Országos alapvonal végpontja (2023)

Csávoly határában található a Bajai alapvonal északi végpontja, amelyet valamikor az 50-es években Magyarország "háromszögelésékor" hoztak létre. Akkoriban az alapvonalmérések mellett fő- és mellékháromszögelési láncolatot hoztak létre, és ezeket a pontokat csillagászatilag is meghatározták. 

A szántóföld közepén álló beton építmény egy fontos geodéziai alappontot rejt, amely védelmére és népszerűsítésére több gondot kellen fordítania az utókornak.

Mórágyi szintezési főalappont (2021)

Mórágy belterületén, a Petőfi Sándor utcában (Szúnyog-völgy) található az ország egyik másodrendű főalappontja.

A településen kibukkanó Mórágyi Gránit Formáció egy karbon korú gránit kőzet, amely a lemeztektonikai folyamatok hatására jött létre. Mivel az itt feltáruló gránit valószínűleg a mai Kongó-medence déli részén keletkezett, így csak később az eróziós folyamatok hatására került a felszínre.

A mórágyi szintezési főalappontot 1949 után, az új országos geodéziai hálózatmérésekor került kialakítása, mivel ekkor még azt feltételezték, hogy az itteni idős, tektonikailag nyugodt felszín állandó magasságú lesz.

Országos Szintezési Főalappont (2018)

Nadap legismertebb látnivalója a rendkívül szép környezetben található Országos Szintezési Főalappont, az a Nadapi Ősjegy. Miért is fontos hely az itteni alappont? Azért mert térképészet és az építészet egyik legfontosabb területének, a magasság meghatározásának a magyarországi viszonyító pontja, mivel itt található hazánk egyik legszilárdabb röghegysége. A település külterületén egyébként 2 ősalappont is van, az ismertebb Adriai szint feletti, valamint a később meghatározott Balti szint Főalappontja.

A kitáblázott kirándulóhelyhez több turistaút is vezet, a szintezési ősjegyet egy 1888-ban állított emlékmű jelöli.