Magyar szürke szarvasmarha (Bos p. hungaricus)

A magyar szürke szarvasmarha a hazánkban őshonos, törvényileg védett háziállatok egyike. Az állat valódi hungarikum, amely szépségével és szilajságával az őserőt szimbolizálja. Az Alföld jelképének tartott állatot a honfoglalás óta tenyésztették, hosszú időn keresztül Közép-Európa legkeresettebb marhája volt. A szürke marhára jellemző, hogy az igénytelen tartási körülményhez jól alkalmazkodik és ez mellett kiváló igavonó, a húsának minősége pedig elsőrangú. 

A századforduló után a legeltetés visszaszorítása véget a tartása egyre csökkent a második világháborút követően szinte el is tűnt a faj. Mára viszont a szakmai beavatkozással és állami támogatással sikerült a szürke marhát megmenteni a kipusztulástól, és a tenyésztése újra fellendülőben van.

Túzok (Otis tarda)

A túzok Európa legnagyobb testű madara, amely repülésre is képes.

Egykori hatalmas Kárpát-medencei populációból napjainkban csak hazánkban maradt hírmondója. A pusztai táj szimbólumának veszélyeztetőjévé az élőhelyeiket felszámoló intenzív agrárgazdálkodás bizonyult.

Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont (2018)

A Dévaványához tartozó Réhelyen található a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület címerállatával foglalkozó túzokvédelmi központ. A Magyarország legnagyobb túzok állományának otthont adó természetvédelmi területet „második Hortobágyként” szokták emlegetni, ugyanis a Dévaványa és Ecsegfalva között található ősgyep számos védett állat- és növényfaj élőhelye. A Réhelyi látogatóközpontból pedig egy érdekes tanösvény indul, amely bemutatja e terület növény- és állatvilágát.

A terület kiemelkedő természeti értéke a túzok, amelynek védelme érdekében itt hozták létre 1975-ben egy rezervátumot, mely mára Közép-Európa legjelentősebb túzokállományának ad otthont. A látogatóközpont múzeumépületének emeleti részén található egy állandó kiállítás, amely bemutatja a terület egyedülálló értékét, a túzokot, valamint a tájegység élővilágát és történetét. Megismerkedhetünk itt még Dr. Sterbetz István, vadász, író és nemzetközi hírű ornitológus életétével és munkásságával. A központ külső bemutatóhelyein pedig különböző magyar őshonos állatfajok testközelből figyelhetők meg, többek között magyar szürke marha, bivaly, rackajuh, mangalica sertés és különböző baromfifajták.

Réhelyi komplexumban nem csak túzokvédelmi tevékenységét folytatnak a nemzeti park munkatársai, hanem helyet kapott itt egy 40 fő befogadására alkalmas oktató-és szállásépület, amely lehetőséget biztosít erdei iskolák, nyári, szakmai táborok, illetve konferenciák, tréningek, tárgyalások megtartására.

Túra: A túzokokosban (2017)

Apróvadas

„Lehettem volna vadász vagy hajtó,

Én, a kiátkozott megrögzött csavargó.

Ki azt hitte, ha úton van, szabad,

Eltapos a világ, ha útjában vagy...”

(Hobo)

---

AK-06/3.

Az év egyik legemlékezetesebb momentuma az volt, amikor Ecsegfalváról kiérvén vadászokba botlottunk a turistaúton. Mivel nem voltunk terhükre, így az első kilométereket együtt tettük meg, és közben bepillantást nyerhettünk eme ámulatba ejtő, ősi hagyományőrzésbe.

A vénasszonyok nyarába hajló hosszúra nyúló nap végén mi megint csak egy felejthetetlen élménnyel térhettünk haza a Sárrétről.

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Ecsegfalva (K) - régi vasút - Réhelyi major - Dévaványa - Simasziget - Folyás-ér - Karcagi út - Ördög-árka - Körösladány, vá

Táv és szintemelkedés:

33  km/ 19 m

---

Vénasszonyok nyara

Keskenylevelű Ezüstfa (Elaeagnus angustifolia)

Fotó: Soós Eszter

A keskenylevelű ezüstfát a Duna–Tisza közén, egyes helyeken olajfának is nevezik, annak ellenére, hogy nem az olajfa nemzetségbe tartozik.

Eme cserje fajt többnyire görbe, gyakran megdőlt helyzetű törzséről és ágtöviseiről könnyű felismerni. A termés kezdetben szürke, majd sárgásbarnára változik, húsa csersav tartalmánál fogva fanyar ízű. Leveleiből magas vérnyomás elleni tea készül.

Viszont erős elterjedése miatt inváziós faj, ezért nemzeti parkjainkban a természetes vegetációt veszélyezteti.

Tanösvénytúrák: Réhelyi Tanösvény (2017)

A Réhelyi látogatóközpontból kiindulva egy tanösvény mutatja be a terület növény- és állatvilágát, melynek másfél kilométeres szakaszán megismerhetők a térség botanikai és zoológiai értékei. Ehhez kapcsolódóan, Dévaványai-Ecsegi pusztákon kialakított kerékpártúra útvonalak érintik a vidék jellegzetes élőhely típusait, jelentősebb kultúrtörténeti és természeti értékeit. 

A tanösvény adatai

Táv: 1,5 km

Állomások: 7

Üzemeltető: KMNPI

Füzet: van

Vízibivaly (Bubalus bubalis)

A vízi bivaly, vagy más néven ázsiai bivaly a tulkok nemzetségének legnagyobb tagja és egyben tiszteltet parancsoló, félelmetes emlős is. Az állat ősét több, mint 5000 éve háziasították, húsával, szarvaival, bőrével, tejével, vajával, valamint erejével, szántással és emberek/termések szállításával járult hozzá az emberiség mindennapi életéhez.

Magyarországon a dél-alföldi nemzeti parkok foglalkoznak a hazai bivalyállomány védelmével, a teljes állomány a Partiumból, Arad megyéből származik. A mocsaras, vizes élőhelyeket kedvelő bivaly kötetlen tartásban szép kort képes megélni. Nemzeti parkok munkatársai ideje korán felismerték a vízállásos, zsombékos gyepterületek természetvédelmi kezelésében a legeltetés a természetvédelmi területkezelés egyik leghatékonyabb eszköze.