A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Máriakönnye. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Máriakönnye. Összes bejegyzés megjelenítése

Vodicai Szűz Mária-kápolna és szentkút (2023)


A Vodica-Máriakert kegyhely egy 18. századi zarándokhely, ahol a szentkút és a kápolna mellet szabadtéri oltár és zarándoktanösvény is található.

A hercegszántói szentkút vagy a környéken élő sokác (horvát) katolikusok által elnevezett vodica helyén hajdanán egy nagy rét húzódott, ahol juhokat és teheneket legeltettek. Itt történt egyszer, hogy miközben szénát kaszáltak a réten az emberek, az egyik munkás a kútban Szűz Máriát és a kisded Jézust vélte látni, majd később ő neki Szent Anna a kisded Máriával is megjelent. Mivel a jelenés Kisboldogasszony napjának környékén történt így a kutat bekerítették, és egy kápolnát is építettek melléje.

A Máriakert kegyhely kápolnáját 1810-ben emelték a helyi sokácok, akik már több mint másfél évszázada járnak ide rendszeresen imádkozni. 1838-ban pedig a kalocsai érsek, Klobusiczky Péter hivatalosan is kegyhelyé nyilvánította a hercegszántói vodicát

Vodicai Máriakönnye-kápolna és szentkút (2023)



Bácska népeinek közös búcsújáróhelyét a Máriakönnye vodicát Baja határában találjuk. A vodica szláv nyelven azt jelenti, vizecske, ugyanis az ország déli részén álló Szent-kút nemcsak a magyar katolikusok, hanem a bunyevácok, sokácok, szlovákoknak és németek is egyaránt kegyhelye.

A bajai Máriakönnye kegyhelyről azt tudjuk, hogy már a 18. században fontos zarándokhely volt, s az itt levő a kápolnát 1811-ben építette fel Schmidt Sebestyén és felesége. A kápolnába a Mindenkor Segítő Szűz Mária képét helyezték el, amely a prágai Szent Vitus-székesegyház kegyképével mutat hasonlóságot. 1816-tól VII. Pius pápa a tömeges ide zarándoklások miatt engedélyezte a Kisboldogasszony-napi búcsú megtartását. Az idők folyamán a kegykápolna több átalakításon ment keresztül, 1930 és 1934 között a ferencesek kibővítették, és ekkor került ide a toronysisak alatti Jézus szíve-szobor, amely Kender István alkotása.

A kegyhelyhez két forrás is tartozik, az egyik forrás az ortodox szerbeké, még a másiknál a hazai és betelepült katolikusok imádkoznak. A szent forrásokhoz több legenda is kapcsolódik, az egyik szerint egykor egy szerb és egy magyar diák vándorolt erre, amikor farkasok támadták rájuk. A diákok egy magas fa alatt buzgón imádságba kezdtek, amely hatására megmenekültek. A fa közelében két forrást is találtak, később ezeket a saját vallásuk szerint Szűz Mária tiszteletére szentelték.

A bajai vodica az évtizedek során több szoborral és keresztel bővült, 1886-ban készült a Magyarok Nagyasszonyának szobra, amelyet Bhön Anna Berta állítatott. A kápolnával szembe pedig 18. század második felében létesült kálvária került, az itteni keresztet a Latinovits család állíttatta 1863-ban. A gyönyörű természeti környezetben fekvő kápolna köré 2006-ban a vodicát és a környék élővilágát bemutató tanösvényt alakítottak ki, a gyerekek számára pedig játszótér készült.