Magyar László-emlékpark (2022)

A Ruzsai út mentén található az öttömösi Magyar László emlékpark, amelyet a település vezetősége 1991-ben alakítatott ki.

Az emlékpark dísze az Afrika-kutató festőállványra hasonlító emléktáblája, amelyet két tulipános kopjafa keretez. De itt látható még Magyar László édesapjának, a falu valamikori birtokosának a síremléke is a fenyőkkel körülvett pagonyban.

Szent Erzsébet-kilátó (2022)

Egy kellemes homoki fenyveserdő közepén található az Árpád-házi Szent Erzsébetről elnevezett öttömösi kilátó. A masszív, faszerkezetű építményt Öttömös Község Önkormányzata és lakossága 2015-ben állíttatta. A kilátó szomszédságában ugyanekkor játszótér, szalonnasütő és bográcsozó is kialakításra került.

Szerelem-domb (2022)

Öttömös határában, a településtől mintegy 1 kilométerre található a Szerelem-domb. A hagyomány szerint annak idején kedvelt találkozási hely volt a szerelmesek számára, innen ered a kiemelkedés neve. Azonban a homokhalom nem csak erről híres, ugyanis 127,8 méter magas Szerelem-dombot a helyiek Csongrád-Csanád vármegye legmagasabb pontjaként hirdették egy darabig. Ezért a helyi földrajzi nevezeteséget egy kopjafáva is megjelölték, amelyet a Csongrád Megyei Természetbarát Szövetség 2004. október 23–án állított fel.

Kisboldogasszony római katolikus templom (2022)

Az öttömösi Kisboldogasszony templom 1937-ben épült romantikus stílusban a csanádi püspökség anyagi támogatásából. A templom berendezését a hívek adományaiból teremtették elő, például Zádori Ferenc egy Szent Teréz szobrot adományozott a közösségnek.

Boldogságos Szűzanya-kilátó és Erdőjáró tanösvény (2022)

A Balotaszállási Fenyő Erdőbirtokossági Társulat által létrehozott kilátó 2015-ben épült, és az Erdőjáró tanösvény egyik állomása. 

A fák között rejtőző kétszintes, 13,5 méter magas kilátó a Boldogságos Szűzanya nevét viseli.

Erdei Iskola és Zarándokház (2022)

Balotaszállás szomszédságában húzódó erdőben található az öttömösi Erdei Iskola és Zarándokház.

A 20 hektáros birtokon, erdő és rét találkozásánál fekvő régi tanyaépületben költözött be az erdei iskola, újítottunk fel, vendégházként is működik. A 30 fős szálláshely teakonyhával, ebédlővel és egy hagyományos tanyasi udvarral (kemence, tűzrakóhely) rendelkezik. A kikapcsolódni vágyókat pedig kilátó, tanösvény, erdei csúszópályá és játszótér várja.

Túrák: Bácskai piros (2022)

„Én mindig szent kötelességemnek tartottam édes Hazám javát és díszét a tőlem kitelhető minden módra előmozdítani.”

(Magyar László)

Erdészsír a Rívo-erdőben

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

  Bácsszőlős határátkelő (P) - Délvidéki Emlékpark - Rivó iskola - Csodatevő Hét Tölgyfa - Ásotthalom, Jézus Szíve.templom

Táv és szintemelkedés:

17,5 km/ 47 m

---

Ásotthalom "Bélköve"

Szilágyi Mihály (2022)

Polgármesteri Hivatal épülete előtt áll Szilágyi Mihály egészalakos bronzszobra. A 2019-ben Megyeri János által készített szobrot adományokból állíttatta a település vezetése. Horogszegi Szilágyi Mihály magyar gróf, kormányzó, Hunyadi Mátyás nagybátyja volt, aki a Nándorfehérvári csatakor kapitányként védte a várat.

Szent István (2022)

A település szívében 2002-ben felállított fehér márványból kifaragott Szent István szobrot látható.

