Bokros-puszta (2021)

Bokros-puszta Bokros településtől az alpári Tisza holtágig húzódik, amelyet a folyó ártéri erdei határolnak. 

Az itt húzódó pusztát hullámtéri gyepek, szikesek, holtágak, laposok, és puhafa-ligeterdők alkotják. A mozaikos táj több természeti értéket megőrzött a folyamszabályzás előtti tiszai táj ősi állapotából, és sokszínű élővilágából.

A pusztán eddig 117 védett madárfaj fordult elő, ezért a Kiskunsági Nemzeti Park védelme alá helyezte a területet. A környék különleges madár és természeti értékeinek megőrzése érdekében a rét a NATURA 2000 hálózat része, ahol a nemzetipark vizes élőhely helyreállítási programot hajtott végre. De a pusztai legeltetés itteni újra meghonosítása is fellendítette a rétek élővilágának sokszínűségét.

Háromág-holtág (2021)

A Háromág-holtág a Tisza egyik természetes módon lefűződött meandere, amely mentén elterülő pusztát 2008-ban a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz csatolták.

A háborítatlan holtág így az évek során egy igazi madárrezervátummá vált. A Háromág igazi kincse a védett tündérfátyol, amelye a virágzása idején alkot sárga virágszőnyeget a vízfelszínén.

Bokrosi keresztek (2021)

Pipis-halmi kereszt

Kereszt a bokrosi szőlőkben

Árpád iskola keresztje, 1952

Templom előtti kereszt, 1988

Zöld kereszt, 1909

Kapás-Donka-kereszt

Szent László király római katolikus templom (2021)

A falu közepén áll a Szent László templom, amely megépülésében a bokrosi hívek is kivették a részüket.

A Csongrádhoz tartozó apró település katolikus hívei mindig is vágytak a saját templomra, ezért a közösség 1895-ben fel is emeltetett egy vályogfalú, fatornyos kis kápolnát, amit Jézus Szíve tiszteletére szenteltek fel. Mivel a környék igen csak belvizes volt abban az időben az épület 1941-ben egy vihar segédletével összedőlt. Az itteni gazdák 1949-ben már kérvényezték az új templom megépítését, de a túlságosan is nagyra terveztet épület kivitelezését nem engedélyezték. A ma is látható templom megépítését a Bokrosi Baráti Kör kezdeményezte, akik élénk szervezőmunkába kezdtek. A Bokrosi Templomért Alapítványnak által ki írt pályázatot végül Tulok István terve nyerte, amelynek alapján 1993-ban elindult az épület kivitelezése. Végül a templomot 2001-ben fejezték be, és szentelték fel Szent László tiszteletére.

A templombelső különlegessége a Szent fából faragott szobra, amely Simmer Sándor alkotása.

Túra: Keresztek a bokrosi Öregszőlőkben (2021)

„Mikor a szőlő leve buggyán,

barnul a fanyar berkenye,

kalászt szentel a dűlő utján

az Egyház, az Isten menye,

nap arany sávot vet a falra

s a vidám iskolásfiuk

táskafület lóbálló rajja

a tanteremből rétre fut:

édes az otthon. ”

(Babits Mihály)

Csongrádi "kilátó"

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Csongrád - Király-kereszt - Szent József templom - Ibolyás úti kereszt - Zöld kereszt - D’ Herrera iskola - Szent Orbán-szobor és Lourdesi oszlop - Árpád iskola és keresztje - Jovákipart geodéziai mérőtorony - Lantos-kereszt - Szűz Mária és Szent József - Mészáros-kereszt - Schwechtje-kereszt és harang - Csongrádi Művésztelep - Györfösi kereszt - Nepomuki Szent János - Kereszt tér - Csongrád, vá

Táv és szintemelkedés:

25 km/ 120 m

---

Bátrak panorámája

Schwechtje-kereszt és harang (2021)

A Schwechtje-kereszt a Tiszától nem messze egy kisebb magaslaton áll, ahol egykoron a család birtoka volt. A bálványfák által elrejtett feszület mellett egy vas harangláb is található, rajta pedig egy 1927-ben öntött harang van. A Szent Vendel domborművel díszített harangot a Tiszaoldal Öreg Szőlősgazdák adományaiból készült el.

