Hugyin-part (Árpád-kori falu) (2022)

A Hugyin-part Várkony és Tószeg között kb. feleúton, a Tisza védőgátjának oldalában helyezkedik el. Valószínűleg a napjainkban látható 1 méterre kiemelkedő domb jelzi annak a falunka a helyét, amely a középkorban itt húzódott.

1952 tavaszán gátépítés közben 95 avar sírt találtak a Hugyin-parton. Az akkori feltárás során csak egy-két sírt azonosítottak, a föld alatt rejtőző avar temetőben valószínűleg több lelet is található.

Emlékpark (2022)

Az Endre király út és a Somogyi Béla út kereszteződésében alakította ki emlékparkját a tiszavárkonyi városvezetés. 

A 2017-ben létrehozott parkban Harangozó Márton helyi fafaragó alkotásai láthatóak. Többek között helyet kapott itt székelykapu, 48-as emlékmű, 56-os emlékmű, és a „Korona és kard” találkozásra emlékező kopjafa is.

Református templom (2022)

Az Endre király úton található református templom 1818-ban épült késő barokk stílusban. II. József türelmi rendeletét követően Tiszavárkony földesura, pélyi Nagy István szerezte az engedélyt a templom felállítására.

A templom belső terében még az eredeti barokk padok láthatóak.

I. világháborús emlékmű (2022)

A település központjában, a Hősök terén áll a hazáért az I. világháborúban hősi halált halt tiszavárkonyiak emlékműve. Az 1924-ben felállított emlékoszlop Czeglédi Sándor szolnoki kőfaragó mester alkotása.

Kenyeres Lajos plébános (2022)

A római katolikus templom mellett látható az egykori tiszavárkonyi plébános, Kenyeres Lajos szobra, amely atya hősi halálának hatvanadik évfordulójára készült el.

A jóravaló plébános 1957-ben Vezsenyből egy hittanóráról a Tisza gátján hazafelé tartott, amikor megölték. Kenyeres Lajos halállát az okozta, hogy abban az időszakban emelte fel hangját az elnyomás ellen, amikor ezt a karhatalom még erőszakkal bűntette.

Tiszavárkony és Vezseny között, a gáton áll egy kopjafa, amely a Kenyeres Lajos ellen elkövetett merénylet helyét jelöli. Minkét alkotás Harangozó Márton munkája.

Kisboldogasszony római katolikus templom (2022)

Várkony első temploma a tatárjárás után már állott, sőt 1551-ben két templom is megtalálható volt a falu területén. Ekkor már a kisebbik régóta elhagyott, és romos állapotban állt. A nagy templom pedig valószínűleg a faluval együtt elpusztult a törökidőkben.

Az idetelepülő katolikusok 1728-ban építették meg fából a náddal fedett vályogtemplomukat, Pélyi István földesúr támogatásával. 1812-1817 között a romossá vált épület helyére új templomot emeltek a Vallásalap segítségével. Az elkészült a barokk templom a Kisboldogasszony titulust kapta.

Népművészeti Alkotótelep (2022)

A Nagykun-Szolnok Megyei Népművészeti Egyesület alkotóház a Tiszavárkonyon közvetlenül a Tisza partján található.

Az alkotóház főépülete egy jellegzetes parasztház, amelyet 1985-1988 között épített fel az egyesület. Az Alkotótelep ezt követően kézműves foglalkozásoknak, nyári táboroknak, és népi kézműves bemutatóknak adott helyet. De sajnos a nádfedeles ház 2016-ban leégett, jelenleg felújítás alatt áll, és a telep nem látogatható.

Izraelita temető (2022)

Tiszavárkonyra az 1870-es években érkeztek a zsidó birtokosok, akik a II. világháborús üldözéséig a település lakói voltak. A községi köztemetőben mai napig láthatóak a zsidó síremlékek, amelyeket a képviselőtestület helyi védelem alá helyezett.

Endre király emlékműve (2022)

Tiszavárkony és Vezseny között a Tisza szomszédságában található az a kis liget, amely Endre király-emlékművet rejti. 

Tiszavárkony fennállásának 900. évfordulójára készült alkotás helyét a Vár-dombnak is nevezik, ezzel utalva az itteni egykori erősségre. Az 1958-ban emelet emlékmű egyébként Endre és Béla egykori találkozás helyét jelöli. Ezt a történelmi eseményt korona és kard jelenetként szoktak emlegetni. Várkony akkoriba várral rendelkező királyi udvarhely lehettet, de tiszai átkelőhely is volt. I. Endre (I. András) király és Béla herceg itt találkoztak 1059-ben, hogy a trónöröklést megvitassák.