A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Almamellék. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Almamellék. Összes bejegyzés megjelenítése

Tanösvénytúrák: Sasréti tanösvény (2022)

1996 tavaszán került átadásra a Kikerics Természetismereti Központ, és ekkor készült el az a 1,5 km hosszú tanösvény, amely a Sasréti ősbükköst mutatja be. A fehér mezőben kikericcsel jelzett sétaút az itt húzódó majd kétszáz éve érintetlenül hagyott fenséges bükkös, kocsánytalan-tölgyes erdőt járja be. Az út mentén kihelyezett táblák pedig az itt honos különféle fafajokkal és lágyszárúakkal ismerteti meg a látogatót. A tanösvény érinti még az Almás-forrást is, ahol szalonnasütő hely is található.

Kikerics Erdészeti Erdei Iskola (2022)


Az almamelléki kisvasút végállomásánál található a Kikerics Erdészeti Erdei Iskola, amelyet a Mecsekerdő Zrt. üzemeltet erdei szálláshelyként.

A Zselic lankái között megbúvó szálláshely 1995-ben épült, hogy a környezeti nevelést elősegítse és a természetet, túrázást kedvelőknek szálláshelyet nyújtson. Napjainkban a 2016-ban felújított ifjúsági táborban egyszere 42 fő tud megszállni fűthető faházakban. A szálláshely szomszédságában elnyújtózó Sas-rét több egyedi látnivalónak ad otthont, ugyanis itt található az Almás-forrás, a csonakázótó, és az a tanösvény, amely az almamelléki ősbükkös területén halad át.

Almamelléki Erdei Vasút (2022)



Az Almamelléki Erdei Vasút a Zselic egyetlen közforgalmú kisvasútvonala, amely 6 km hosszan halad egy szépséges völgyön át. A 600 mm nyomtávú személyszállító erdeivasúton az utazás közben gyönyörködhetünk a jellegzetes, lankásan dombos zselici tájban, a sasréti végállomáson pedig erdei iskola, tanösvény, ősbükkös és a Biedermann vadászkastély várja az ide érkezőket.

Az erdeivasútat Báró Biedermann Rezső létesítette a területei és az almamelléki MÁV-állomás között a faanyag szállítására. 1901-től indult meg a forgalom a 7,2 km hosszú lóvontatással üzemelő vasútvonalon, ekkor az almamelléki MÁV-állomás és a Németlukafai Cigányvölgy között jártak a szállítókocsik. A kisvasút vonala még ebben az évben tovább gyarapodott a Szentmártonpusztai leágazással. 1915-től 1935-ig még három kisebb szakaszt kapcsoltak a főpályához. 

1945 után aztán a kisvasútat államosították, a vonalakat egyrészét pedig a helyi erdőgazdaság vette birtokba. 1955-ben érkezett meg az első R-20-22 típusú Hofher motormozdony, majd a következő évtizedekben sorra érkeztek a korszerű társai és személykocsik. Sőt ezen időszak alatt számos vonalkorrekciót is végeztek, és folyamatosan újították fel a síneket is. Az almamelléki kisvasút 1961-től korlátozott közforgalmú minősítést kapott, ekkortól közlekedtek a menetrendszerinti személyvonatok a vonalon.

A kisvasút teherszállítása a szállítmányozás korszerűsödése és nagyvasút megszűnte után a 60-as évek közepétől kezdett visszaesni, a pálya és kocsik is kezdtek elavulni. Az 1990-es évek elején a hazai erdei vasutak szerepe átértékelődött, ezért az üzemeltető helyi erdőgazdaság átállt az ide érkező turisták igényeik kiszolgálásra. Nyitott személykocsit készültek, mozdonyszínt és esőbeállót építettek, az egykori MÁV-állomásépületben pedig múzeumot rendeztek be.



Sasréti Mária-szobor (2022)


A Sas-réten álló vadászkastély előtti Lourdes-i Szűzanya szobrát a helyi főerdész, Bázler Ernő és családja állíttatta valószínűleg a 20. század elején. A tégla talapzaton álló kb. 1 méter magas gipsz szobor azonban egy rongálás következtében megsemmisült. Az új szobrot Vanyúr István, szigetvári szobrászművész készítette, és az egyházmegye főpásztora, dr. Udvardy György megyéspüspök áldotta meg 2017-ben.

Biedermann Vadászkastély (2022)



Az almamelléki Sas-réten áll a Biedermann Vadászkastély, amely napjainkban erdei panzióként működik.

A “Zselic gyöngyszemének” is nevezett kastélyt báró Biedermann Rezső építtetette 1902-ben a bajor vadászkastélyok mintájára. Az épület egyébként a szentegáti nagybirtokhoz tartozott és keskenynyomtávú gazdasági kisvasút kötötte össze a településsel.

A Zselic dombjai között hosszan elnyúló völgyben, a Vadászkastély szomszédságában terül el az a 200 éves ősbükkös, amely a megye legöregebb erdeje is.