Pajori iskola (2013)

A Maroslelei út mellet található az egykori Pajori iskolának emléket állító pihenőhely. Az akkoriban Tápéhoz tartozó Állami Népiskola 1907-ben épült, és amely egy tantermes, és tanítói lakással is ellátott tanyai iskola volt. Az épületet végül 1971-ben lebontották, de az iskola emlékére minden évben rendeznek búcsút Pajori búcsú néven. Az országút 15-ös kilométerkővénél található emlékhely 2004-ben létesült, ahol pihenésre is alkalmas padok várják az erre járókat.

Helytörténeti gyűjtemény (2013)

Maroslele helytörténeti gyűjteménye az Ady Endre utcában található egy polgárházban, az itteni gyűjtemény egy kis falusi múzeumhoz képest igen gazdag leletanyagot halmozott fel az évek során. Az épületben megtalálható a paraszti gazdálkodás, elsősorban a fokhagymatermesztés eszközei és egy polgári család bútoraiból berendezett szoba is.

Magyarok Nagyasszonya templom (2013)

A Maroslele egyetlen temploma 1901-ben épült neogótikus stílusban Papp József tervei alapján. A templomban található szintén neogótikus stílusú főoltáron három faszobor áll, amelyek Szűz Máriát, Illés prófétát, és az államalapító István királyt ábrázolják.

Vetyeháti Holt-Maros (2013)

A Maros folyó egyetlen hullámtéri holtága Maroslele közelében, Vetyeháton található. A területen egyaránt jellemzők a ligeterdők és a telepített tölgyesek, s talán ezért is Szeged környékének legvadregényesebb része. A környék nevezetessége volt egykoron a radnai búcsúba járó szegediek első megállóhelye, a közel 280 éves fehér nyárfa, a "Barátság-fája", amely 2002 tavaszán sajnos kidőlt.

Evangélikus Újtemplom (2013)

Szarvas városába a „keleti kapun” keresztül érkezőknek rögtön feltűnik az impozáns téglaépítésű evangélikus Újtemplom. A neoromán és az eklektika keresztezéséből született épület a 19. század utolsó felében készült. A katedrális belső díszítése a protestáns templomokhoz képest meglepően gazdag.

Árpád Szálló (2013)

Békés megye talán legszebb szállóépülete a 19. század végén épült. Az eklektikus műemléképület a Szabadság úton található, díszes oromzata messziről felkelti a figyelmet.

Mittrovszky-kastély (2013)

A klasszicizmus Szarvasi térhódítása gróf Mittrovszky Vladimir császár és királyi kamarás nevéhez fűződik. Az általa épült kastélyt 150 éve már a városi elöljáróság használja. Itt áll az I. világháborús emlékmű is, amelyet 1927-ben állítottak fel.

Lengyel-palota (2013)

Szarvas főutcáján található eredeti szépségében, a felújított Lengyel-palota, amely a 19. század végén épült eklektikus stílusban. Napjainkban már csak közösségi ház funkciót lát el a díszes épület.

Szárazmalom (2013)

A szarvasi Szárazmalom az ókori malomtípus egyik utolsó képviselője. A nevében a száraz arra utal, hogy az őrlés igaerővel történik. Az épület keletkezése, mint többi helyi érdekesség is a Bolza család nevéhez fűződik, ők készíttették szlavóniai ácsokkal, indiai rendszer szerint. A malom 2010 óta bemutató őrlésekkel várja a látogatókat.

Szlovák Tájház (2013)

A Hoffmann utcában áll Szarvas egyetlen Tájháza, amely egy XIX. századi parasztházban jeleníti meg a módos paraszti családéletet. A megtekintés mellet különböző hagyományőrző foglalkozások vehetők igénybe.

Szabadstrand (2013)

A békésszentandrási Szabadstrand a Holt-Körösön, festői szépségű környezetben található. 

A népszerű turisztikai célpont partja homokos, és gyönyörű, zöldellő fák övezik, amelyek árnyékot biztosítanak a pihenni vágyóknak. De lehetőség van napernyők és napozóágyak bérlésére is a strand területén. A holtág ezen része nem csak a fürdőzés miatt népszerű, hanem a vízisportok kedvelői is megtalálhatják itt számításaikat, ugyanis bérelhetnek kajakot, kenut vagy akár vízibiciklit is.