Serban Bonaventura erdélyi szobrász alkotása egy földhalomra épített, négy magas oszloppal határolt, lefedett, felette kereszt "szentélyben" van elhelyezve.

Rongyos Gárda-emlékmű (2022)

A Szent István tér legújabb alkotása, a Rongyos Gárda-emlékmű 2022-ben lett kihelyezve a tér sarkára. A Rongyos Gárda egyébként egy önszerveződő fegyveres csoport volt, akik az első világháborút megjárt hazafias érzelmű jobbára tisztek és katonák voltak. De akad köztük szegény honi napszámosok és székely katonák is. A Megyeri János és Kelemen György által készített emlékmű főalakja nem más, mint a Rongyos Gárda vezetője, Prónay Pál.

Jézus Szíve római katolikus templom (2022)

Az ásotthalmi Jézus Szíve templom a község a központjában található, amelyet 1930-ban építettek neoromán stílusban. Az egyhajós, reneszánsz elemeket is fölmutató, neoromán stílusú épület terveit Kövér Tibor és Szojka Jenő szegedi mérnökök készítették. 

A templom belsejében látható bútorzatot az 1920-ban lebontott szeged Szent Demeter-templomból kapta. A mennyezet freskóit Parobek Alajos festette, amelyek érdekessége, hogy a művész az akkori szegedi közélet és egyházi élet vezető személyiségeit is ráfestette a képekre.

Csodatévő Hét Tölgy (2022)

Az ásotthalmi Rívó-erdőben található egy hét kocsányostölgyből álló facsoport, amelyet csak „Csodatévő Hét Tölgy” néven emlegetnek a helyiek.

Az országhatár közelében fekvő Rívó-erdőt a híres szegedi mérnök Vedres István kezdte el telepíteni 1807-ben. Az erdő legszebb része kétség kívül a kör alakban növő több mint száz éves kocsányos tölgy csoport, amelynek különleges energiát is tulajdonítanak, ezért kapta a csodatévő jelzőt. 

A néphagyomány szerint mondája is van híres tölgyeknek, ugyanis egykoron egyik helyi család a szabadkai piacra menvén gyerek sírására lett figyelmes a tölgyek közelében. Ekkor még nem tulajdonítottak neki nagy ügyet, viszont visszafelé jövet újra hallották a baba sírását, és ekkor magukkal is vitték. A helyiek persze faggatták a családot, hogy hol találták a csecsemőt, erre a szülők azt válaszolták: „Itt ebben Rívóerdőben, ott rítt a gyerök.”

Napjainkban a Rívó-erdő a Délalföld Erdészeti Zrt. kezelésében van, és a Kőrös-éri Tájvédelmi körzet része.

Rívó iskola (2022)

Az ásotthalmi erdők ölelésében fekvő rívói iskolát 1910-ben adták át a nagyérdeműnek. Az iskolát a környékbeli társaihoz hasonlóan az I. világháború végén a szerb katonák megszállták. A tanítás csak a területen portyázó ellenséges katonák kiűzése után kezdődött meg újra. A gyermekek létszáma a 70-es évek közepétől lecsökkent, ezért az iskolát bezárták. A jobb sorsra érdemes épület ma magánkézben van.

Délvidéki Emlékpark (2022)

Ásotthalom királyhalmi határátkelőjének szomszédságában került kialakításra a Délvidéki Emlékpark 2012-ben. A parkot az 1944-45-ös délvidéki mészárlás emlékére alakíttatta ki a Hatvannégy Vármegye Alapítvány. 

A Délvidéki Emlékparkban látható többek között az egykoron itt élő családokat bemutató Emlékek Fala, a Nándorfehérvár várának üvegvitrinbe zárt makettje és Tóbiás Klára Magyar Mártíromság Emlékműve.

Túra: Megérkezés a Köröshöz (2022)

„Szent Márton, mi jövünk Hozzád.

