Túra: Mályvád 55 (2013)

„Vadat űzni feljövének

Hős fiai szép Enéhnek:

Hunor s magyar, két dalia,

Két egytestvér, Ménrót fia.

Ötven-ötven jó leventét

Kiszemeltek, hogy követnék;

Mint valamely véres hadra,

Fegyverkeztek könnyü vadra. 

 Vad előttük vérbe fekszik,

Őz vagy szarvas nem menekszik;

Elejtették már a hímet –,

Üldözik a szarvas-gímet.”

(Arany János)

Mályvád Démona

---

A túra hívatalos térképe

Útvonal:

Gyula, Implon J. Ált. isk. – Vár –Várfürdő – Duzzasztó – Gyulavári kastély – Solymos – Mályvádi Őstölgyes – Sitka – Városerdő – Remete – Szanazug – Tanösvény – Sámson vára – Doboz – Marói-erdő – Póstelek – Hajlás-erdő – Gyula, Implon J. Ált. isk.

Táv és szintemelkedés:

55 km/ 60 m

---

Ős-Körös-vidék

Marói-erdő (2013)

A Dobozhoz tartozó Marói-erdő a Kettős-Körös bal partján, délnyugati irányba fekszik. A mocsaras részekből kiemelkedő szigetszerű erdőben a régi uradalmi erdőtelepítések nyomai még láthatóak. Ugyanis ebben az erdőrészben húzódott akkoriban földesúr vadaskertje, amelyet 1857-ig tartottak fent.

Az idős kocsányostölgy, vadgesztenye fasorok, és szürke nyárfák miatt az árnyas ma is parkerdő jellegű. De napjainkban a Marói-erdő jelentősebb fajai mégis két cserje: a mogyoró és a kányabangita. Az fáskert állát villága is kivételes, főleg, hogy a fokozottan védett dobozi pikkelyes csiga élőhelye is.

I. és II. világháborús emlékmű (2013)

A református templom előtti kis téren áll a település Hősi Emlékműve, amely 1937-ben lett felállítva.

1945 után aztán az emlékművet kiegészítették a II. világháborús áldozatok névsorával.

Az alkotás eredetileg a kastély előtt állt, de 1975-ben lett elhelyezve a jelenlegi helyére.

Bodros békaszőlő (Potamogeton natans)

A bodros békaszőlő hazánkban elterjedt évelő vízi növény, amely vízben lebeg, és csak víz alatti levelei van.

A növény virágai füzérvirágzatban a víz felszínén úsznak, és a szél által porzódnak be.

Mályvád-Bányaréti őstölgyes (2013)

Békés megye egyik legszebb és legnagyobb kiterjedésű erdejében, a Mályvádi erdőben található a híres őstölgyes, amely Magyarország 1000. védett nyilvánított területe.

Az 1989-ben védetté nyilvánított terület számos növény és állatritkaságot rejt, de különleges és egyben hátborzongató szépségét az itt haldokló famatuzsálemek látványa jelenti. A folyamatos vízhiány miatt ezek a kiszáradó fák pusztulásukat követően visszaporladnak a természet örök körforgásába.

A védett terület szomszédságában található az a Fekete-körös árterének az a füzes foltja, amely a KörösMaros Nemzeti Park csiga faunájáról híres.

Védett Kocsányos tölgyek (2013)

Méretes kocsányos tölgyek állnak a gyulavári kastéllyal szemben az út túloldalán.

Valószínűsíthető, hogy valamikor a felújított épülethez tartoztak. A szépségüknél és koruknál fogva helyi természetvédelmi státusz kaptak ezek az óriások. 

Kökény (Prunus spinosa)

A kökény egyik leggyakoribb hazai cserjefajunk, amely szinte minden erdőtársulás naposabb szélén, illetve utak, mezők, és árkok szélén megtalálható. 

A cserje fehér színű virágai tavasz közepén, lombfakadás előtt virítanak. A kökény termése éretlenül bíborszínű, éretten fekete, amely csak az első késő őszi, vagy téli fagyok után ehető.

