Szent Donát-kápolna (2023)

A Csobánc déli szoknyáján, csodálatos természetikörnyezetben áll a szőlőhegyi Szent Donát-kápolna

A klasszicista stílusú, téglalap alaprajzú, félköríves szentélyzáródású kápolnát 1830 körül elődje helyére. A szőlők közé épített kápolnát Szent Donát kegyelmébe ajánlották építésekor.

A kápolna mellől páratlan kilátás nyílik a Tapolcai-medence tanúhegyeire, pl. a Gulács, a Tóti-hegy, a Badacsony vagy a Szent György-hegy lapos platóiban is gyönyörködhetünk.

Vár-kút (2023)

Az Országos Kéktúra mentén, a Csobánc oldalában található egy felettébb érdekes forrás.

A Vár-kút névre halagató vízkilépés nem más, mint egy szivattyú és annak háza, amelyhez csatlakoztatott napelem elegendő energiát biztosít, hogy az a mélyből vizet juttasson a felszínre.

Napjainkban a kút sajnos nem működik, ugyanis a napelem kábelei megsérültek.

Csobáncszögi Rossztemplom (2023)

A Csobánc oldalában megbúvó Rossztemplom egyike a Balaton-felvidéken fennmaradt Árpád-kori építészeti emlékeknek, amely egyedülálló módon még a török megszállást is túlélte.

Az egyhajós, félköríves szentélyű kőépület a középkori Csobáncszög falu egykori temploma volt. Alaprajza és formája miatt valószínüleg a 13. században épült, azonban az építményről középkori adatot nem ismertek.

A szőlősterületekből álló birtok a 15. században a Gersei Pethők birtoka volt, a török időkben az épület a csobánci várhoz tartozott és földesurai pedig a Gyulaffyak voltak. Csobáncszög elnéptelenedését követően a házak helyét a szőlők vették át, és a helyi gazdák az egykori szent helyet borpinceként hasznosították tovább.

Szőlőhegy (2023)

A Gyulakeszihez tartozó hegyoldal a Balaton közelsége és a hosszan tartó déli napsütés miatt a szőlőtermesztés számára kedvező feltételeket biztosít már régóta. Ezen a területen a történeti hagyományoknak és a táji adottságoknak kedvező kisparcellás művelés honosodott meg. A Csobáncon ma is értékes bort adó szőlők teremnek, amelyek a történelmi borvidékek közé sorolt Badacsonyi borvidék hírnevét is emelik.

A tanúhegyre felfutó hegylábi szőlőterületek nem csak jelentős természeti értékkel bírnak, hanem értékes tájképi adottságokkal is renelkeznek. A falu szőlőhegyén régi templomépületet, kápolnát és pár szép régi házat is találunk. Az utóbbiak többsége a 19. század második felében, és a 20. század elején épültek, amelyek hagyományos gazdasági épületekkel (pincék, présházak) is rendelkeznek.

Kisboldogasszony római katolikus templom (2023)

Alkeszin már 1466-ban említenek egy Keresztelő Szent János-kápolnát, amely 1548 körül elpusztult.

1745-ben egy kis méretű, boltozott hajójú és szentélyű, templom építettek a régi kápolna helyére. 1775-1780 között ezt a templomot építették át késő barokk stílusban, az építkezést az Esterházy-család is támogatta anyagilag. Az épülőfélben lévő templom az 1779-es és az 1780-as tűzvészt követően kapta mai formáját.