Rotary sétány (2017)

A Bertalan hídtól a Maros-torkolatig tartó Rotary sétány Szeged legszebb és legismertebb sétánya. Az utóbbi években híressé váló ösvény egy őserdőre emlékeztető ártéri galéria erdőben halad, minegy két kilométer hosszan, és az erdő csodálatos flóráját és faunáját csodálhatjuk meg a sétaút mentén.

Az elmúlt néhány évben a sétány sokszor került az újságok címlapjára az itt randalírozó fiatalok miatt. De szerencsére a helyiek összefogtak, és rendbe tették az ösvényt, s azóta padok és ismereterjesztő táblák is kerültek ki a területre.

Tápéi keresztek (2017)

Kurca-főcsatorna (2017)

A Kurca főcsatorna a múlt századi folyószabályozása után készült el, hogy lecsapolják a környékbeli mocsarakat és nedves réteket. A Kurca a vízgyűjtő területéről érkező vizeket fogadja és gravitációsan vezetheti le egy zsilipen keresztül a Tisza folyóba. A főcsatorna a Hármas-Körös torkolatától indul és Mindszentig tart.

Az Szegvári Horgász Egyesület kezelésében álló helyi szakasz 2006-ban kiadós telepítést kapott, azóta kiemelkedő a körösi nyurga ponty, a csuka és a kárász állománya.

Nepomuki Szent János (2017)

A falu első tanítója, Forray Máté 1795-ben nyugdíjba vonulása alkalmából Nepomuki Szent János szobrot állíttatott- A szép, későbarokk szobor azóta díszíti a Kurcán átvezető legrégebbi híd hídfőjét.

Vármegyeház (2017)

 Károlyi Sándor építtette át a szegvári kúriáját 1725–27 között, amely kívül zord erődnek látszott, de belül inkább palota jellege volt. 

A vármegye vezetése 18. század végén megvette az épületet és óriási pénzösszegből Megyeházává alakíttatta. A kastély udvarban állt egy börtön, ahol állítólag Rózsa Sándor is raboskodott. A Vármegye székhelye a 19. század végén Szentesre költözött, így a szegvári épület 1902-től árvaház, majd nevelőotthon lett. 

Egy időben itt élt a ”boldoggá avatott” Salkaházi Sára.

Szentháromság-szobor (2017)

A Megyeháza előtti téren gyönyörű, és igen jó állapotban lévő Szentháromság-szobor áll. A Szentháromságot ábrázoló kőemlékéket 1901-ben, Isten dicsőségére készíttették Szőke György és neje Nacsai Francziska.

Református templom (2017)

Szegvár központjában áll a neoromán stílusú református templom, amely 1948-ra készült el és Révész Imre tiszántúli püspök szentelte fel. A mindszent-szegvár-derekegyház-csongrádi református társegyházközség szegvári templomának belső festését és a falat díszítő táblákat Drahos István szentesi grafikus tervezte.

. 

Mártélyi Holt-Tisza (2017)

A festői szépségű holtágat a múlt század elején fedezték fel maguknak a képzőművészek. A Hódmezővásárhelyhez tartózó Mártélyi Holt-Tisza napjainkban már nem csak az alkotók paradicsoma, hanem a természetkedvelők, horgászok és nyugalomra vágyók törzshelye is. 

A Vásárhelyhez ezer szállal kötődő Mártély a Tisza szabályozásának köszöntheti mai turisztikai vonzerejét, ugyanis 1887-1892 között a falu határában két levágott holtág keletkezett. Az ányási holtág szépsége már a 19-20. század fordulóján megihlette a festőművészeket, Tornyai János és Barcsay Jenő is szívesen alkotott a parton. Az ötvenes évektől az üdülőterület belakása is elkezdődött, többek között Makovecz Imre is ide építette a nyaralóját mindjárt a sétány legelejére.

Ha mindez még nem lenne elég, akad itt még egy tavasztól őszig nyitva tartó büfé, egy étterem és szabad strand is.

Pusztai-féle szélmalom (2017)

A falu Szentes felé eső szélén, egy kis mesterséges dombon található a téglából épült szélmalom Az 1801-ben épült műemlék belső felszerelése hiánytalan, ma is működőképes lehetne. A malmot 1960-as években helyreállították, napjainkban csak előzetes bejelentkezés után látogatható.

Túra: Duna mentén (2017)

„Megtehetsz mindent, vagy akármit, vagy semmit, és az egész mit sem számít. Találnod kell valamit magadnak, ami mélyen foglalkoztat, ami igazán a szívügyed, máskülönben könnyen letérhetsz a helyes útról, és eltévedhetsz.”

(Lev Grossman)

Az úton

---

AK-02/1.

