Helytörténeti Gyűjtemény (2022)

Csólyospáloson 2011-ben nyitotta meg kapuit a Helytörténeti Gyűjtemény, amely a település múltjának jellegzetes emlékeit mutatja be.

A tárlat a helyben, a lakosság által gyűjtött használati tárgyakból, régi idők dokumentumaiból és fényképeiből áll. A múzeum három részre tagolódik, egy állandó és egy időszaki kiállításos teremre, valamint egy szabadtéri részlegre. A kiállításon helyet kaptak azok a régészeti leletek is, amelyek a település határában feltártak, de egy külön részleg foglakozik az itteni réti mészkő egykor virágzó bányászatával.

Jézus Szíve római katolikus templom (2022)

Csólyospálos központjában álló romantikus templomot 1939-ben építették Fábián Gáspár budapesti műépítész tervei alapján. Az építkezés kivitelezését Rétei Gyula és Tóth László kiskunhalasi építész végezte, a telket pedig Veszelka Mihályné adományozta a gyülekezet számára. A templomot legutóbb 2019-ben újították fel, ekkor egy kálvária felállítását is megkezdték.

Csólyospálosi földtani feltárás és Varangykő tanösvény (2020)

Csólyospálos határában világviszonylatban is jelentős természeti értékén nyilvánított feltárás a Duna–Tisza közi réti mészkő előfordulását mutatja be egy tanösvény segítségével.

Az évmilliók során a homokbuckák között található mélyedésekben, az időszakos vízállások miatt édesvízi karbonát képződés kezdődött el. Az itt fellehető vasoxidtól barnásfehér kőzetet a Homokhátság népe csak „darázskőnek” nevezi, amit a darázsfészekre emlékeztető lyukacsos szerkezete miatt kapott. A kőzet a Kiskunság egyetlen jó minőségű, ugyanakkor könnyen megmunkálható szilárd építőanyaga, az Árpád-kortól napjainkig is használták. Számos tatárjárás idején elromosodott vagy késő középkori templom alapfalában megtalálható a darázskő.

Csólyospálos község határában a kőzet nagy kiterjedésű természetes előfordulásával találkozhatunk. A falutól mintegy 1,5 km-re látható felhagyott kőbánya 1978-ban kapott természetvédelmi oltalmat. A helyszín tulajdonképp olyan kőzettani típusszelvény, amely a Duna-Tisza közén gyakori jelenség, de ehhez hasonlót világviszonylatban is csak néhány helyen találhatunk. A csólyospálosi feltárás nemcsak geológiai és természetvédelmi szempontból jelentős, hanem kultúrtörténeti értéket is képvisel, hiszen a Duna-Tisza közi kőbányászat emlékhelye.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Csólyospálos Község Önkormányzatával és a Szegedi Tudományegyetem Földtani és Őslénytani Tanszékének együttműködésével alakította látogathatóvá a területet 2008-ban. A legutóbbi felújítást követően a Duna-Tisza Közi pásztorépítményekkel rendezte be a tanösvényként funkciónál ó feltárás környékén.