Nádi Boldogasszony templom (2023)


A gyulai Nádi Nagyboldogasszony plébániatemplom az egyetlen délkelet-alföldi kegyhely, amely a védőszentjét a „Nádi Szűz Mária”-kép után kapta egykoron.

A mai plébániatemplom helyén már a török idők előtt is templom állt, ebben őrizték a nagy tisztelettel övezett képet. Később, a török uralom alatt a templom elpusztult a kép pedig eltűnt. A napjainkban látható templomot 1775-ben kezdték építeni Harruckner Ferenc támogatásával. A barokk és copf stílusú épület elkészítésére Linck János Károly uradalmi építészt kérték fel. Végül 1777-ben készült el az épület, amely a Boldogságos Szűz Mária egyik ritkán hasznát névváltozatát, a Nádi Nagyboldogasszonyt kapta titulusként.

Az egyhajós templom belsejében látható értékes oltárképek a Szeplőtelen Szüzet, Szent Annát és Szent Józsefet ábrázolják. A főoltárt Lakatos Tibor diófából készítette el, amelyet Simon M. Veronika Apor püspököt ábrázoló festménye díszít. A mennyezeten húzódik az egyházi és történelmi alakokat, valamint Gyula történetének jelentős eseményeit megjelenítő nagyszabású impozáns festmény. A szentély jobb oldalán találhatjuk még az építtető, Harruckern Ferenc síremlékét, amelyet Martin Schmidt bécsi szobrász készített el.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése