Bronzkori és Árpád-kori földvár (2019)

Bács-Kiskun megye egyik legjelentősebb régészeti lelőhelyeként tartják számon a Tiszaalpári Földvárat. Az itteni várdomb tetejéről a Duna-Tisza közének egyik legszebb panorámája tárul elénk. Jó képzelőerővel megelevenedik a honfoglaláskori állapotokat idéző tájkép, amelyet Árpád is láthatott a győztes alpári csata után.

A földvár a Duna-Tisza közének keleti peremén fekvő lapos terasz két részre oszlik, a Templomdombra és a Várdombra. A környék első lakói az újkőkor telepedtek meg itt, a telepük néhány elszórt házból állt a lapos löszfennsíkon. Az egykoron itt húzódó vár a bronzkorban épült, amelyet egy 4,5-5 m magas sánc vett körül és egy fa erődítmény állt a közepén. Ezt az erődítményt a következő két és fél ezer év természetes eróziója teljes egészében elpusztította.

Löszfal

A falu szívében található bronzkori és Árpád-kori földvár, középkori templom, temető és őskori telep védelme érdekében fokozottan védett régészeti lelőhellyé nyilvánították. A föld felszíne alatti régészeti emlékek megőrzése miatt országos jelentőségű védett természeti területnek is minősül a várdomb és környéke.

Anonymus (Gesta Hungarorum) jóvoltából Alpár neve is bekerült a magyar történelembe. Ugyan is Alpár mezején került sor a honfoglalás döntő ütközetére, amely Árpád és Zalán vezér között a magyarok fényes győzelmével ért véget. 

Megjegyzés: Sajnos a területet bejáró tanösvény már megszűnt, és az információs táblák is felszedésre kerültek.