Isten szolgája, Krisztus apostola,

Az ő evangéliumának tanúja és templomának pásztora”

(ima)

Kunszentmárton a Körös felöl

---

Szent Márton Zarándokút 06.

A befejező Szent Márton túránkon először mozdultunk ki a turistaút árnyékából, és egy ajánlott (tervezett) útvonalat választottunk. Így esett meg, hogy a reggel Cserkeszőlőn ért bennünket, s miután felkutattuk az összes itteni templomot az Öregszőlőbe vezetett az utunk. Zarándoklásun során több elmélyülős helyet is találtunk, de mind közül kiemelkedett az a 11 szépséges tölgyóriás, amely utolsó hírmondónak maradt meg az Aranyosi-erdőben.

Szelevény érintését követően a Körös mellé vitt az utunk, régi ismerősünk gátja mentén érkeztünk meg a kunszentmártoni Szent Márton-templomhoz. Itt a Zarándoközpont munkatársa, Veres Csilla csapódott hozzánk, aki bemutatta a műemléképület minden rejtett zugát, és még a templom tornyába is felkísért bennünket.

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Csekeszőlő, Szent Benedek templom - Fürdő - Erdészsír - Nagy-Fertő - Aranyosi tölgyfák - Kórhányi kőkereszt - Halesz - Szelevény, temető - Jézus Szíve templom (StM) - Hármas-körös - régi gát - Kunszentmárton, Szent Márton templom

Táv és szintemelkedés:

27,1 km/ 32 m

---

Pihenő a folyónál

Toursi Szent Márton római katolikus templom (2022)

Kunszentmárton híres temploma művészi díszítésével, berendezésével és 62 méter magas kecses tornyával kiemelkedik az alföldi barokk templomok közül.

Kunszentmárton első kápolnáját a IV. Béla király által a Tiszántúlra betelepített kunok emelték. Erről az épületről nem sok információ maradt fenn, ellenben a 1722 körül emelt templomról már tudjuk, hogy Szent Márton tiszteletére szentelték fel. A kis templom azonban nem tudta kielégíteni az egyre növekvő lélekszámú település igényeit, így 1781 és 1784 között egy új istenház építése kezdődött meg. De ez az épület még sokáig torony nélkül maradt, ugyanis ezt az épületrészt csak 1763-ban toldották a hajóhoz. A templom a következő 30 évben gyors romlásnak indult, ezért Jung József tervei alapján új templomot építettek a régi köré. Az építkezés érdekesség, hogy a munkálatok végeztével a régi templomot egyszerűen kihordták az újból. Az új barokk templomot 1784. november 11-én, a Szent Márton-búcsúkor szentelték fel. 2016 óta pedig egy Szent Márton-ereklyét is őriznek az épületben.

A templom belsejében látható szentély főoltár építményét és a két mellékoltárt Rabl Károly készítette el. A Szent Mártont ábrázoló főoltárképet az egri Czirkler János festette 1788-ban. Az oltár melletti 2,5 méter magas Szent Péter és Szent Pál szobrok 1892-ben készültek. Az épület állagának megerősítésére és megnagyobbítására Aigner Sándor tervekei alapján 1909-10 között a templom kibővítették két mellékhajóval. Itt kaptak helyet a Szent István, a Szent Kereszt, a Jézus Szíve, a Mária, az Assisi Szent Ferenc és Páduai Szent Antal mellékoltárok.

Fájdalmas Szűzanya (2022)

A kunszentmártoni templom és a plébánia között áll egy Fájdalmas szűzanya-szobor, amelyet Kopó József és Tóth Erzsébet állítatott 1856-ban. De a halott Jézust ölében tartó Fájdalmas Mária szobrát leányuk, Kopó Rozális újra faragtatta 1896-ban. A ma látható alkotást Martinelli Antal budapesti szobrászművész készített el.

