Tordai Sóbánya (2024)

Torda fő látnivalója az évszázadok óta működő sóbánya, amely Erdély egyik legérdekesebb látványossága. A közelmúltban a világ 25 leghihetetlenebb látványossága közé választott helyszín a föld alatt napjainkban is páratlan só-csodákkal rendelkezik.

Az erdélyi sókészlet a tengerek fenekén rakódott le mintegy 13 millió évvel ezelőtt, amely a későbbi tektonikus mozgások hatására tömbösült a Torda környéki hegyekben. Az itteni sóréteget már rómaiak is bányászták, de jobbára a helyi lakosság termelte ki évszázadok során. A Habsburg fennhatóság alá került területen már nagyüzemben bányászták a „fehér aranyat”. A termelés végül 1932-ben állt le, később a világháború alatt légvédelmi búvóhelyként használták.

Napjainkban a sóbányában biliárd- és pingpongasztalok, teke és golfpálya, valamint egy óriáskerék is helyet kapott. Sőt a bánya egy 5-8 méter mély csónakázótóval is rendelkezik, amelyet a kirándulók csónakkal hódíthatnak meg.

Parajdi Sószoros tanösvény (2022)

A Parajdi sószoros Erdély egyik leglátványosabb természeti ritkasága, amely egy 60 hektáron elterülő természetvédelmi terület. A területen egy az itteni különböző sóformációkat, sósforrásokat, és a hagyományos népi sós iszapfürdőt bemutató ösvény is kanyarog.

A "Sószoros", lényegében a Korond-patak szurdokvölgye, amely a Parajdtól dél-nyugatra elhelyezkedő 576 méter magas Sós-hegyen található. Az egykori bányatelepen az emberi tevékenység és az eső hatására borotvaéles kősósziklák, sóformációk, sóbarlangok, sárfolyások alakultak ki. A csodálatos, millió színben és formában pompázó sókarsztos térszínt járva átfogó képet kapunk az egyik legrégebben használt ásványi nyersanyaunkról, a kősóról.

Az országos védettségű, geológiai természetvédelmi területet a Só-szoros tanösvény járja körbe és mutatja be a látogatóknak. A tanösvény állomásai többek között a régi bányatelep, a sós források, a sókarfiolok, a kősóban kialakult víznyelő, a sókitermelés, a sógerinc és a sós-agyagos iszapfürdők. Ezeket a felszíni formációkat több nyelven íródott információs táblák mutatják be, de a megtekintésük pedig belépőjegy váltáshoz kötött.

 

Parajdi sóbánya (2019)

 Székelyföld egyik legkülönlegesebb látványossága a parajdi sóbánya, amely nem csak Európa egyik legnagyobb sókészletét rejti a föld alatt, hanem a légúti megbetegedésben szenvedők számára is kezelést nyújt.

A parajdi sóbányászat a római korig visszavezethető, amikor is Erdély gazdagságának egyik alapja volt. Az itt fellelhető só az óceán kiszáradásakor keletkezett, és tartalmaz minden ásványi anyagot és nyomelemet. 1405-től kezdődően egészen 1762-ig folyt a sókitermelést itt, a földalatti bányában.

A gigantikus sóbányába külön busszal juthatunk el a falu központjában lévő belépőjegy váltást követően. Odalent nemcsak a só gyógyító erejét kihasználók, de a kikapcsolódni vágyók is bőven megtalálhatják számításukat. A 90-es évektől folyamatosan kiépülő turisztikai központ a szórakozások gazdag tárházát biztosítja, alakítottak ki kalandparkot, játszóteret, de ökumenikus istentiszteleteket is tartanak az itt megépített kápolnában.

Parajd környékén a só megannyi természeti csodával kápráztat el a föld fölött is, sókarsztjelenségek, dolinák és víznyelők, sókivirágzások is találhatóak a környéken.