Kontumáci emlékmű (2022)

A gyímesi Ezeréves határon, a Kontumáci kápolna feletti domboldalon áll egy emlékkereszt, amelyet 2016-ban Kelemen Dénes, a székelyföldi faragómester készített. Az emlékművet a gyimesbükki egykori templomépítő plébános, Dani Gergelynek a tiszteletére állították fel. A magyar címerben is szereplő kettős keresztre Vörösmarty Mihály Szózatának sorait vésték fel.

A szirten magasodó kettős kereszt mögött, a hegyen találjuk a „Hit kapuját és megmaradásunk oszlopait”. A 2013-ban felavatott térbeli installáció tíz kopjafából és egy székely kapuból áll, amelyet Kovászna megyei fafaragók és nyugalmazott tanítók készítetek.

Vesztegzár (2022)

A Gyimesi vesztegzár 1730-1740 között épült a bécsi udvar döntése után, amikor is a Habsburg Birodalom határvonalán 1900 km hosszú egészségügy vesztegzárakat építettek. Ez időtájt, aki át akarta lépni a birodalom határait, annak kötelező volt karanténba vonulnia. 

A 21 napos elzárás során kiderült, hogy a beutazó egészséges-e vagy pestisgyanús. A közel egy hónapos itt töltött idő alatt, arra lehetőség volt, hogy valaki közelebb kerüljön istenhez.

Nagyboldogasszony római katolikus templom (2022)

Az Ezeréves határ közelében található a Gyimesek legrégebbi temploma, a Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt istenház.

A hegy oldalában álló templom 1782-ben építették a csíksomlyói ferencrendi szerzetesek, az itt lévő Vesztegzár mellé. A kis tornyos barokk templomot kőből és téglából emelték és Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel. 2008-ban a templomot összefogásból teljes felújították, azóta szabadon látogatható az épület.

Rákóczi-vár (2022)

Gyimesbükk és Palánka között, a Tatros-folyó völgyében, a történelmi magyar országhatárnál magasodik Rákócziak itteni várának maradványai.

forrás: varak.hu

A Kő-orr nevű hegycsúcs tetején álló vár első említése 1626 körül datálódik, valószínűleg Bethlen Gábor építtette a völgyben futó kereskedelmi út és a határ ellenőrzése. A 18. század elején II. Rákóczi Ferenc örökölte meg a várat, aki megerősíttette. 1698-ban Rabutin osztrák tábornok foglalta el a várat, és ezt követően osztrákok újjá építették és ki bővítették az erődöt. A vár a 19. század közepéig volt használatban, ezt követően falai erőteljesen pusztulni kezdtek. 

A romok napjainkban szabadon látogathatóak, de 134 darab kőlépcsőfokot kel megmászni hozzá.

30-as vasúti őrház (2022)

Csíkszeredától a mindössze 44 km-re fekszik Gyimesbükk, a Csíki-havasok páratlan szépségű völgyében. Az aprócska csangó falu arról híres, hogy határában áll a 30-as vasúti őrház, amely az Ezeréves határ legfontosabb szimbóluma

Az 1897-ben épült kis bakterház egykoron a Magyar Királyi Államvasutak legkeletibb őrháza volt és a fő feladata az itteni vasúti pálya ellenőrzése volt. A román vasúttársaság 1960-ban megszűntette az épületben az őrházi szolgálatot, s ezután a bakterház magára maradt, kitéve az elemek és a vandálok romboló munkájának. Az omladozó épületet végül a helyi iskola egykori igazgatója Deáky András, adományok segítségével megvásárolta, majd felújíttatta és vasúttörténeti kiállítás rendezett be az apró épületben.