A bajai Türr István hídtól, a Sükösd felé induló Kéktúra útvonal nem egy túlságosan átgondolt vonalvezetés látszatát kelti. Mégis a Duna mentén húzódó töltésen gyalogolva az ember azt érzi, hogy a végtelen rónaság „előszobájában” jár. S mikor egy éles jobb kanyar után végre Illancs felé vesszük az irányt, akkor az elbűvölő Szent Anna-kápolnába botlunk, és közben észre se vettük, hogy többször átkeltünk az Ősdunán.

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Baja,buszáll. (P, S) - Duna-híd (K) - Sámán tanya - Érsekcsanád, Üdülőtelep - Dunai-dűlő - Ósükösd - Vajas-fok - Szt. Anna-kápolna - Sükösd

Táv és szintemelkedés:

25 km/ 52 m

---

Óvároskép

Érseki Vadászkastély (2017)

 1740-ben gróf Patachich Gábor kalocsai érsek kastélyépítésben fogott Hajóson, ennek eredményeképpen lett jött létre a mai kastély magja.

1766-67 átépítették a kastélyt a gödöllői Gföller Jakab építőmester tervei alapján barokk stílusúra. A 20. század elején a bíboros érsek gyermekotthont alakítatott ki az épületben.

1998-tól üresen ált az uradalom, míg nem 10 év múlva felújították, napjainkban látogatóközpontként üzemel. A kiállítótermekben állandó és időszaki bemutatók kaptak helyet.

Az épületben megtekinthetőek a barokk kastélyenteriőröket, a főúri vadászat emlékeit, a hajósi szentbúcsú sokszínűségét és a Homokhátság szőlő- és borkultúráját bemutató tárlatok.

Plébániaház (201)

A templom melletti áll az egy emeletes plébániaház, amely a 18. század végén épült késő barokk stílusban.

Nepomuki Szent János (2017)

Hajósi templommal szemben, áll Nepomuki Szent János 18. századi szobra. 

Kálvária (2017)

A kegytemplom melletti egy kis gondozott parkban 1881-ben készült kálvária látható. A stációk a  pécsi Zsolnay kerámiagyárból kerültek ide, 1934-ben. 

Szent Imre római katolikus templom (2017)

Gróf Csáky Imre érsek kezdeményezése útján 1728 -ban barokk templom épült az uradalom központi részén. Az ideérkező nagyszámú zarándok miatt rövidesen az épületet megnagyobbították, 1752 -ben pedig új, rokokkó stílusú főoltárral ajándékozta meg a kalocsai érsek, az addigra kegytemplomi rangra emelt műemléket.

A sekrestye főékessége a feltehetően Michael Erhart ulmi mester műhelyéből származó késő gótikus Szűz Mária kegyszobor.

Hajósi kaszálók és löszpartok (2017)

1722 és 1770 között betelepített sváb családok kezdtek intenzív művelésbe fogni a Duna-Tisza közi Hátság és a Dunamenti-síkság határán. Ennek köszönhetően a löszös tereplépcsős terület egésze művelésre került, szinte csak a meredek lejtőkön, a víz által kialakított löszvölgyek oldalaiban lelhetünk rá az itt egykor virágzó élővilágra.

A Császártöltés átellenes pontján található Vörös mocsárból leszivárgó vizek útján táplálják az itteni mocsárréteket, nedves kaszálókat, lápréteket és nádasokat. Kosborok és nőszirom félék díszítik az egykor vízjárta vidéket. A löszpartok meredek falába pedig előszeretettel fészkelnek a trópusi színekben pompázó gyurgyalagok.

Napjainkban a teljes gyepterület legeltetése bivalyokkal történik, és az így létrejött tocsogós, lápi élőhelyen számos védett és fokozottan védett faj életteret talált magának.

Horgásztó (2017)

A császártöltési mocsarak lecsapolása után 1973-ban lett kialakítva a mai horgásztó rendszer első két hírmondója.  Majd az évek során további három tó kikotrására is sor került. 

A ma több mint 10 hektáros vízfelület halfaunája igen változatos, Ponty, Amur, Szürke harcsa, Süllő, Csuka és Kárászt is fogható a tavakban.

Módos töltés (2017)

Császártöltés központjában, egy egykori uradalmi épületben található a kiállítás, amely az 1900-as évek elejének középosztálybeli életét mutatja be. Iparosok, kereskedők, értelmiségiek, és helyi nagygazdák mindennapjaiba pillanthatunk be a kiállításon.

Szent Simon és Júdás Tádé (2017)

A császártöltési római katolikus templom melletti parkban áll, a templom védőszentjeinek, Simon és Judás Tádé apostolok szobra. A 2013-ban elkészült apostol szobrok Farkas Tibor szobrászművész alkotásai.

Képes ház (2017)

A Képes Ház a falu központjában, a tájházzal szemben található egy díszes épületben. A kiállításon nagyméretű képeken keresztül mutatják be a falu történelmét, hagyományait, népviseletét. 

