Rockenbauer Pál sírja (2024)

Rockenbauer Pált, a magyar televíziós természetfilmezés megteremtőjét legtöbben az országjáró „kéktúrafilmjeiről”, a Másfélmillió lépés Magyarországon című sorozat által ismerték meg sokan.

Sajnos „Roki” már nincs közöttünk, mert egy kirándulása alkalmával, a Naszály tövében, véget vetett életének. Az utolsó kívánsága pedig az volt, a Mecsekben, a Zengő oldalában, Zengővárkony több százéves szelídgesztenyésében temessék el. Ennek megfelelően a nagy, nyers vörösmárvány kőtömb alatt nyugszik a község északi határában. Sírja ma a természetjárók zarándokhelye lett, a nevét pedig több túramozgalom és egyesület viszi tovább.

Büdös-kúti-völgy (2017)

 „A pécsváradi erdőben Büdes Kutnál egykor ezüstércet kerestek. A bányászat már annyira fejlett volt, hogy 70 bányászt dolgoztattak.”

A zengővárkonyi Büdös-kút egykoron bővizű, fontos itató hely volt a környéken, mely több száz év óta folyamatos használatban volt a jószágok itatására egészen a közelmúltig. De még ma is meg lehet találni az itató vályúkat a környéken.

Református templom (2017)

A falu református templomát 1787-1802 között építették barokk stílusban. A napjainkban műemléki védettséget élvező épület melletti áll a parókia, amelyben helyet kapott Fülep Lajos emlékszobája.

A templom belülről is szépen karbantartott, az érdekessége pedig, hogy udvaron lett kiállítva a torony egykori bádog csúcsa, amelynek rajta van a Habsburg címer. Valószínűleg a templom építéséhez szükséges engedélyt a Habsburgok szerezték meg a falunak.

Tájház (2016)

Zengővárkony néprajzi kincseit őrzi az 1982-ben megnyitott tájház. A kiállítást elsősorban Császár János, a falu egykori tanítójának gyűjteménye alkotja.

Az épület belsejét festett, virágozott, kék bútorral rendezték be, a hátsó udvarban lévő eszközök pedig bemutatják, hogyan is működött hajdanán a hagyományos parasztgazdaság.

Míves Tojás Gyűjtemény (2016)

A zengővárkonyi tájház udvarán lévő egykori pajtában nyílt meg a Míves Tojás Gyűjtemény, amely hazánk első és Európában is ritkaságnak számító állandó hímestojás-kiállítása. A mintegy 5000 darabos gyűjtemény gerincét egyetlen magángyűjtő halmozta fel.

A múzeumban bemutatott darabok 19 ország 55 tájegységéből származnak, érdekesek a szalmarátétes, drótozott, patkolt vagy lószőrrel díszített tojások.

Szelídgesztenye (Castanea sativa)

A Szelídgesztenye Délkelet-Európa hegyvidékeinek párás völgyeiből származik, és már a rómaiak sokfelé telepítették ehető termése miatt.

A növény egyivarú, egylaki növény, ez azt jelenti, hogy a hím és nővirágok egy fán belül, de külön-külön alakulnak ki.

Zengővárkony határában az egyik legszebben megmaradt gesztenye erdő húzódik, számos 5-600 esztendős, hatalmas famatuzsálemmel találkozhatunk itt.