Kastélypark (2025)

A Deszki kastélyparkja napjainkban egy egyedi és védett természeti értékű kocsányos tölgyes, amely nemcsak a betegek gyógyulását segítik elő, hanem az idelátogatóknak is kellemes élményt nyújt. Az itt található mesterséges tó, sziklabarlang és a díszítőszobrok pedig kivételes kerttörténeti értéknek számít a régióban.

A 19 század végén készült kastélyhoz tartozó 18 holdas park akkoriban melegházzal és virágházzal rendelkezett, valamint 10 kertész és több kertészbojtár dolgozott benne. A gondosan megtervezett parkba a növényritkaságokat báró Gerliczy Ferenc fia, Félixnek külföldről hozattatta. A Varga Imre, Vass Károly és Kovács Ferenc alkotásaival díszitett park értékes növényállománya mai is ritka különlegességnek számít.

II. világháborús emlékmű (2025)

A római katolikus templom kertjében található a Deszk II. világháborús emlékműve, amely egy kopjafából és a két oldalt egy-egy márvány emléktáblából áll. A kopjafa Stanzel Antal alkotása.

Jézus Szíve (2025)

A Krisztus Király tiszteletére állítatott szobor a deszki római katolikus templom kertjében található. A barokk szobor Jézust ábrázolja királyként, amelyet 1934-ben emeltetett Récsey Tibor és neje.

Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom (2025)

A deszki római katolikus templom a torontáli térség legdíszesebb temploma, ugyanis a bejárat feltett látható rózsaablak és templombelső kiemelkedik az erdélyi hagyományokat őrző alkotások közül is, ezért is titulálják a műemléket Maros völgy „ékszerdoboznak”.

A deszki kastély kápolnája helyén 1901-1909 között építtették fel a  Magyarok Nagyasszonya tiszteletére felszentelt templomot, terveit Sztarill Ferenc nagyváradi építész készítette el. A kastély parkhoz kapcsolódó neogótikus stílusú istenház építését a bárói család kezdeményezte és nagyobb összeggel támogatta is.

A templom belsejében a szentélyben és a kereszthajókban fából faragott, neogótikus stílusú oltárok találhatóak. Ezek közül is kiemelkedik a sötétbarna színű szárnyas főoltár, amely feleleveníti a középkori művészetet. Az oltár középső részén, a nagy szoborfülkében első szent királyunk, Szent István látható amint felajánlja a felhők fölött trónoló Magyarok Nagyasszonyának országa koronáját. A két-két szomszédos szoborfülkében pedig a kegyúr, Gerliczy Ferenc védőszentjei: Szalézi szent Ferencet és a Remete Szent Félix szobra áll.

I. világháborús emlékmű (2025)

Szegeden a Baji úti református temetőben található egy I. világháborús emlékmű katonasírokkal körülvéve. A talapzaton álló, bajtársaiért imádkozó puskás katona szobor Margó Ede alkotása, és 1932-ben került felállításra.

Túra: Mit rejt a Vörös-mocsár? (2025)

„A vizen, mely nyájasan fogadja,

fodrozódik, elmulik alatta,

s boldogan gyűrűzik föl a hab,

míg a hattyu csöndesen kiválik,

mind nyugodtabb, tisztább és királyibb

méltósággal cél felé halad.”

(Rainer Maria Rilke)

Mocsári tündér

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Kecel – Szent Család-templom – NATURA tanösvény – Sima-tó – Kiscsala – Vörös-mocsár tanösvény (KN) – Főkáptalan-pincesor – Császártöltés, Szent Simon és Júdás Tádé apostolok-templom (K) – Hajósi kaszálók és löszpartok – Hajósi pincefalu

Táv és szintemelkedés:

26,7 km/ 85 m

---

Ablak a mocsárra

Szent Orbán (2025)

A Pincefalu főterén áll Vass Csaba 1990-es Szent Orbán szobra, amelyet a hagyomány szerint az Orbán-napi borünnepen a gazdák köszönetképpen borral locsolják.

Megváltó Krisztus (2025)

A császártöltési horgásztó előtt a kerítés mellett áll a Megváltó Krisztus 2019-es szobra.

A bor apostola (2025)

A Császártöltési Általános Iskola előtt álló „A bor apostola” szobor a 2007-es fafaragó alkotótábor egyik alkotása, amelyet Fish Kovács László készített.

Hajó (2025)

Az Általános Iskola előtt látható stilizált hajó a Dunán az „Ulmer Schachtelnek”, azaz az ulmi skatulyáknak nevezett lélekvesztőkön érkezett német ősöknek állít emléket. Az alkotás Lőrincz László munkája, és 2007-ben lett felállítva.

Császártöltési keresztek (2025)

Keceli úti kereszt, 2023

Templom előtti kereszt, 1861

Közösségi kereszt, 2016

 

Szent Simon és Júdás Tádé apostolok római katolikus templom (2025)

A helybeliek segítségével, 1754-ben épült fel az érsek által megígért templom. 1780-ban a meglévő épületet kibővítették, 1925–ben pedig újabb részeket toldtak a szentélyhez.

