Vécsey-kúria (2019)

A Nyíracsádhoz tartozó Buzitapusztán áll egy 19. század második felében épült historizáló, döntően klasszicista formaelemeket tartalmazó kúria. Építtetője Vécsey (II.) József Szabolcs vármegyei főispán és országgyűlési képviselő volt. Ebben az időszakban Buzitapuszta volt a Vécsey-uradalom gazdasági központja, az itt lévő épületet a birtokot irányító tiszttartó lakta.

Az egykori épületben 3 hálószoba, 3 ebédlő, 1 szalon, 2 segédtiszti szoba, 1 földesúri szoba és 1 iroda volt. A kúriához borospince és díszkert is tartozott, ez utóbbiban virágok, cserjék és gyümölcsfák is egyaránt megtalálhatóak voltak. A virágzó birtokos életnek a II. világháború vetett véget, ugyan is az orosz katonák elvitték a kúria bútorzatát, a majorsági építmények egy részének építőanyagát a helyiek széthordták. A kúriában 1945-ben a termelőszövetkezet burgonya és almatárolót alakított ki, az északi szárnyában pedig általános iskola működött. Ebben az időben mozi és kultúrház is volt itt. 1996 óta a lakórész magántulajdonban van, a park megmaradt részét helyreállították, és az egykori majorsági épületek közül néhány még napjainkban is áll.

Kéktúra vendégház (2019)

A Nyíracsádhoz tartozó Buzitapusztán álla a Ligetalja Közművelődési és Turisztikai Központ által üzemeltetett Kéktúra vendégház. A két fűthető szobával rendelkező épület 8 főnek tud szállást biztosítani. A vendégház hatalmas, cserépkályhás közösségi tere egykor osztályterem volt és iskolakápolnaként is funkcionál.

Izraelita temető (2019)

Nyíracsádon a II. világháború előtt csaknem 300 zsidó élt, de csupán néhányan élték túl a borzalmakat és a faluba már nem is tértek vissza. Egy részük Auschwitzba, vagy más lágerbe került, mások nagyvárosi gettókban haltak meg.  A falu Pozsonyi utcájának végén található egykori zsidó temető, ahol nem csak héber feliratú sírok, hanem három magyar nyelvű síremléket is látható.

Református templom (2019)

Nyíracsád Árpád-kori templomát valószínűleg a tatárok felgyújtották 1241-ben, de szerencsére az épület nem pusztult el teljesen. A késő román, kora gót stílusú, torony nélküli templom eredetileg a katolikusoké volt és csak 1567-ben került a reformátusok kezébe. Ekkor még a templom falai tető nélkül álltak és ezt a megerősödő gyülekezet náddal fedette be. 1761-ben jelentős átalakításokat végeztek, de a középkori faliképeket csak az 1902-es helyreállításnál fedezték fel.

Az épület belsejében található szószék körülbelül 300 éves, és színes reneszánsz festés van rajta. A portikos alapja és a déli ajtó a 18. században készült, barokk munka.

Hősi emlékmű (2019)

A Petőfi téren álló világháborús emlékmű E. Lakatos Aranka alkotása és 1995-re készült el. Az első és második világháború nyíracsádi áldozatainak emlékére készült kompozíció egy halotti lepellel letakart emberi alakot ábrázol, amely lábától az életet, az újjászületést is jelképező madár szárnyal az ég felé.

Petőfi Sándor (2019)

A református műemlék templom melletti parkban áll Petőfi Sándor életnagyságú szabadságharcos szobra. A költő halálának százéves évfordulójára készült szobor Balkotása.

Istenszülő oltalma görögkatolikus templom (2019)

Nyíracsádon már a 12. században állt egy téglából épült templom, amelyet a Szent Kereszt Fölmagasztalására szentelték fel és később a reformátusok használtak. A ruszin és román eredetű családok betelepülését követően a görögkatolikus egyházközséget 1711 után alapították. Első templomuk fából készült, ebben még padok nem voltak. A 18. század végén már szilárd istenházról írnak a krónikák. Eme épület tornya 1809-ben készült, az ikonosztázionja pedig egy debreceni asztalos munkája.

A klasszicista templomot 1954-1957 között kereszthajóval bővítették, a belsőtér bizánci stílusú falfestményeit Mihael Pascariu festette.

Szent kereszt felmagasztalása római katolikus templom (2019)

A község legmagasabb pontján álló templom neoklasszicista stílusban épült, 1839 és 1841 között. A templom elődje egy díszes kápolna volt, amelyet Lászlófalvi Eördögh Péter birtokos építettet, de ezt 1929-ben villámcsapás érte. A ma is látható épületet báró Vécsey Miklós földbirtokos 1932-33 között felfújtatta és kibővíttette. A régi kápolnarész napjainkban is láthat még, ugyanis a jelenlegi oltár alatt a régi épület 3 fülkés, üres kriptája található. 

Baptista imaház (2019)

A falu baptista temploma 1872-ben épült a báró Vécsey József támogatásával. Eleinte az 1863-ban alakult zsidó hitközség használta, de a számára a II. világháború után csak kevesen tértek vissza a településre. 1957 után a helyi baptisták kapták meg az épületet, akik imaházzá alakították.