Mészáros-kereszt (2021)

A Mészáros-kereszt vagy más néven kis kereszt az „Uraság útján” a csongrádi szőlők között található.

A műkőből készült keresztet Isten dicsőségére emeltette Mészáros József és neje, Vince Mária 1944. okt. 8.-án. A feszület afféle fogadalomból készült, ugyanis József 1944 októberében lovas kocsin a szőlőjébe tartott, amikor is megérkezett a front a Csongrádra. A repülőgépek és bombák elől a gazda a lovakkal behúzódtam egy fa alá, és itt fogadalmat tett, hogy ha túléli a harcokat, akkor keresztet állíttat oda.

Szűz Mária és Szent József (2021)

Csongrádon a Mária dűlőben áll Szűz Mária és Szent József szobra, amelyet 1899-ben állíttattak a helyi szőlősgazdák. A sóskúti kőből készült szobrokat Gerenday Antal és fia készítette, és 1927-ben harangot is emeltek melléjük. Az emlékhely az évek során elhanyagoltá vált, de a hívek 2014-ben felújtatták.

Lantos-kereszt (2021)

A Lantos-kereszt a Tisza mellet található, a Csurgó határrészen az Öregszőlőkben.

A keresztet Lantos József és felesége, Csernák Apollónia állíttatta 1900-ban. A feszület mellett egy harangláb is látható, amely 1927-ben készült és Szent Márton tiszteletére szentelték fel.

Sajnos a harang már nincs a helyén, az eperjesi templomba lett beépítve.

Jovákipart geodéziai mérőtorony (2021)

A 94,3 méter magas bokrosi Homok-hegyen áll 1979-ben épült 24 méter magas vasbeton geodéziai mérőtorony. Jovákipart mérőtoronyba napjainkban felmenni nehézkes és veszélyes!

Árpád iskola (2021)

A Fehérkereszt dűlő egyik sarkán, a bokrosi szőlők között áll az Árpád iskola és annak keresztje. A dűlőutak kereszteződésében található iskolát 1926-ban építették, és ugyan ekkor emeltek mellé keresztet is. A fakeresztet a környék egyik legnagyobb szőlőbirtokosa, Tekulics Sándor állíttatta.

Szent Orbán-szobor és Lourdesi oszlop (2021)

A Csongrád és Bokros között lévő Haleszben egy régi búcsújáróhely található a szőlőstáblák között.

A bokrosi szőlőtermelő vidékeken is igen elterjedt volt Szent Orbán tisztelete, ezért 1856-ban gazdák kezdeményezéséből egy Szent Orbán-szobrot emeltettek. A Gerenday Antal kőfaragó és szobrász készítette el végül a Pápa szobrát, amely homokkőből készült és a Szentet ünnepi ornátusban, fején tiarával, kezében pásztorbottal ábrázolta. A szobor érdekessége, hogy a lábánál egy szőlővel megrakott szüretelő vödör van. A szobor tövében pedig minden éveben Orbán napi búcsú tartanak május 25-én.

A szobor mellé csongrádi szőlőbeli hívek 1893-ban keresztet állíttattak, hogy a búcsú ünnepi szentmisén legyen egy keresztet is. Az Orbán-kereszt mellett egy a harangláb is állott, amely 1982-ben lopás veszély miatt be lett szállítva a piroskavárosi templom udvarába.

A Szent Orbán-szobor balján található egy 1894-ben készült, méretes Lourdes-i fülke, amely napjainkban igen romosállapotban van. A téglafülkében áll Lourdesi Szűzmária és Bernadett fehér cementből készült szobra, amelyek Géberth János fővárosi aranyozó munkái. A közadakozásból készült építmény Darida Andrásné (Tösmagi Rozália) kezdeményezésére, az építési munkát pedig Újszászi János végezte. 

