Bertalan Oktatóközpont

Füzet: Ártéri kincsvadászat

Lándzsás őszirózsa (Aster lanceolatus)

A lándzsás őszirózsa többnyire patakok partján, magaskórósokban él tömegesen. A növény fészkes virágzata sárga és fehér, de ritkán lehet halványlila is.

Vízi rucaöröm (Salvinia natans)

A vízi rucaöröm a hínártelepek gyakori vendége, amely leginkább az Alföld vizeiben gyakori.

Az őshonos rucaöröm egy a víz felszínén úszó, gyökér nélküli páfrány faj. A vízi rucaöröm hazánkban védett, ugyanis állományai kihalófélben vannak.

Mocsári tisztesfű (Stachys palustris)

A mocsári tisztesfű június-szeptember között virágzik patakok, tavak partján, mocsaras, nedves területeken, és lápréteken. Az élénk lila virágú tisztesfű faj régóta ismert gyógynövény, amely illóolajat is tartalmaz.

Túra: Dél-Tiszai kerülő (2013)

„– Hej, halászok, halászok,

Mit fogott a hálótok?

– Nem fogott az ögyebet,

Vörös szárnyú keszegöt.”

(népdal)

Tűztengeren

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Szeged, Makkosház – Algyő – Algyői hídfő (P) – Körtvélyes – Mártély Holt-Tisza – Mindszent – Nagy rév (K) – Ányás – Petresi gátszakadás (S) – Atkai-félsziget – Algyői hídfő – Szeged, Makkosház

Táv és szintemelkedés:

72 km/ 112 m

---

A Tiszánál

Marti-csárda (2013)

A Körtvélyesi holtág partján még ma is áll az 1932-ben épült révház, amely egy ideig csárda is volt. Akkoriban híd híján a révész vitte át az embereket és a szekereket a túlpartra Körtvélyesnél a Tiszán.

 A háznak funkciója jelenleg nincs, de sajnos nem használják a nagy múltú épületet.

Körtvélyesi Holt-Tisza (2013)

A holtág helyét már Anonymus említi 1200 körül Gesta Hungarorumában, mint Árpád birtokának határa. A természetvédelmi terület a Tisza szabályozásakor nyerte el mai formáját, ekkor keletkezett a Barci-rét, és lett a védett madarak (és kutatóik) birodalma.

A körtvélyesi holtág közigazgatásilag Hódmezővásárhelyhez tartozik, és mintegy három kilométerre található mártélyi társától.

Pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum)

A pecsétviaszgomba egy kemény termőtestű gombafaj, amely alakja félkör, vese vagy legyező formájú, a színé pedig vöröses és barnás. A gomba fajjal júniustól októberig, lomberdőkben, főleg tölgyesekben, és fák tövében, tuskókon találkozhatunk. A gomba ugyan nem ehető, de gyógyászati jelentősége miatt a távol-keleti országokban termesztik, ahol gyógytea készítésére használják.

Fekete nadálytő (Symphytum officinale)

A fekete nadálytő nedves talajú, tocsogós réteken, és patakok partján virágzik május és június között.

Az akár méteres magasságot is elérő növény virágai harang alakúak, színük pedig fehér, bíbor vagy rózsaszín, ibolya vagy lilásvörös is lehet. A nadálytő sebgyógyító hatása miatt az orvostudomány körében elterjedt növénynek számít.

Kőrisbogár (Lytta vesicatoria L.)

A hólyaghúzók családjába tartozókőrisbogár kb. 12-15 cm. hosszú és fénylő smaragdzöld színű. A kőrisfán, fagyal- és orgonabokrokon előforduló bogár előszeretettel okoz károkat, de inkább a rovarban felhalmozódó méreganyaga a kantaridin miatt veszélyes.

Réti füzény (Lythrum salicaria)

A réti füzény folyók, patakok mentén, mocsarakban, lápréteken, és egyéb nedves élőhelyeken virágzik június-szeptember között. A növény a nevét a füzekéhez hasonló, keskeny levelei miatt kapta. A növény virágai tömött füzérben nyílnak a szár csúcsán, és sötét bíbor rózsaszínek. A füzény ismert gyógynövény, régen gyomor-és bélbetegséget kezelésére használták.

Virágkáka (Butomus umbellatus)

A virágkáka mocsarakban, csatornák partján gyakori, virágával június és augusztus között találkozhatunk.

A növény jellegzetes virágai fehér színűek, halványrózsaszín erezettel, a közepük pedig vörösesbarna vagy rózsaszín. A növény vaskos gyöktörzse keményítő tartalmaz, amelyet régen a krumplihoz hasonlóan fogyasztottak.

Nyíllevelű nyílfű (Sagittaria sagittifolia)

A nyíllevelű nyílfű mocsarak hínártársulásait kedveli, és június augusztus között virágzik.

A növény fehér virágai örvös fürtökben állnak, a lepellevelei pedig a tövükön bíborszínűek.