Várfürdő (2013)

A híres gyulai gyógyfürdőt az egykori Almássy-kastély gazdasági épületeinek átalakításával hozták létre a 20. század közepén. A mai Várfürdő a folyamatos bővítések után érte el mai formáját, így napjainkban már 19 medencéjével és wellness részlegével a legmodernebb, európai színvonalú strand- és gyógyfürdőjének számít az Alföldön.

A Várfürdő 72 C-os, 2005 méter mélyről feltörő vize pedig kiváló mozgásszervi betegségek kezelése. Emellett a strand területe még egy 8,5 hektáros őspark is, amely különféle botanikai látnivalókban is gazdag.

Betyárbújó-kaptárkő (2013)

Egerszalókon a falu fölé magasodik egy érdekes kúpszerű sziklaképződmény. A bükkalján több ilyen jellegű tufakúp is található, amelybe apró fülkéket vájtak. A történészek máig nem tudnak pontos információt adni, hogy mire is használták ezeket a „gólemeket”.

Sódomb és Strandfürdő (2013)

Egerszalók fő látványossága mi is lehetne más, mint az Európában is egyedülálló mészkő képződmény, a Sódomb.

A község déli részén található 410 méter mélyről feltörő két hévízforrás vize, amely lehűlésekor kevesebb oldott anyagot tud megtartani, így kicsapódik és úgynevezett sódombot hoz létre. Az így keletkezett csipkézett, fehér mészkőképződmény a domboldalon napjainkban már 1200 négyzetméteresre duzzadt. A feltörő víz egyébként kiváló hidrogénkarbonátos gyógyvíz is, amely csontsérülések, ízületi és reumatikus bántalmakban szenvedők részére javallott.

A gyógyhatás értékét felismervén a falu mára a gyógyfürdőkre épült gyógyturizmus központja. A dombot pedig helyi védelem alá emelték, és a fürdő építése után kiépített sétaúton lehet megközelíteni. A fürdőzés igényeit két létesítmény igyekszik kielégíteni, az egyik az ultramodern Saliris hotel és fürdő komplexum, a másik pedig egy csendesebb, kisebb, romantikus hangulatú fürdő, a Nosztalgia Strandfürdő.

Egerszalóki tó (2013)

A település egyik nevezetessége a Laskó-völgyi víztározó, amelyet 1982-ben építettek a Laskó-patak felduzzasztásával. A tó helyén egykor mezőgazdasági terület volt, ezért több helyen a víz alatt bokrok, fák húzódnak, melyek kiváló életteret biztosítanak a halak számára. A horgászat mellett a tó madárvilága is igen jelentős.

Egerszalóki szőlők (2013)

Egerszalókon egy dokumentum tanúsága szerint már 1249-ben volt telepített szőlősök. A területen aztán a török hódoltság után is folytatták a borkészítési hagyományokat, amelyeket riolttufába vájták pincékben tároltak. Ekkoriban a fehér szőlőfajták uralták a környéket, olyan fajták mint pl. a leányka, olaszrizling, muscat ottonel, zenit és a chardonay. De az az évszádok során a zweigelt, a merlot, a kékoprotó, a cabernet sauvignon és a cabernet franc is meghonosodott.

Szűz Mária Szent Neve római katolikus templom (2013)

Az Egri Főegyházmegye egyik legjelentősebb kegyhelye az egerszalóki Szűz Mária Szent Neve-templom.

A községnek már a középkorban is volt temploma, amely török időkben elpusztult. Ezt követően egy 1600-as években történt legenda után említik újra Egerszalókot az írások. Ugyanis ekkoriban egy tölgyfán lévő Boldogságos Szűz Mária-képnek tulajdonítottak csodálatos gyógyulást. A helyi vak kislány gyógyulásának hírére Egerszalók zarándoklóhely lett, majd ezt követően 1738-ban épült fel a ma is látható barokk templom. Az istenház megépítéshez egy egészen különös építészeti megoldást alkalmaztak Giovanni Battista Carlone tervei nyomán, ugyanis a dombon álló hajótól kb. 100 méterre építették fel annak tornyát.