D’ Herrera iskola (2021)

A D’ Herrera tanyasi iskola vagy más néven Szőlők közötti iskola a Öregszőlők egyik dűlőjében bújik meg.

Az iskolát 1885-ben építették fel, majd 1886-ban D’ Herrera Márton megvásárolta az itteni ingatlanokat. D’ Herrera egyébként Spanyol nemesi családból származott, út- és vízépítő mérnök a Tisza szabályozása idején Magyarországon. A munkabér fejében megkapott birtokon lakást épített, majd szeszfőzdét és kovácsműhelyt is üzemeltettek itt. Az egyik tanyai épületben alakították ki az iskolát, amelyet folyamatosan bővítettek. A két tantermes új iskola 1947-ben élte fénykorát, ekkor már három tanteremben (a nagytantermet kettéválasztva) is tanítottak. A nagy múltú iskolát is utolérte a tanyasi intézmények végzete, 1968/69-es tanévtől már csak alsó tagozat működött, majd 1971-ben itt is befejeződött a tanítás.

Az iskola mellett található egy kereszt és egy harangláb is, amelyet a környéken lakók készítettek 1948-ban.

Csongrádi borvidék (2021)

A Csongrádi borvidék az ország legmelegebb és napfényben leggazdagabb területe, amely az itteni szőlőtermesztésnek is kedvez.

Az Csongrádi borvidéket már a középkorban is említik a garamszentbenedeki apátság 1075-es alapítói levelében. Az Alföld többi borvidékeihez hasonlóan itt is főként a folyóvölgyi és ártéri területekre jellemző lugasos szőlőművelés alakult ki. A török hódoltság idején megjelent a Kadarka szőlőfajta, amely átalakította a helyi vörösborkultúrát. Mária Terézia uralkodása idején (1740-1780) pedig már szinte kötelező volt „szőlősítés” az itteni futóhomok megkötése miatt.

A filoxéra vész az alföldi területeket nem érintette, ezért óriási lendületet adott a homoki szőlőkultúra fellendülésének, a 19. század vége lett a Csongrád megyei szőlőtermesztés virágkora. Az államosítás követő sajnos a nagyüzemi szőlő- és bortermelés a minőség rovására ment.

A napjainkban az egyre zsugorodó területen a rajnai rizlinget, a kövidinkát, a kunleányt, az olaszrizlinget a kékfrankost, zweigeltet, a cabernet-t és a kadarkát termesztik.

Fölföldi-kereszt (2021)

Az bokrosi Öregszőlők város felőli első keresztjét 1879-ben állították, amely a háború alatt megrongálódott, majd egy vihar által ki is dőlt. A helyi szőlősgazdák 1946-ban felújították és visszaállították a feszületet az eredeti helyére, az Ibolyás út mellé.

A háború előtti időkben ehhez a kereszthez jött ki a körmenet búzaszentelésre Szent Márk napján.

Sós-tó (2019)

Hazánk jelenleg 23 nemzetközi jelentőségű vizes élőhely szerepel a ramsari hazai listáján, amely a nemzetközi jelentőségű vadvizek és a vízimadarak védelmét célozta meg.

A csongrádi (bokrosi) Sós-tó 2003-ban került bele a listába, a tó területe hozzávetőleg 770 hektár. A kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen számos védett faj él. Előfordul itt: a vöröshasú unka, a dunai tarajosgőte, a bölömbika, a kanalasgém, a batla, a vörös gém, a törpegém és a gulipán is.

Kő-halom és Tetves-halom (2019)

Kő-halom

Csongrád-Bokros az árvízmentes homokhátság és a Tisza árterének találkozásánál fekszik. Ez a terület egykoron az ember letelepedéséhez nyújtott kiváló lehetőséget. Erre utaló nyomokat találtak több környékbeli kunhalmokon a régészek.

A homokhát peremén fekvő Kő-halom, Homok-halom, és Tetves-halom is múlt őrzői.