Szálas Béla-kilátó (2017)

A település központjában álló kilátó névadója Szálas Béla, akinek a kezdeményezésére és adománygyűjtéséből, támogatás kiegészítésével épült meg 2009-ben e kilátó. A magasból remek kilátás nyílik a településre és a környékre.

Duna-völgyi-főcsatorna (2017)

A Duna–völgyi Főcsatorna a Ráckevei Duna-ágból ered, és a folyása igen gyors.
A keskeny és mély vízfolyás a halak számára fontos táplálékszervezetekben híján van ezért a fajlagos halsűrűsége alacsony.  A csatornában előfordul a dunai vadponty, a süllő, a balin és igen jelentős az apró keszeg állomány.

Szent Anna-kápolna (2017)

A Bács-Kiskun megyei Sükösd híres búcsújáró helye a Szent Anna-kápolna, amelyet 1747-ben építtetett Pocskai Gergely, mert a legenda szerint egy vadászaton véletlenül agyonlőtte Anna nevű lányát. Az egykori vadászbaleset helyén, a Kápolna dűlőn áll a kisméretű, félköríves szentélyzáródású búcsújáró kápolna jellegzetes sükösdi oromzattal és huszártoronnyal.

A Szent Anna búcsú hosszú idő óta a legjelentősebb esemény a település életében.
A templom előtt egy feszület látható, kétoldalt pedig Szent Anna a gyermek Máriával és Szent Joachim a gyermek Jézussal szobra található.

Fehér tündérrózsa (Nymphae alba)

A tündérrózsa tavasztól egészen őszig folyamatosan díszíti hazánk néhány tavát és lassúbb vízfolyását. A virágnak egyébként naponta több órás napsütésre van szüksége a megfelelő fejlődéshez.

Vajas-fok (2017)

A Duna egykori árterületén, Kalocsa és Baja között kanyarog egy mesés Duna ág, a Vajas-fok. Az egykori árterület vizeinek szabályozása után, a gazdálkodás feltételeinek javítására kialakított csatorna partjai napjainkban újra az ősi természetet idézik. 

Ósükösdi turistaház (2017)

Az Ósükösdi turistaház az Alföld peremén a Dunától, mintegy 800 méterre található. A hamisítatlanan ártéri hangulatról a „keretek alatt” folyó Vajas-fok gondoskodik.  A teljesen felújított turistaszállás kényelmi szempontból vetekszik a hegyvidéki társaival is. Az Országos Kékkőr túra útvonal Alföldi szakasza is érinti a párházból álló Ófalut.

Repcelepke (Pieris napi)

A repcelepke nyílt területek lakója, réteken vagy bokros lejtőkön is megtalálható. A hernyója olykor tömegesen elszaporodva komoly károkat okoz a különböző keresztesvirágúakon.

Érsekcsanádi szivattyútelep, védelmi központ és gátőrház (2017)

A Sárközi Ármentesítő Társulat 1888-ban határozta el, hogy gátőrházat épít a Duna mellé Érsekcsanád közelében. 1980-ban megtoldották az épületet egy árvízvédelmi központtal. 

A gátőrház mellett évszázados tölgyfák állnak, melyeket a Millennium évében ültetettek. Az egyik ilyen matuzsálem köré építették az árvízvédelmi központot.

Érsekcsanádi repülőtér (2017)

Érsekcsanádi repülőterét a helyi vízügy üzemelteti. A hobbi repülés mellett lehetőség van sétarepülésre igénylésére is. 

Kurkó horgásztó tó (2017)

Az Érsekcsanádhoz tartozó Duna-töltés szakasz mellett 2008-ban nyit meg a Tíz Tó Üdülőközpont. Az természetes módon kialakult horgász tavakban számos halfaj fogható, ponty, szürke harcsa, afrikai harcsa, csuka, süllő, kárász, compó, amúr, busa, keszegfélék és tokfélék.

Tanyacsárda (2017)

A Dunaparti Tanyacsárda a folyó partján, hangulatos zöldövezetben, színvonalas kiszolgálással, várja kedves vendégeit. Természetesen az étterem étlapjáról nem hiányozhat a híres Bajai Halászlé sem. 

Türr István-híd (2017)

A bajai Türr István híd hazánk legdélebbi Duna hídja, sőt az egyetlen egy vasúti átjáró is fővárosunk alatt. A híd a II. világháború alatt megsemmisült, de hamar újra építették.

A műszaki létesítmény a nevét a város híres szülöttéről kapta. A híd érdekessége még, hogy magyar ország utolsó királya, IV. Károly is e pillérek alatt szállt hajóra száműzetésekor. 

Gemenci sétahajó (2017)

A Duna mellékágain kedvező vízállás esetén, akár hajókirándulást is tehetünk a 100 fős „Gemenc” nevű személyhajóval. A hajókázást kombinálva az erdei vasúttal akár egész napos kirándulást tehetünk a Gemenci erdőben. A vízi jármű a Duna hídtól indul, előegyeztetés után.