I. világháborús emlékmű (2022)

Kecskemét város lezárt Szentháromság-temetőjét 1960-ban nyitották meg, és város több híres szülötte nyugszik benne.

A borostyánnal időközben teljesen benőtt kegyeleti park leglátványosabb része az első világháború hősihalottjainak emlékhelye. A katonai temető 363 kis kőkockából áll, amelyek egyrésze 1964-ből való, de a többit 2018-ban kicserélték kínai gránitra.

Az emlékhely központjában egy 1939-ben készült szoborkompozíció áll, amelyet Imre Gábor készített, és egy kereszt előtt térdeplő katonát ábrázol.

Sarlós Boldogasszony-kápolna és kálvária (2022)

A kecskeméti Szentháromság temető leghíresebb műemléke a Ferenczy család sírhelye, ugyanis itt helyezték nyugalomra a család leghíresebb szülöttjét, Ferenczy Idát, aki Erzsébet királyné (Sissi) társalkodónője volt.

A temetőkápolna 1904-ben épült fel szecessziós stílusban a Balatoni Farkas család által, és az épületet Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. Az épülethez tartozik egy stációsor is, amely 1894 és 1897 között emelték öntött vasképekkel díszítve.

A kegyeleti park legrégebbi része a Golgota szoborcsoport, amelyet 1896-ban készített el Pataky Imre kecskeméti művész. A szobrok a térdeplő Mária Magdolnát, Szent János apostolt és a Fájdalmas Szűzanyát ábrázolják.

Szentháromság-kápolna (2022)

A kecskeméti Árpádváros panelrengetegében egy különleges barokk kápolna bújik meg.

A Szentháromság-kápolna 1722-ben épült barokk stílusban Nyéki Szabó István helyi lakos adományából. A takaros rendben tartott épület eredetileg az itt húzódó temető kápolnája volt. A kápolna a 1969-es felújítását követően egészen 1998-ig könyvtárként üzemelt, azóta azonban üresen áll.