Református templom (2013)

Békésszentandrás református temploma 1803 és 1808 között elején épült a Kálvin utca egy sarkán lévő telket. A késő barokk épület megálmodója a Kecskeméti mester, Fischer Ágoston volt. A templom berendezés copf stílusú, az orgonát pedig a szegedi mester, Kováts János építette 1844-ben.

Horváth-Léderer-kastély (2013)

Az 1700-as évek végén a szentandrási uradalom a Répcze-Szentgyörgyi Horváth család birtoka volt. Horvát Zsigmond Főispán az 1800-as évek elején építette a klasszicista stílusú kastélyát. A főúri lak később Léderer Rudolf tulajdonába került, aki bővítette és átépítette az épületet.

A tornyos-timpanonos épületet 1950-es években általános iskolaként használták, majd később kollégiumot rendeztek be benne. A gyönyörű zöld környezetben fekvő, 16 szobás kúria jelenleg turistaszálló.

Rudnyánszky-kúria (2013)

Békésszentandráson a Hunyadi utcában található az egykori Rudnyánszky-kúria, amelyet helyiek csak Hunyadi-kastélyként ismernek.

A békésszentandrási piacterén álló kastély az 1700-as évek elején épült, de valószínüleg egy a Hunyadiak által épített korábbi kastély felhasználásával. A török dúlás után a leromlott állapotúvá vált kastélyt később felújították, és ezután a Rudnyánszky bárók birtokolták, ebben az időszakban kapta jelenlegi késő barokk formáját. A kastély a bárók távozása után csendőrlaktanya, tiszti szállás és a termelőszövetkezet központi irodája is volt. A viharvert épület a több évtizedes „Csipkerózsika álmából” 2017-ben ébredt fel megint, és azóta újra látogatható.

Folyami fiallócsiga (Viviparus acerosus)

A folyami fiallócsiga lassú folyású vizek, holtágak és tavak lakója. A csiga vízfenekén a fejének ormányra hasonlító nyúlványával keresi táplálékát az iszapban, amely férgekből és növényi törmelékből áll.

Tompa folyamkagyló (Unio crassus)

A tompa folyamkagylós az egyik leggyakoribb kagylófajunk, amely a tiszta, többnyire keskeny, homokos medrű folyókat, patakokat kedveli. Az állat élettartama akár 20 év is lehet.

A nálunk is őshonos szivárványos ökle szaporodásának például alapfeltétele a faj jelenléte a hazai vizekben.

Úszó békatutaj (Hydrocharis morsus-ranae)

Az úszó békatutaj a lebegő hínártársulások egyik tagja, amelyet a zöld levelek között nyíló fehér virágáról hamar felismerni. A vízinövény lassan folyó vagy állóvizekben fordul elő, ahol a víz tápanyagtartalma magas és könnyen felmelegszik.

Szőnyegszövő (2013)

A régi Körös-híd tövében áll a romantikus kastélyhangulatot idéző Szőnyegszövő épülete, amelyben a világhírűvé lett szentandrási perzsa szőnyegek készültek egykoron.

Az eklektikus épületet a Hunyad megyéből menekült Farkas János jegyző és felesége készítette 1922-ben. A szőnyegszövőként tevékenykedő házaspár által készített szőnyegek az elmúlt évtizedekben világhírnévre tettek szert. A szőttesek megtalálhatóak például a Magyar Állami Operaház és az Országház termeiben, vagy épp a Windsori kastély kápolnájában. Bár napjainkban a varázslatos szőnyegkészítés a „kastélyban” megszűnt, de az épület múzeummá vált. A műemléképületben berendezett kiállítás interaktív módon több lépésben bemutatja hogyan lesz a gyapjúból szőnyeg.

Szent András templom (2013)

A Hősök terén áll Békésszentandrás barokk stílusú temploma, amely középkori épületrészek felhasználásával 1784-ben épült. Az istenházat egy ideig a reformátusok birtokolták, ebben az időszakban többször bővítették és átépítették, így nyerve el mai formáját.

I. világháborús emlékmű (2013)

Békésszentandráson a római katolikus templom szomszédságában áll a település hősi emlékműve. A bronzból készült sebesült katonát formázó alkotás 1927-ben avatták fel, amely megalkotója Berán Lajos volt.

Mezei nyúl (Lepus europaeus)

A mezei nyúllal mezőkön, erdővel határos szántóföldeken és kertekben találkozhatunk leggyakrabban. 