A Szűz Mária tiszteletére felszentelt templom belsejében napjainkban is látható a Csodatévő Mária-kegykép, valamint egy rokokó faragású hordozható Mária-szobor a 18. századból.

Szent Vendel-kápolna (2013)

Egykoron az Egerbe vezető főút mellett állt egy huszártornyos kápolna, amelyet a pestisjárvány emlékére emeltek 1734-ben. Ez kis épyítmény aztán az évtizedek allat teljesen elpusztult. A ma látható útszéli barokk kápolna épíését 2012-ben fejezték be, amely terveit Vaskó Pál készítette el.

Nepomuki Szent János (2013)

Egerszalók belterületén, a település központi részén áll Nepomuki Szent János barokk szobra, amely az 1800-as években készült.

Istenszülő (2025)

A Szent Andrea szőlőbirtok központ főépülete mellett az Egri borászok védőszentjének, Szűz Máriának szobra. A 2010-ben felállított monumentális szobor megalkotója Biros Krisztián és Péter Zoltán volt.

Szent Andrea pincészet (2013)

A Szent Andrea pincészet közel 40 hektáros szőlőbirtoka Egerszalókon az Öreghegyen oldalába terül el. A terület klimatikus és talaj-jellemzői sajátos borkarakter kialakítását teszi lehetővé, amely a tradicionális borászat módszereivel kiegészülve alkotja pincészet borkészítési filozófiáját. Az ide látogatóknak pedig lehetőségük van megkóstólni hagyományokra támaszkodó, de még is egy kicsit új köntöst kapó egri borokat.

Tűzoltószertár (2013)

A Tűzoltó téren áll az egykori tűzoltó laktanya, amelyben az egri tűzoltóság megalakulásának 125. évfordulóján nyílt meg az egri Tűzoltó Múzeum. Az 1929-ben épült három szerállásos épület jellegzetes példája a vidéki tűzoltósági szertáraknak.

Minaret (2013)

A négy utca találkozásánál egy takaros téren áll, az egykori Kethüda minaretje. A homokkő tornyot valamikor a 17. század fordulóján építették és az oszmán birodalom legészakibb minaretje volt. A város a török kiűzése után le akarta döntetni, de az épület elég stabilnak bizonyult és feladták tervüket.

Zsinagóga Galéria (2013)

A Kossuth utcai Ortodox zsinagóga a 19. század végén épült és deportálásokig templomként használták. A Zsinagóga épülete évtizedekig üresen és kihasználatlanul állt. 2004 óta az intézmény kiállítóhelyként funkcionál. Ezután olyan művészek alkotási fordultak itt meg, mint Székely Bertalan, Vasarely, Picasso, Dürer.

Szenátor-ház (2013)

Boldogi György felcser volt az első tulajdonosa a 1727-ben épült manzárdtetős háznak. Családja majd egy évszázadon keresztül alakítgatta, mire elnyerte mai formáját. Később Szvetics András városi szenátor tulajdona volt, akiről végül is a nevét kapta. Napjainkban itt működik város egyik legkedveltebb étterme és szállodája, a Hotel Senátor-Ház.

Nepomuki Szent János (2013)

Az Eger-patak partján álló Butler-ház oldalában kapott helyet a folyók, hidak védőszentjének szobra. Mindkettő műemlék 18. századi pompás barokk alkotás.

Szent János apostol római katolikus templom (2013)

Az Egri főszékesegyház vagy más néven Bazilika a város főnevezetessége, amely hazánk egyik legnagyobb méretű egyházi építménye, és a klasszicista építkezés itthoni legszebb példája.

