I. világháborús emlékmű (2025)

A deszki Tempfli téren található az az I. világháborús hősi emlékmű, amely a helyi elesett hősöknek állít emléket. A talapzaton álló, zászlót és leeresztett fegyvert tartó katona szobor Szolcsányi Gyula alkotása, amelyet 1936-ban állítottak fel.

Deszki keresztek (2025)

Görögkeleti templom előtti kereszt

Temetői kereszt (szerb), 2010

Római katolikus templom előtti kereszt, 1931

Urunk színeváltozása szerb ortodox templom (2025)

A deszki szerb ortodox közösség temploma 1859-ben épült klasszicista stílusban.

A kelet-nyugati tájolású, egy hajós istenház bejárati részét1949-ben alakították át. A templom belsejében lévő ikonosztázt valószínüleg Sztevan Alexov festő késztette, aki a deszki régi szerb temetőben van eltemetve. A képesfal alsó sorában Szent Miklós, Mária, Jézus és Szent János egész alakos festett képe, a fölötte lévő sorban középen az utolsó vacsora, kétoldalt három-három szent, míg a legfölső sorban a tizenkét apostol és a feltámadás jelenete látható. A főbejárat bal oldalán álló boltív alatt található a keresztelőmedence, amely felett Szűz Mária és a kis Jézus szentképe található.

Emlékpark (szerb temető) (2025)

Az 1976-ban bezárt deszki szerb temető sok évtizeden át szolgált a helyi szerb közösség temetkezési helyéül, amelyet végül 2010-ben pályázati forrásból emlékparkká alakították.

A BÁNÁT Egyesület tagjai kezdték meg néhány éve a temető kitakarítását és sírok megtisztítását. A bezárt régi szerb temető ma információstáblákkal, sétánnyal, pihenő padokkal és kopjafákkal is várja látogatóit.

Kastélypark (2025)

A Deszki kastélyparkja napjainkban egy egyedi és védett természeti értékű kocsányos tölgyes, amely nemcsak a betegek gyógyulását segítik elő, hanem az idelátogatóknak is kellemes élményt nyújt. Az itt található mesterséges tó, sziklabarlang és a díszítőszobrok pedig kivételes kerttörténeti értéknek számít a régióban.

A 19 század végén készült kastélyhoz tartozó 18 holdas park akkoriban melegházzal és virágházzal rendelkezett, valamint 10 kertész és több kertészbojtár dolgozott benne. A gondosan megtervezett parkba a növényritkaságokat báró Gerliczy Ferenc fia, Félixnek külföldről hozattatta. A Varga Imre, Vass Károly és Kovács Ferenc alkotásaival díszitett park értékes növényállománya mai is ritka különlegességnek számít.

II. világháborús emlékmű (2025)

A római katolikus templom kertjében található a Deszk II. világháborús emlékműve, amely egy kopjafából és a két oldalt egy-egy márvány emléktáblából áll. A kopjafa Stanzel Antal alkotása.

Jézus Szíve (2025)

A Krisztus Király tiszteletére állítatott szobor a deszki római katolikus templom kertjében található. A barokk szobor Jézust ábrázolja királyként, amelyet 1934-ben emeltetett Récsey Tibor és neje.

Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom (2025)

A deszki római katolikus templom a torontáli térség legdíszesebb temploma, ugyanis a bejárat feltett látható rózsaablak és templombelső kiemelkedik az erdélyi hagyományokat őrző alkotások közül is, ezért is titulálják a műemléket Maros völgy „ékszerdoboznak”.

A deszki kastély kápolnája helyén 1901-1909 között építtették fel a  Magyarok Nagyasszonya tiszteletére felszentelt templomot, terveit Sztarill Ferenc nagyváradi építész készítette el. A kastély parkhoz kapcsolódó neogótikus stílusú istenház építését a bárói család kezdeményezte és nagyobb összeggel támogatta is.

A templom belsejében a szentélyben és a kereszthajókban fából faragott, neogótikus stílusú oltárok találhatóak. Ezek közül is kiemelkedik a sötétbarna színű szárnyas főoltár, amely feleleveníti a középkori művészetet. Az oltár középső részén, a nagy szoborfülkében első szent királyunk, Szent István látható amint felajánlja a felhők fölött trónoló Magyarok Nagyasszonyának országa koronáját. A két-két szomszédos szoborfülkében pedig a kegyúr, Gerliczy Ferenc védőszentjei: Szalézi szent Ferencet és a Remete Szent Félix szobra áll.