Az állat igazi növényevő, minden ehető növényi részt elfogyaszt, legjobban a zsenge, nedves hajtásokat szereti, de szívesen tartózkodik a vetésekben is. Megjelenése jellegzetes, a rejtő színe mellé hosszú fül párosul, a nagy szemnek, kifinomult szaglóérzéknek és hosszú lábaknak pedig menekülésben van nagy szerepük.

Piros övesbagoly (Catocala nupta)

A júliustól rajzó övesbaglyunk folyó- és patakpartok lakója, ahol elegendő fűz- és nyárbozótost talál.

A lepke a leggyakoribb övesbagolyfaj, amely a a hátulsó szárnyán lévő piros folt alapján jól meghatározható.

Sirató (2013)

A Békésszentandrás területén elhelyezkedő Siratói holtág a 19. századi folyószabályozások során alakult ki. A patkó alakú állóvíz partja a duzzasztómű közelsége miatt kiemelt turisztikai jelentőséget képvisel. A Holt-Körös ág emellett kedvelt horgászvíz is, ugyanis gyakorta kiemelkedő halfogások helye.

Horthy István Duzzasztómű (2013)

A Hármas-Körösön lévő békésszentandrási duzzasztót Horthy Miklós fiáról, a hősi halált halt Istvánról nevezték el.

Magyarország legnagyobb duzzasztóműve 1942-ben épült Mosonyi Emil tervei alapján, de létrehozásában nagy szerepet vállalt Lampl Hugó is. A közelmúltban felújított vízlépcső és hajózsilip páratlan turisztikai látvány, emellett környezetét a Körös Maros Nemzeti Park részeként tartják számon. A Körös árterét védett ártéri erdő, rét, mocsaras holtág jellegzetes fajai alkotják, a növény- és állatvilága pedig páratlan.

Tessedik Sámuel (2013)

Tessedik Sámuel, amellett hogy Szarvas evangélikus lelkészes volt, nagy szerepet vállalt a város felzárkóztatásában, mind ipari és mezőgazdasági terülteteken.

Nem csoda hogy egy nagy szobrot állítottak 1942-ben a tudós polgárnak közvetlenül a Holt-körös mellet.

Történelmi Magyarország közepe és emlékút (2013)

Az 1,1 km-es út a Tessedik Sámuel templom (Ótemplom) közeléből indul és a történelmi Magyarország geometriai középpontjához vezet. A gáton sétálva 17 úgynevezett stáció található, ezek az ország történelmének jelentős állomásaira emlékeztetnek.

Szarvasi arborétum (Pepi-kert) (2013)

Bolza Pál szobra

Szarvason található Magyarország legnagyobb arborétuma, az egykori Pepi-kert. Bolza Pál a Körös szabályozása után kezdte meg a nagyszabású növénytelepítést az ártéri területen. Az alapító mellszobra ezért is került 2005-ben az intézmény bejáratához.

A növénygyűjtemények közül három „tárlat” látogatható: a legidősebb, a "Pepi-kert"; a Mitrowssky-kert; és a hajókikötő szomszédságában található „Konyhakerti" rész. A kikötőből kiegészítő programként sétahajó járatok indulnak a Holt-Körösön, érintve a város legszebb részeit.

A park minden évszakban varázslatos látványt nyújt a természet szerelmeseinek, de ezek közül is egyedülálló az ősfás gyűjtemény, amelyből szó szerint kiemelkedik a több száz éves mamutfenyő.

Az arborétum korabeli épületei pedig időszakos és állandó kiállításoknak, rendezvények ad otthont. Nyaranta alkotótáborok, a hosszú hétvégéken pedig kézműves foglalkozások zajlanak a parkban.

Ecseri templomrom (2013)

A mai megyehatáron (Békés és Csongrád) feküdt Ecser, amely eredetileg egy kunfalu volt és Nagy Lajos király parancsára a Bencések kezdték megtéríteni a sztyeppe népét. Valószínűsíthető, hogy az ő román-kori monostoruk feküdt ezen a területen. 

Az ásatások alapján feltételezhető, hogy itt álló templomukat a 13. század második felében emelték. Azonban monostoruk épületeit a Gyula felől, Szulejmán vezetésével hazavonuló törökök szétrombolták.1733-ig még ferences szerzetesek óvták a meglévő tornyokat, napjainkban viszont a műemlék rohamosan pusztul.