Az Egri főegyházmegye monumentális katedrálisa 1831-1836 között épült Hild József tervei alapján. A székésegyház oszlopai pedig a Római Pantheon formájára készültek. Pyrker János Lászlót, az akkori egri pátriárka a templomot díszítő szobrok megalkotására az itáliai Marco Casagrandét kérte fel, aki többek között a lépcsőn álló szobrokat (Szent István, Szent László, Péter és Pál apostol) készítette el.

A templom belsejének különleges művészi értékei a mennyezetfreskók és a márvány szószék, amelyek már 20. század eleji munkák. A szentély jobb oldalán található 1881-ben készült Mária-kápolna, amely ma népszerű búcsújáró hely.

Érseki pincerendszer (2013)

Eger egyik főlátványossága a érseki pincerendszer vagy más néven „Város a város alatt”. A 17. századi nagy palotaépítések korában a püspöki rezidenciához felhasznált falanyag kitermelése után több terjedelmes vágat maradt meg az itteni riolittufában. Így keletkezett a négy kilométer hosszú pincerendszer, amelyben a Gyöngyöstől Munkácsig terjedő borvidékek borainak dézsmáját tárolták. Az évszázadok során beszivárgó talajvíz ellen védekezvén több járatot megerősítettek vagy falaztak be végleg.

Így manapság már csak parányi része barangolható be az ország hét csodájának is választott nevezetességnek. Viszont meg maradt talán a legszebb része, az Oszlopos terem, ahol 7 x 7 pinceág sakktáblaszerűen hálózza be a teret és az erózió által fejlődött különleges mészkő képződmények.

A bejárata a bazilika előtti lépcsősornál, a Szt. László szobor alatt van. A pince hőmérséklete állandóan 12°C, ezért meleg ruha, pulóver ajánlott. 

Kispréposti Palota (2013)

Látványosságok sora található az egri Kossuth utcában, amely Barátok utcájaként, majd Káptalan utcaként is neveztek. Rögtön az elején található a szép mályvaszínű barokk-rokokó épület, a Kispréposti palota. A díszes palotát a városi prépost-kanonok építtette 1758-ban, az erkély korlátját és az ablakok kovácsoltvas rácsait Fazola Henrik készítette. Különlegessége a helyi szokást követő a kapualjból baloldalról felfutó emeleti lépcső. 

Nagyboldogasszony római katolikus templom (2013)

A kéttornyos, egyhajós barokk templom az ismert olasz építész, Govanni Battista Carlone tervei szerint 1736-1755 között épült. 

A „Barátok temploma” néven is ismert épület szentélye a magyar barokk templomok közül az egyik legszebb és legnagyobb oltár-architektúrával rendelkezik. A szentély nyugati oldalához ugyancsak műemlék kolostorépület csatlakozik, amelyben ferences rendház működött.

Fazola-kapu (Megyeháza) (2013)

Heves vármegye közgyűlése 1749-56 között építette barokk palotáját. A homlokzatán kőből faragott aranyozott címereket lehet látni. A kovácsoltvas kapujának díszítése Fazola Henrik csodálatos munkája. A díszrácson három aranyozott alakot helyezett el: a Hit, a Remény és az Igazság szobrait. A Megyeháza udvarán áll az egykori megyei börtön, amelyben sport múzeum kapott helyet.

Érseki palotaegyüttes (2013)

Giovanni Battista Carlone tervei alapján a palotát több régebbi épület felhasználásával  Erdődy püspök kezdte építtetni a 18. század elején. Igaz ez a mainál kisebb, de jóval pompásabb épületet volt. Eszterházy Károly püspök 3 évtizeddel később Fellner Jakabbal kibővíttette. Többek között a  klasszicista stílusú déli épületcsoportot is ekkor készült.

Díszkút

A líceum (Eszterházy Károly Főiskola) (2013)

A bazilikával szemben a tér túloldalán kapott helyett Eger híres Líceuma. Eszterházy Károly püspökúr megbízásából épült, rokokó stílusúban 1765 és 85 között. Fellner Jakab, a híres építész álmodta meg a szabályos négyszög alaprajzú, hatalmas belső udvarral rendelkező építményt. Az épület keleti szárnyában kapott helyet egy csillagvizsgáló, amely a 18. században a kor legmodernebbének számított. 

