A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Villány. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Villány. Összes bejegyzés megjelenítése

Túra: A Villányi legenda nyomában (202)

Egyszer volt, hol nem volt, élt nagyon régen itt Harsányban egy boszorkány. Ennek a boszorkánynak volt egy leánya, úgy hívták, Hërka. Ez a leány olyan szép volt, hogy még maga az ördög is beleszeretett, és el akarta venni feleségül.”

(legenda)

Ördögszántotta dűlő


forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Villány, pincesor - Villányi szőlők - Ördög-árka - Fekete-hegy (K) - Nagyharsányi szoborpark - Villány - Templom-hegy (K) - Ammonitesz Tanösvény - Villány, pincesor

Táv és szintemelkedés:

14,5 km/ 225 m







Villányi szőlők

Tanösvénytúrák: Ammonitesz tanösvény (2022)



A római korban is használt kőbányában alakították ki az a tanösvényt, amely az itt található fosszíliák miatt kapta az Ammonitesz nevet.


A tanösvény első, indító táblája a vasútűállomás felé vezető műút mellet van, innentől a kék jelzéseket kell követni a bányáig. A villányi Templom-hegy bányájiban 1960-70- s években nagyüzemi termelés folyt, majd 1989-ben a területet védetté nyilvánították, a bányaudvarban található kőzettani értékek miatt. ugyanis a hegyoldalban országban is egyedülálló jura időszaki ammonitesz, és pliocén-pleisztocén korú gerinces maradványok láthatóak.


A bánya belsejében nincs kialakított túraútvonal, a közlekedést csak a fontosabb elágazásokban elhelyezett nyilak segítik. Viszont van letölthető idegenvezető füzet a templom-hegyi tanösvényhez!

A tanösvény adatai:
Táv: 3 km
Állomások: 6
Üzemeltető: DDNPI
Füzet: van

Templom-hegyi kilátó (2022)


A villányi Templom-hegyen egy fából készült kilátó áll, amely mintegy megkoronázza az alatta, ez egykori kőbányában húzódó Ammonitesz tanösvényt. 

A két szintes különleges formájú építmény tetejéről egész Villány belátható, de kiváló a panoráma a Szársomlyóra és a hegység lankáira.

Nagyharsányi Szoborpark (2022)


A Szársomlyó egyik felhagyott bányája látható a régió legfurább szoborparkja, ahol 1967 óta szaporodnak a különlegesebbnél különlegesebb alkotások.

A kőbányához közeli Gyimóthy-villa felújítását követően a művészek rendelkezésére bocsátották a épületet, és ebben alakult meg a 1968-ban a Baranyai Alkotótelep. A fiatal művészek alkotásai az itt tartott első kőszobrász szimpoziont követően kerültek kiállításra, ezek adták a mai szabadtéri szoborpark alapját. 1970-től a villányi művésztelepen pedig már nemzetközi alkotók is készítenek szobrokat a park számára.

Szársomlyó (2022)



A Szársomlyó vagy másnéven Nagyharsányi-hegy a Villányi-hegység legmagasabb csúcsa, amely a hegyvonulat déli részén zárja le.

A Szársomlyó nevének eredete a „Szár” régi magyar szóra vezethető vissza, amely kopaszt jelentett és valószínűleg a hegy kopár déli sziklás lejtőjére utal. A hegy lábánál már a római birodalom idején település állott, a csúcson pedig az 1200-as évektől egy vár magasodott. A török hódoltság során elpusztult egykori erősség falmaradványai még ma is láthatók a tetőn. Az 1900-as évek elejétől még napjainkban az intenzív mészkőbányászat alakítja hegy formáját.


A cukorsüveg formájú magaslaton sajátos mikroklimatikus viszonyokat miatt növénytani ritkaságok jelentek meg. A felhagyott tárnákban pedig denevérek költöztek be. Eme egyedi élővilág miatt a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság fennhatósága alá vonta. A hegy napjainkban fokozottan védett, és látogatása csak a szakvezetőivel lehetséges!

Fekete-hegy (2022)


A Fekete-hegy szelíden bújik meg a kb. 100 méterrel magasabb Szársomlyó mellett, a nevét is a „nagytestvér” árnyékának köszönheti.
A Villányi-hegység keleti részén található „hegyecske” az egyik leggazdagabb hazai természetvédelmi terület, ahol különleges geológiai, őslénytani, növény- és állattani értékek bújnak meg. Ezért a Fekete-hegy és környéke fokozottan védett terület, amelyet a Duna Dráva Nemzeti Park őriz.

Ördögárok (2022)


A villányi Ördögárok nem csak a hegység legszebb tájképével rendelkezik, hanem a terület legjobb borászai is osztoznak a dűlőn.
Az Ördögárok egy déli kiterjedésű völgykatlan, amelyet a 70-es években a nagyüzemi művelés követően, a nehézkes megközelítés miatt hagytak magára. Akkor még nem is sejtették, hogy a borvidék legnagyobb hőösszegű területe húzódik itt. A kb. 60 hektár nagyságú dűlőn napjainkban Villány és Nagyharsány osztozik. 2001-ben pedig hat neves borászfogott össze, hogy a terület helyreállítását és visszatelepítése a kiváló borok alapanyagául szolgáló szőlőket.