I. világháborús emlékmű (2025)

Szegeden a Baji úti református temetőben található egy I. világháborús emlékmű katonasírokkal körülvéve. A talapzaton álló, bajtársaiért imádkozó puskás katona szobor Margó Ede alkotása, és 1932-ben került felállításra.

Túra: Mit rejt a Vörös-mocsár? (2025)

„A vizen, mely nyájasan fogadja,

fodrozódik, elmulik alatta,

s boldogan gyűrűzik föl a hab,

míg a hattyu csöndesen kiválik,

mind nyugodtabb, tisztább és királyibb

méltósággal cél felé halad.”

(Rainer Maria Rilke)

Mocsári tündér

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Kecel – Szent Család-templom – NATURA tanösvény – Sima-tó – Kiscsala – Vörös-mocsár tanösvény (KN) – Főkáptalan-pincesor – Császártöltés, Szent Simon és Júdás Tádé apostolok-templom (K) – Hajósi kaszálók és löszpartok – Hajósi pincefalu

Táv és szintemelkedés:

26,7 km/ 85 m

---

Ablak a mocsárra

Szent Orbán (2025)

A Pincefalu főterén áll Vass Csaba 1990-es Szent Orbán szobra, amelyet a hagyomány szerint az Orbán-napi borünnepen a gazdák köszönetképpen borral locsolják.

Megváltó Krisztus (2025)

A császártöltési horgásztó előtt a kerítés mellett áll a Megváltó Krisztus 2019-es szobra.

A bor apostola (2025)

A Császártöltési Általános Iskola előtt álló „A bor apostola” szobor a 2007-es fafaragó alkotótábor egyik alkotása, amelyet Fish Kovács László készített.

Hajó (2025)

Az Általános Iskola előtt látható stilizált hajó a Dunán az „Ulmer Schachtelnek”, azaz az ulmi skatulyáknak nevezett lélekvesztőkön érkezett német ősöknek állít emléket. Az alkotás Lőrincz László munkája, és 2007-ben lett felállítva.

Császártöltési keresztek (2025)

Keceli úti kereszt, 2023

Templom előtti kereszt, 1861

Közösségi kereszt, 2016

 

Szent Simon és Júdás Tádé apostolok római katolikus templom (2025)

A helybeliek segítségével, 1754-ben épült fel az érsek által megígért templom. 1780-ban a meglévő épületet kibővítették, 1925–ben pedig újabb részeket toldottak a szentélyhez.

Az eklektikus stílusú templom belsejét Róth Miksa üvegfestő budapesti műhelyéből kikerült, nagyon szép üvegablakok díszítik. A képek bibliai jeleneteket és szenteket ábrázolnak. A főoltár stukkós díszítésű felépítményét Schilli János helybeli, világjáró, szobrász, kőfaragó, festő, fényképész készítette. Szent Simont és Szent Júdás Tádé apostolokat (templom védőszentjeit) ábrázolja a főoltáron látható festmény. 

Még egy misztikus történet is kapcsolódik a templomhoz, 1923. augusztus 27-én Schönfelder József leesett torony építésekor és „épségben maradt.” A toronyajtó feletti festményen ez történet elevenedik meg.

Főkáptalan-pincesor és a császártöltési szőlők (2025)

Császártöltés a homoki szőlőtermesztés egyik Mekkája, egy igazi kis pincefalu. A település belterületén több száz présház és pince található, amely közül a leghíresebb a Főkáptalan-pincesor. Az itteni présházakra jellemző forma, a sváb pinceépítési technikát demonstrálja.

A falu környékén ma a legnagyobb arányban Rajnai rizlinget, Chardonnay-t, Cserszegi fűszerest és a Kékfrankost termesztik legnagyobb részben.

Toursi Szent Márton (2025)

A császártöltési Főkáptalan pincesor egyik dísze a Szent Márton-szobor, amelyet Lőrincz László fafaragó alkotott meg, és eredetileg a Teleház udvarán állt. A Szent Mártont lúddal ábrázoló szobor 2011-ben lett felavatva, azonban napjainkra már az idő vas foga ki kezdte azt.

Zsidó temető (2025)

A császártöltési zsidó közösség temetkezési helye a település Kecel felőli szélén a magas löszdomb tetején található. A napjainkban csak néhány sírkőből álló temetőhöz nem vezet lépcső, így a feljutás igen körülményes.

Szűz Mária (2025)

A Keceli út mentén, a kiscsalai buszmegálló mellet áll egy szobor fülke, amelyben Szűz Mária szobra látható.