Az iskola építtetőjének, Eszterházy Károlynak nevét csak 1989-ben vette fel, azóta ezen a néven működik, mint főiskola. 

A Líceum déli oldalán a Főegyházmegyei Könyvtár nagyterme található, ahol körülbelül 162 800 kiadvány található, mintegy 30 különböző nyelven. A termek mennyezeti freskóit egy osztrák mester készítette, témái: a négy egyetemi fakultás, „Az üdvözültek” és a tridenti zsinat egy ünnepélyes ülése.

Szent Bernát római katolikus templom (2013)

A jezsuita rendház egri temploma 1731-1736 között épült Giovanni Battista Carlone tervei alapján. A klasszicista stílusú templom ikertornya csak később, 1740-re készült el. 1773-ban jezsuita rendet feloszlatták, s a ciszterciek kapták meg rendházat és templomot. De csak átmenetileg, mert 1787-ben a ciszterci rendet is megszüntették. 1800-ban a templom leégett és súlyosan megrongálódott. 1802-ben a ciszterciek visszakapták a templomot, akik a többi épülettel együtt rendbehozatták.

A templom belsejében látható hatalmas főoltár szobrait Johan Anton Kraus jászói szobrász faragta 1769-70-ben. De ugyanebben az időben festette ki Kracker János Lukács a templom boltozatait Borgia Szent Ferenc életét ábrázoló jelenetekkel. Az utóbbit az 1925-ös földrengés után Korény József egri festő javította ki.

Nepomuki Szent János és Szent Bernát templom szoborai (2013)

Szent József és Nepomuki Szent János

A Ciszterci templom előkertben kialakított kocsifelhajtó két bejáratánál ferdén elhelyezett kapuk pilléréin négy szobor áll: Gábor főangyal, Mihály főangyal, Szent József és Nepomuki Szent János.

Gábor főangyal és Mihály főangyal

Jezsuita kollégium és szobrai (Dobó István Gimnázium) (2013)

A Széchenyi és Csiky Sándor utca sarkán lévő jezsuita gimnáziumot 1750-54 között építették. A XIX. század végén egy tűzvész következtében átépítették és csak a Csiky Sándor utcai homlokzatot hagyták meg az eredeti barokk pompát. A rokokó stukkókeretes szoborfülkében három szobor maradt meg, középen Mária, két oldalt Szent Ignác és Szent Alajos alakja láthatóak.

Szent Anna-kápolna (2013)

Igen érdekes látványa kétemeletes épületszárnyak közé beépült Széchenyi utcai kórházának kápolna.  Az egyhajós, homlokzati tornyos templom 1731-ben épült és az Irgalmas rendi nővérek gondozásában működik. Berendezése neogótikus stílusú. 

Kisboldogasszony temetőkápolna (2013)

Az egri Kisasszony-temetőben található kápolnát 1724-ben építtette Pirner Mihály, egri polgár. A cseh boltozatos építmény nagyobb restauráláson ment keresztül 1802 körül. A barokk kápolna egyik különlegessége a homlokzaton lévő keretelt fülkében álló Mária szobor. A főoltár mögött látható freskót Takács István mezőkövesdi festőművész készítette, akinek több freskója is látható Egerben.

I. és II. világháborús emlékmű (2025)

Felsőtárkány római katolikus plébániatemplomának szomszédságában áll a község I. és II. világháborús katonai veszteségeinek emléket állító alkotás. A hősök emlékművét Barta Simon és Farkas Anna állíttatta. Az emlékmű egy mészkőből kirakott oszlopból áll, amelyen az emléktáblákra a felsőtárkányi hősi halott nevét írták fel. Az alkotás tetején egy kettős kereszt és egy turulmadár található még.