Áprilisi cserebogár/vörhenyes cserebogár (Holochelus aequinoctialis)

A tavaszvégi cserebogár a sík- és dombvidékek kötöttebb talajain él; gyakran találkozhatunk vele a kertünkben is. A bogár imágója nem károsít, ellentétben a lárvájával, amely a lágyszárú növények gyökereivel táplálkozik.

Erdei álganéjtúró (Anoplotrupes stercorosus)

Az erdei ganéjtúró Magyarország hegy- és dombvidékein, lombos és tűlevelű erdőkben gyakori, de néha Alföld peremterületein is megtelepszik. A bogár inkább gombaevő, ezét szereti a nedves hegyvidéki erdőket.

Tavaszi álganajtúró (Trypocopris vernalis)

A ganajtúrók többnyire zömök testűek, lemezes csápúak, a ganéj és földtúrásra alkalmas fejpajzzsal és kaparásra alkalmas első lábakkal rendelkeznek. Ez a bogárcsalád az egész földön elterjedt, fajokban is gazdag. Trágyában, fákon és bokrokon, virágokon, a földben vagy korhadó fában élnek.

A bogár nevében a „tavaszi” kicsit megtévesztő, hiszen a bogár nem csak tavasszal látható.

A ganéjtúró fajok általában más élőlények elhalt maradványait tüntetik el, ő nélkülük élhetetlen lenne a Föld. Ezért is nem meglepő, hogy 2020-ban a Tavaszi álganajtúró végzett a dobogó tetején az „év rovara” választáson.