Tanösvénytúrák: Vörös-mocsár tanösvény (2025)

A Császártöltés határában található Vörös-mocsár három kistáj találkozásánál terül el, ugyanis itt találkozik a Kalocsai Sárköz, az Őrjeg és Illancs. A terület egykoron az ország egyik állóvizekben leggazdagabb vidéke volt, de eme ősi vízi világnak ma már csak töredéke a védett lápvonulat.

A császártöltési mocsár az egykori ős-Duna mederben alakult ki több százezer évvel ezelőtt. A lassú feltöltődés folyamán képződő vastag tőzeget aztán évtizedekig bányásszák itt. Az 1950-es évektől az ország legnagyobb tőzegbányája működött Császártöltés határában. A bányászat beszüntetése után megmaradt gödrökben fajokban gazdag vizes élőhelyek alakultak ki az évtizedek során. A Vörös mocsár 930 hektár területű részét 1990-ban természetvédelmi területté nyilvánították.

A terület kialakulását, élővilágát a Vörös-mocsár tanösvény mutatja be, amelyet a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság nemrégiben felújított. A tartalmas információs táblákkal rendelkező sétaút teljes hossza 8,5 kilométer, de van egy rövidebb, 2,5 kilométeres szakasza is. A Vörös-mocsár tanösvény egy kabalaállatott is kapott, ugyanis a sétánk során a helyi túravezető Hermelina, a hermelin. A meglévő tanösvény tájékoztató és információs táblái, madármegfigyelő tornyai, pihenőhelyei is megújultak, illetve egy úszó vízi pallósorral is ki lett egészítve.

A tanösvény további érdekessége még, hogy a település felőli végén egy téglagyár áll. Az egykor működött, de ma már elhagyott épület melletti löszszelvény szintén bemutatásra érdemes földtudományi érték. A meredek löszfalakban pedig parti fecskék és gyurgyalagok is költenek.

A tanösvény adatai

Táv: 8,5 és 2,5 km

Állomások: 6

Üzemeltető: KNPI

Füzet: nincs

Tanösvénytúrák: Natura tanösvény (2025)

A Natura Halászcsárda területén, az itteni horgásztó körül található az öt állomásos Natura tanösvény. 

Az egykori bányatavakból kialakított horgásztavat körül járó sétaút a vidrák életmódján keresztül mutatja be a környékre jellemző mocsarak élővilágát, valamint a vízi- és vízparti életközösségeket, és a tőzegbányászat hazai történetét. A tóparti sétán kívül még horgászatra is van lehetőség a tónál.

Natura Halászcsárda és Horgászpark (2025)

A Natura Halászcsárda és Horgászpark festői környezetben, de kissé eldugottan áll Kecel dél-nyugati részén, ahol a gasztronómia és a természet közelsége kéz a kézben jár. A régi múltra visszatekintő étterem a klasszikus magyar konyha hagyományait követi, és külön hangsúlyt fektet a friss és helyi alapanyagoból készült halfogásokra.

A csárda nem mindennapi hangulatát a körülötte lévő horgásztó és a hozzá tartozó tanösvény adja, ahol lehetőség van a vízi élővilág megfigyelésére is.

Szent Család római katolikus templom (2025)

A keceli Szent Család-templomot 1980-ban építették az újfalui részen. A modern stílusban készült istenház egy különleges Szent Család-ikont rejt, amelyet Krokker Krisztina, Nagypáliban élő ikonfestő művész készített el.

Magyar Történelmi Nemzeti Emlékhely és a Vértó (2025)

Egyes hiedelmek szerint egy közeli vágóhídról idefolyt vörös színű víz miatt kapta a Rókusi lakótelep paneljeivel körül ölet tó mai nevét. A vízfelület lápos részén szánkódombot alakítottak a ki a 20. század második felében az itt lakó gyerekek nagy örömére. Majd ezen a dombon valósult meg 2009-ben a határon belüli és kívüli összefogásból elsőnként a nyolc különböző székely kapu állítása.

Napjainkban már Magyar Történelmi Nemzeti Emlékhelyként emlegetik az igazán szép tópartot, hiszen itt állítottak fel a Székely himnusz és szerzőinek emlékére egy különleges fából faragott szoborkompozíciót. A fakereszt tövében álló két szobor Csanády György költőt, és Mihalik Kálmán zeneszerzőt ábrázolja. De Analita Istenanya, Szöged vezér, Nekese Fősámán, Deédes Aranyasszony, Koppány és a megvakított Vazul is „lakója” ma már a szoborparknak.