A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Csernáton. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Csernáton. Összes bejegyzés megjelenítése

Haszmann Pál Múzeum (2024)




A Haszmann Pál Múzeuma Damokos Gyula-féle kúriában és annak parkjában, illetve kertjében kapott helyet Csernátonban. A gyűjtemény nagyon fontos részét képezi a község és a környező vidék művelődéstörténetét, valamint a település nevezetes alakjainak életét, munkásságát bemutató álandókiállítás.


A kúria eredetileg a 17. században épült, de mai neoklasszicista külsejét 1831-ben nyerte el. Az épület falai között megfordult Jókai Mór is, aki itt írta a Damokosok című regényét. A kúriát 1949-ben államosították, majd gabonaraktárként, szülőotthonként, munkásszállásként és traktorállomásként is üzemelt. Az épület végül megmentették, és 1973 óta a Haszmann Pál Múzeum és fafaragó-iskola működik benne.


A napjainkban fénykorát élő múzeum egyik legértékesebb gyűjteménye a régi mezőgazdasági szerszám- és gépkiállítás, amely Háromszék gazdálkodásának múltját, tárgyi és szellemi anyagát mutatja be, korabeli gőzgépeket, cséplőgarnitúrákat, traktorokat, motorikus erőgépeket, talajművelő gépeket, valamint jó néhány egyedi mezőgazdasági szerszámot láthat itt a nagyérdemű.


A Damokos-kúria későközépkori boltíves pincéjében kapott helyet a magyar öntöttvasművességet bemutató kiállítás, avagy a kályhamúzeum. A gyűjtemény legrégebbi darabjai a 17–18. századból valók, de a többség a 19. századból, azon belül is a magyar öntöttvasművesség fénykorából, Erdély hírneves öntőgyáraiból kerültek ide.



A múzeum értékes gyűjteménye a technikatörténeti tárgyakat felvonultató rádiókiállítás is. Az itt kiállított készülékek sokasága mellett a hangrögzítő, hangvisszaadó készülékek, korabeli telefonok, gramofonok, patefonok is helyet kaptak az 1920-as évektől kezdődően egészen napjainkig.




A múzeum kertje skanzenként funkcionál, ahol áttelepített székely házak, székely kapuk, egy vízimalom, és a székely népi építészeti örökség jellegzetes típusai található meg.

Felsőcsernátoni Református templom (2022)


Az Ika vára alatti Felsőcsernáton települést a reformáció előtt búcsújáróhelyként tartották számon, csodatevő gyógyforrása és kápolnája is volt, ahová a hívők zarándokoltak. Azonban a reformáció idején a romokat elbontották, és helyére 1836-ban felépül a ma is álló barokk templom.

A templom belsejét a reformátusoknál megszokott egyszerűség jellemezi, de festésében azonban megjelennek a székely szimbólumok és színek, mint a NAP, HOLD, KÉK, ARANY és az EZÜST.

Alsócsernátoni Református templom (2022)

Alsócsernáton református vártemploma egy 15. század végén épült gótikus stílusú középkori templom alapjain nyugszik. Ez időtájt készülhetett a várfal is, amely maradványai mintegy 35 méter hosszúságban ma is állnak. Az épület kiállta az 17. századi török ostromokat is, de 1680 és 1700 között teljesen újjáépítették barokk stílusban. Ekkor a régi falakat is felhasználták, ugyanis a 1904-es javítások alkalmával freskótöredékekre bukkantak az épület belsejében. 1830-ban egy 66 méteres toronnyal toldották meg az épületet, amely a 1836 évi tűzvészben leégett, mai tornya 1836-ban készült.
A templombelsőjében további érdekességek találhatóak, ugyanis egy késő-reneszánsz kori faragott kő szószék, egy carrarai márványból készült úrasztala áll a szentélyben. A faragott csillárokat pedig a Haszmann testvérek készítették.

I. világháborús emlékmű és Országzászló (2022)


Alsocsernátonban, a régi községházával szemben lévő kis parkban áll egy emlékmű, amely 1943-ban került felavatásra és Puskás István alkotása. Akkoriban az I. világháború halottjaira és a Magyar országzászlóra emlékeztett. Sajnos Trianon után az emlékművet megrongálták, a címert és márványtáblákat pedig lefaragták, majd elrejtették a helyiek. 1993-ban az emlékművet felújították, és régi táblákon kívül újak is felkerültek rá, például az I. és II. világháború helyi áldozatainak névsora, vagy az 1848/49-es áldozatok neveivel is.

Urunk színeváltozása római katolikus templom (2022)

Alsócsernátonnak már 1332-ben volt egy plébániatemploma, amely a reformáció idején a protestánsok kezére került.

A település mai barokk római katolikus temploma 1844-re készült el, addig egy házikápolnában tartottak istentiszteletet. A templom az építtetője Zambler János plébános volt, akinek a szobra a templomkertben látható.

Malom-feredő (2022)


A Malom-feredő egy népi fürdő Csernátonon, amely az Ika vára tövében található és a Nagypatak édes vize táplálja. A nemrégiben felújított fürdőmedence a környék fiataljainak nyújt szórakozási és pihenési lehetőséget.

„Ika” vára (2019)


forrás: erdelyivarak.hu
Az erdélyi Csernáton felet magasodik a meredek oldalú Várhegyen Ika várának öregtornya. A két patak torkolata felett emelkedő középkori építmény a székely "ősváraktól" eltérően nem nehezen elérhető hegycsúcson emelték.

Valószínűsíthetően az erőd a 13. században készült, de pontos részletekre még várni kell, ugyan is jelenleg is folynak az ásatások. Napjainkra már csak a déli bástya maradt fenn, amely a gyakori földrengések következtében meg is rongálódott, ezért aztán a népnyelv "Csonka-toronynak" nevezte el. 1968 - 1974 között Török Sándor szervezésében igyekeztek romló állapotán javítani.