II. Rákóczi Ferenc (2023)

II. Rákóczi Ferenc fejedelem szobrát eredetileg 1912. szeptember 29.-én a Széchenyi téren állították fel. 1930-ban azonban áthelyezték a szobrot a mostani helyére, az Aradi vértanúk terére. A szobor érdekessége, hogy Ifj. Vastagh György eredetileg Savoyai Jenő herceg lovasszobrát készítette el, s amikor Szeged szabad királyi várostól megrendelést kapott a fejedelem szobrára, akkor a már meglévő alkotását alakította át.

Volt piarista gimnázium és rendház (2023)

A szegedi Palánk városrészben a nagy árvíz után, 1886-ban építettek fel a Piarista gimnáziumot és a hozzá tartozó rendházat. Ekkoriba a 151 méter hosszú épület a Monarchia legnagyobb ilyen jellegű épülete volt. 

A Bachó Viktor által megtervezett épületet, Erdélyi Mihály készítette el. Az épület már 1910-ben bővítésére szorult, a munkálatok megtervezői Bene Károly és Sebestyén Endre voltak. A monumentális iskolaépületet államosításig a piarista rend tartotta fent, és olyan híres diákok tanultak itt, mint Dugonics András, Katona József, Tömörkény István, Juhász Gyula vagy Horváth Mihály.

Napjainkban a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara „lakja” az eklektikus stílusú épületet.

Szőregi csata emlékoszlopa (2015)

Egy városképi jelentőségű honvédemlék áll Szegeden az Aradi vértanúk terén, amely az 1849. augusztus 5-én, a város közelében megvívott vesztes csatában elesett több száz honvéd emlékére készült. Az oszlop a millennium évében készült, és Köllő Miklós egyik remek alkotása. Az oszlop tetején, egy ágyúgolyón trónoló turulmadár pedig a bátorságot, a nemzeti együttműködést és az akaratot szimbolizálja.