Tihanyi szőlők és az Apátsági pince (2023)

A Tihanyi félsziget egyedi mikroklímával és termőhellyel rendelkezik, amely kedvez az itteni szőlőtermesztésnek is. A Balaton tó vizének napfényt visszaverő hatása mellett, a félszigeten, a kráterkúpból kialakult a katlan ideális környezet biztosít az itteni különleges vörösbor számára. A Tihanyi hegység 7 millió éves ásványi anyagokban rendkívül gazdag ősvulkáni tufája pedig a helyi borok érlelhetőségét biztosítja.

A Tihanyi félszigeten vörösborkészítés mindig is meghatározó volt, a mikroklíma lehetőségeit korán felismerték az itt szőlőt művelő földművesek, polgárok és egyházi emberek. A Bencés apátság a 1055-től létezik a félszigeten, és nagyszerepe volt a tihanyi szőlőtermesztés meghonosításában.

Az apátsági birtokon termett szőlőt napjainkban is helyben dolgozzák fel, 1822-ben pedig a Belső-tó északi partján a kettős kereszt alaprajzú, dongaboltozatos pincét, és a klasszicista stílusú présházat építettek a nemes nedűk tárolására.

Szőlőhegy (2023)

A Gyulakeszihez tartozó hegyoldal a Balaton közelsége és a hosszan tartó déli napsütés miatt a szőlőtermesztés számára kedvező feltételeket biztosít már régóta. Ezen a területen a történeti hagyományoknak és a táji adottságoknak kedvező kisparcellás művelés honosodott meg. A Csobáncon ma is értékes bort adó szőlők teremnek, amelyek a történelmi borvidékek közé sorolt Badacsonyi borvidék hírnevét is emelik.

A tanúhegyre felfutó hegylábi szőlőterületek nem csak jelentős természeti értékkel bírnak, hanem értékes tájképi adottságokkal is renelkeznek. A falu szőlőhegyén régi templomépületet, kápolnát és pár szép régi házat is találunk. Az utóbbiak többsége a 19. század második felében, és a 20. század elején épültek, amelyek hagyományos gazdasági épületekkel (pincék, présházak) is rendelkeznek.

Badacsonyi borvidék (2017)

A Badacsonyi borvidék 1600 hektárnyi területe a Dunántúl közepén, a Balaton északi partjának nyugati részén, a Badacsony környékén található. A Borvidék különleges éghajlati adottságának fő „felelőse” a Balaton. Az állóvíznek köszönhető a szubmediterrán jellegű klíma, amely meggátolja a hőmérséklet szélsőséges ingadozását, biztosítja a magas páratartalmat. A hegyeket uraló bazalt és a bazalttufa, pedig elnyeli a nap melegét, majd éjszaka visszasugározza a szőlőtőkékre.

Tehát a környéket az isten is szőlőtermesztésre teremtette, ezért már a római korban virágzó szőlőkultúra jellemezte a vidéket, a Badacsonyi hegy lábánál vezetett a rómaiak híres hadiútja Aquincumba. 18. századtól kezdve számos főrangú magyarországi család versengett itt szőlőbirtokért, aminek tanúságaként még számos kúria, borpince még ma is megtalálható

A badacsonyi borok testesek, zamatosak. A borvidék emblematikus bora a Badacsonyi Kéknyelű, amely napjainkban újból reneszánszát éli

Balatonfüred-Csopaki Borvidék (2016)

A Balatonfüred-Csopaki Borvidék Magyarország egyik kiemelkedő minőségi borvidéke, ahol a szőlő- és bortermelés mintegy kétezer éves múltra tekint vissza. A tóval párhuzamosan húzódó hegyvonulat lankáin, a hegyek által körülvett völgyek és medencék oldalain elterülő ültetvényeken olyan jellegzetes fehérbor-szőlő terem, mint az olaszrizling, a rajnai rizling, a rizlingszilváni, a tramini, az ottonel muskotály és az utóbbi évtizedekben a sauvignon blanc és a chardonnay is kezd ezen területeken meghonosodni.