Szentháromság-szobor (2022)

A Szent Márton-templom előtti téren áll az a Szentháromság-szobor, amelyet 1831-ben Kováts Mihály özvegye Herzeg Apolonia állíttatott. A korinthoszi díszoszlop tetején eredetileg a térdelő Mária, az Atya és a Fiú, valamint a fénysugárban fölöttük lebegő Szentlélek galambja volt látható. Napjainkban azonban a szobor lepusztult, egyelőre nincs megegyezés a felújításáról.

Nepomuki Szent János (2022)

A kunszentmártoni katolikus templom szomszédságában, a Köztársaság téren áll egy Nepomuki Szent János szobor, amelyet 1762-ben szenteltek fel. A Szent körös-parti barokk szobrát Begyecs Ádám és fia, Jószef állíttatta. Az ismeretlen kőfaragó Nepomuki Szent Jánost két angyallal ábrázolta.

Körös-parti sétány (2022)

Kunszentmárton legromantikusabb sétánya a Körös partján húzódik, amelyet 1898-ban építettet meg a helyi önkormányzat.

A víz fölé emelkedő, téglával kirakott sétaútat járva a Körösök egyik legszebb panorámája tárul elénk, sőt a magaslatról a kétpilléres, vasszerkezetes, ívelt gerendás régi híd is megcsodálható. A sétány fölé emelkedő templomtornyok pedig csak emelik a folyó egyébként is pazar látványát.

Jézus Szíve római katolikus templom (2022)

Az 1800-as évek közepén már állt a falu közepén található dombon egy templom, amelyet Szent Anna, a Boldogságos Szűz Mária Anyja tiszteletére szemteltek fel. 1910-ben eme épület helyére emeleték fel az új templomot, Ifj. Vígh Pál hódmezővásárhelyi műépítész tervei alapján. Az egytornyos, fiatornyokkal díszített, nagyméretű neogótikus stílusú Jézus Szíve templom a környék legszebb templomai közé tartozik a mai napig.

Az építmény belsejében látható oltárfestményeket a csongrádi Piroska István készítette.

A templom orgonáját pedig 1994-ben újította fel Albert Miklós orgonakészítő mester.

Szent László (2022)

A Jézus Szíve katolikus templom bejáratától balra látható egy fából faragott szobor, amely Szent László királyunkat ábrázolja. A szobrot Nagy András fafaragó 2006-ban, a nagy árvíz után ajánlott fel a községnek.

I. világháborús emlékmű (2022)

A szelevényi katolikus templom kertjében áll az 1923. szeptember felavatott I. világháborús emlékmű.

A műkő talapzaton strázsáló, jobb kezében zászlót tartó, országcímerre támaszkodó katona szobrát Horváth Géza, marosvásárhelyi szobrász készítette el.

Kálvária (2022)

Szelevény temetőjében egy szépen gondozott modern kálvária található. 

A temető középső „útján” egyszerű oszlopokon fehér, márványhoz hasonló, műkőből készült stációk sorakoznak. A kálváriát Kovács Sándorné saját pénzéből állíttatta fel 2014-ben. A stációk érdekessége, hogy Tóth Ferenc kunszentmártoni kőfaragó által készített gipszöntvények eredetileg Ajka város részére készültek, de ott nem volt rá szükség, ezért ide kerültek.

Haraszti-kripta (2022)

A szelevényi temető egyik eldugott zugában található a Haraszti család kriptája. Az egykori földbirtokosok 1904-ben szerezték meg a nemesi címet. A családikriptában nyugszik Haraszti Károly is, aki az I. világháború idején, 1915-ben halt hősi halált.

Fájdalmas Szűzanya (2022)

A Haleszra vezető út mellett áll a Pieta ábrázolás, amely Szűz Máriát és Jézust ábrázolja.

A szobrot Isten dicsőségére és Mária tiszteletére emelte Gajzer Ferenc és neje, Hegyes Rozália, valamint leányuk, Jolán 1910-ben. A szobrot az idő vasfoga igen csak kikezdte, ezért megkezdték a műemlék felújítását.