Zengő (2017)

A Zengő a Mecsek legmagasabb csúcsa, magassága pedig 682 méter. A homokkőből és mészkőből álló hegyre feljutni a lábainál elterülő településekről (Hosszúhetény, Pécsvárad, Püspökszentlászló, Óbánya) lehet legkönnyebben.

A hegyhez népmondák, legendák, népszokások sora fűződik. Nevének egyik magyarázata, hogy a hegy zúgását a belsejében rekedt kincskeresők kiabálása okozza. Egy másik teória szerint a hegy erdein és völgyein zenélő szél hangja lehet névének eredete. 

A Zengő csúcsára 1984-ben az Állami Földmérési Hivatal építtet egy mérőtornyot, amely tetejéről ritka szép panoráma nyílik a Dunántúl déli részére. A kilátó használatát azonban jelenleg életveszélyes!

A Zengő lankáin terül el a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet, amely egyik legékesebb növénye a csúcson igencsak nagy egyed számba előforduló ritka és védett bánáti bazsarózsa (Paeonia officialis ssp. banatica). A növény ritkaságokon kívül a környék egyedi faunával is rendelkezik, több fokozottan védett madarunk (kuvik, darázsölyv és a békászósas) és emlősfajunk (nagy patkósdenevér és a csonkafülű denevér) él és táplálkozik a hegyen.

Meg kell említeni még a Zengő-hegyi csata néven elhíresült civil összefogást, amely 2004-ben megakadályozta, hogy a hegy tetejére NATO rádiólokátor-állomás építsenek. A „csata” emlékére a Civilek a Zengőért Mozgalom az évfordulóhoz legközelebb eső hétvégén minden évben emléktúrát rendez.

Zengővár (2017)

A Mecsek legmagasabb csúcsán nem csak egy geodéziai mérőtorony látható, hanem egy középkori vár maradványai is.

Az itt talált edénytöredékek miatt az erdőd keletkezését a 13. századra datálják, de a szakemberek szerint már a rómaiak katonai őrhelyet építhettek ezen a stratégiai fontosságú helyen. 

A vár egyetlen lakótoronyból állott és ezt valószínűleg fatörzsekből összerótt palánkfal védte.

A környékbeliek az erődöt Miklós-vár néven is ismerik, Miklós vitéz tragikus legendája miatt. A Magyaregregyhez közelebb fekvő vár vitéze, Máré elment csatázni igen csak hosszú időre. Az urát elveszettnek gondoló fiatal feleség ez alatt megcsalta őt a Miklós-vár urával, akitől leánya is született. A lány már felserdült mikor Máré hazatért, és mérgében mindkét várat elpusztította, a párt pedig aranykincsekkel együtt a romok alá temette. A vétlen lányuknak százévente egyszer adatik meg a lehetőség, hogy kiszabadítsa valaki, akinek meg kell csókolnia háromszor a szörnyé változott lányt. E bátoré lesz a lány, a kincs és hatalom…

Bocz-kereszt (2016)

A Bocz-kereszt a Zengő csúcsától mintegy 250 méterre található, a sárga háromszög jelzésű turistaúton. A kereszt mellől remek kilátás nyílik a püspökszentlászlói kastélyra.

A kereszt keletkezése 1797-be nyúlik vissza, ekkor álltatta gróf Esterházy László Pál, pécsi püspök. Helyiek szerint viszont az első feszületet Bocz család állíttatta, de az biztos 1918-ban Bocz János és neje felújíttatta és ekkor került ide egy a helyiek által gyönyörűnek leírt vaskereszt. Ez a feszület 1986-ban egy viharban megrongálódott, helyére 2000-ben került a jelenlegi vaskereszt

A kereszthez két legenda is kapcsolódik az egyik a még ma is őrzött népszokás, a Bárányles-zarándoklat. Ezen húsvét vasárnap hajnalán vesznek részt a helyi férfiak, akik felmennek a Zengő hegy oldalában álló kereszthez és tüzet gyújtanak, énekelnek, beszélgetnek. Ez a szokás Jézus feltámadását, vagyis az Úr bárányának eljövetelét jelképezi. 

A szokás magyarázatának van egy másik mondája is, amely szerint egyszer egy nagy viharban egy vándor eltévedt a hegyen, de megjelent neki Isten báránya és megmutatta neki a helyes utat. A történet szerint ez a vándor nem más volt, mint a a hosszúhetényi Bocz-család első betelepülő tagja, Bocz Pál.