A Pécs-kő vulkáni kúpja hasonló korú, mint a környék nevesebb vulkánjai, például a Salgó vagy Szílvás-kő. A kb. 5 millió éves csúcsról igen szép kilátás nyílik a városra, a Karancs és a Medves vidékére, de szép időben akár a Mátra és a Cserhát gerincei is láthatóak.
A bazaltplatón egykoron Pécskő vára állott, amelyet elsőként Görög Demeter 1802-ben készült térképe jelöl, de okleveles említés viszont nem maradt fenn. A helyi hagyomány szerint az itt álló erőd egy rablóvár volt. A 20. század elejétől bányászni kezdték a hegyet, hogy a város utcáinak kövezésére használják fel az itt található értékes kőzetet. A kőbányászat során pedig egy bronzkori település nyomaira bukkantak.
A Pécs-kő napjainkban kedvelt kirándulócélpont, amely „alsószoknyáján” a szikla geológiai és történelmi érdekességét bemutató tanösvénytáblák találhatóak. A sárga jelzésen, dél felől pedig egy esőbeállóval, padokkal és asztalokkal felszerelt pihenőhely is várja megpihenni vágyókat.