Az Ördögárok megnevezés egy helyi mondához köthető, amely szerint a völgy úgy keletkezett, hogy azt maga az ördög szántotta völgyet. Ezt a legendát használta fel a Vylyan pincészet is borainak népszerűsítéséhez.


Villányi Borvidék (2022)



A Villányi Borvidék Magyarország egyik legjellegzetesebb borvidéke, amely a rangját az évszázadok óta környéken termelt kitűnő vörösboroknak köszönheti. 

A borvidék két körzetre tagolható, a Villányi Körzet öt, míg a Siklósi Körzet tizenegy települést foglal magába. Kezdetkor a területen sok fajtát termesztettek, majd a filoxéravész után ez a szám meglehetősen lecsökkent. Napjainkban mindkét szólófajtából készítenek kiváló minőségű nedűket, de a vörösborok hírneve elnyomja a fehérekét. A borvidék legjelentősebb fajtái az Olaszrizling, a Hárslevelű, a Portugieser, a Kékfrankos, a Cabernet sauvignon, Cabernet franc.



Túra: Keresztül a Villányi-hegységen (2016)

Nyújtóznak a fák
ébred az erdő
hegyekről röppen a
viszhang

Tavaszi fényben az 
ágak köz surran
ott fészket rak a meleg
az élet duzzad”

(Gyenes István)

Side by Side

























Útvonal:
forrás: openstreetmap.org

Tenkes-csárda (K,S) - Máriagyűd (P) - Kopasz-hát(K) - Vokány - Palkonya

Táv és szintemelkedés:

18 km/ 500 m






Napfürdő

Horgásztó (2016)

Palkonya horgásztava igazán festő környezetben találhatók, hiszen a hegység északi oldalát zárja le a nagy kiterjedésű tó, a másik oldalán pedig a falu hagyományos látványa fogad egy különlegesen szép templommal. A horgászok igazi kedvence a meder, amelyből mindig akad a hal a bot végére. 
A területet üzemeltetők pedig büfével, vendégszerető kiszolgálással és kedvező napijegy árakkal várnak.

Villányi-Pogányi-vízfolyás (2016)

A Villányi-Pogányi-vízfolyás a hegység előtt folyik egy völgyben, majd Villánynál beletorkollik a Karasica-patakba, ezért is szokták a vízfolyást csak Karasica-ként emlegetni a helyiek. A patak medre nyaranként gyakran kiszárad, de ősszel, áradáskor viszont többször elöntötte már a part menti kisker
teket.

Szártalan kankalin (Primula vulgaris)

A szártalan kankalint nagyon alacsony termetű, tavaszi évelő virágunk. Levelei tojásdadok, tőállóak, csipkés szélűek és világoszöldek. Védett, eszmei értéke 2000 forint.

Szúrós csodabogyó ((Ruscus aculeatus)

A mediterrán eredetű Ruscus nemzetségnek, hazánkban előforduló mindkét faja védett.
Az örökzöld faj levélszerű szúrós csúcsban végződik, innen kapta nevét.

Kisvirágú hunyor (Helleborus dumetorum)




A kisvirágú hunyor egy nem túl magas, évelő növény, amely kedvelt élőhelye a Bükkösök és a gyertyános-tölgyesek. 

A növény egyébként mérgező, de védett is, természetvédelmi értéke 5000 Ft.

Pyber kunyhó (2016)

A Pyber-gunyhó a Csodabogyó tanösvény egyik állomása és a Tenkes oldalában található, igazn szép erdei környezetben. A kunyhó környéke igazi időutazás, ugyan is több évszázados molyhostölgy őrzi a régmúlt emlékét a szomszédságban. Az egykori erdei őrkunyhó a környező árnyasok egyik kerületvezetőjéről, Pyber Ivánról kapta nevét. 
A márigyüdi kegytemplomtól, kellemes sétaút visz fel a pihenőhellyel ellátó faházhoz.

Tanösvénytúrák: Csodabogyó tanösvény (2016)



A máriagyűdi kegytemplomtól indul a Villányi-hegység legszebb és legkülönlegesebb tanösvénye, a Csodabogyó tanösvény. 

A sétaút mentén elhelyezett táblák és a csodabogyó emblémával ellátott oszlopok segítik a tájékozódást. A tanösvény a Tenkes-hegy környékét járja be. Az ismertető táblák pedig a bepillantást engednek a környék élővilágának mindennapjaiba.


A tanösvény adatai
Táv: 2,5 km
Állomások: 23
Üzemeltető: Mecsekerdő
Füzet: nincs



Tenkes-hegy (2016)

A Tenkes-hegy a Villányi-hegység második legmagasabb csúcsa, a maga 409 m-es tengerszint feletti magasságával ugyan nem szolgálna rá a hegy utótagra, de azonban a környező területhez képest jelentős a magasságbeli fölénye.
A hegy déli oldala igazi mediterrán hangulatot áraszt, hiszen a fehér sziklák tövében szőlőültetvények futnak le a hegyoldalon. A tetején csak egy radar állomás látható, kilátója szinte már Máriagyűd határában található.