Az eklektikus stílusú templom belsejét Róth Miksa üvegfestő budapesti műhelyéből kikerült, nagyon szép üvegablakok díszítik. A képek bibliai jeleneteket és szenteket ábrázolnak. A főoltár stukkós díszítésű felépítményét Schilli János helybeli, világjáró, szobrász, kőfaragó, festő, fényképész készítette. Szent Simont és Szent Júdás Tádé apostolokat (templom védőszentjeit) ábrázolja a főoltáron látható festmény. 

Még egy misztikus történet is kapcsolódik a templomhoz, 1923. augusztus 27-én Schönfelder József leesett torony építésekor és „épségben maradt.” A toronyajtó feletti festményen ez történet elevenedik meg.

Főkáptalan-pincesor és a császártöltési szőlők (2025)

Császártöltés homoki szőlőtermesztés egyik Mekkája, egy igazi kis pincefalu. A település belterületén több száz présház és pince található, amely közül a leghíresebb a Főkáptalan-pincesor. Az itteni présházakra jellemző forma, a sváb pinceépítési technikát demonstrálja.

A falu környékén ma a legnagyobb arányban Rajnai rizlinget, Chardonnay-t, Cserszegi fűszerest és a Kékfrankost termesztik legnagyobb részben.

Toursi Szent Márton (2025)

A császártöltési Főkáptalan pincesor egyik dísze a Szent Márton-szobor, amelyet Lőrincz László fafaragó alkotott meg, és eredetileg a Teleház udvarán állt. A Szent Mártont lúddal ábrázoló szobor 2011-ben lett felavatva, azonban napjainkra már az idő vas foga ki kezdte azt.

Zsidó temető (2025)

A császártöltési zsidó közösség temetkezési helye a település Kecel felőli szélén a magas löszdomb tetején található. A napjainkban csak néhány sírkőből álló temetőhöz nem vezet lépcső, így a feljutás igen körülményes.

Szűz Mária (2025)

A Keceli út mentén, a kiscsali buszmegálló mellet áll egy szobor fülke, amelyben Szűz Mária szobra látható.

Tanösvénytúrák: Vörös-mocsár tanösvény (2025)

A Császártöltés határában található Vörös-mocsár három kistáj találkozásánál terül el, ugyanis itt találkozik a Kalocsai Sárköz, az Őrjeg és Illancs. A terület egykoron az ország egyik állóvizekben leggazdagabb vidéke volt, de eme ősi vízi világnak ma már csak töredéke a védett lápvonulat.

A császártöltési mocsár az egykori ős-Duna mederben alakult ki több százezer évvel ezelőtt. A lassú feltöltődés folyamán képződő vastag tőzeget aztán évtizedekig bányásszák itt. Az 1950-es évektől az ország legnagyobb tőzegbányája működött Császártöltés határában. A bányászat beszüntetése után megmaradt gödrökben fajokban gazdag vizes élőhelyek alakultak ki az évtizedek során. A Vörös mocsár 930 hektár területű részét 1990-ban természetvédelmi területté nyilvánították.

A terület kialakulását, élővilágát a Vörös-mocsár tanösvény mutatja be, amelyet a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság nemrégiben felújított. A tartalmas információs táblákkal rendelkező sétaút teljes hossza 8,5 kilométer, de van egy rövidebb, 2,5 kilométeres szakasza is. A Vörös-mocsár tanösvény egy kabalaállatott is kapott, ugyanis a helyi túravezető Hermelina, a hermelin. A meglévő tanösvény tájékoztató és információs táblái, madármegfigyelő tornyai, pihenőhelyei is megújultak, illetve egy úszó vízi pallósorral is ki lett egészítve.

A tanösvény további érdekessége még, hogy a település felőli végén egy téglagyár áll, az egykor működött, de ma már elhagyott épület melletti löszszelvény szintén bemutatásra érdemes földtudományi érték. A meredek löszfalakban pedig parti fecskék és gyurgyalagok is költenek.

A tanösvény adatai

Táv: 8,5 és 2,5 km

Állomások: 6

Üzemeltető: KNPI

Füzet: nincs

Tanösvénytúrák: Natura tanösvény (2025)

A Natura Halászcsárda területén, az itteni horgásztó körül található öt állomásos Natura tanösvény. 

Az egykori bányatavakból kialakított horgásztavat körül járó sétaút vidrák életmódján keresztül mutatja be a környékre jellemző mocsarak élővilágát, valamint a vízi- és vízparti életközösségeket, és a tőzegbányászat hazai történetét. A tóparti sétán kívül még horgászatra is van lehetőség a tónál.

Natura Halászcsárda és Horgászpark (2025)

A Natura Halászcsárda és Horgászpark festői környezetben, de kissé eldugottan áll Kecel dél-nyugati részén, ahol a gasztronómia és a természet közelsége kéz a kézben jár. A régi múltra visszatekintő étterem a klasszikus magyar konyha hagyományait követi, és külön hangsúlyt fektet a friss és helyi alapanyagoból készült halfogásokra.

A csárda nem mindennapi hangulatát a körülötte lévő horgásztó és a hozzá tartozó tanösvény adja, ahol lehetőség van a vízi élővilág megfigyelésére is.

Szent Család római katolikus templom (2025)

A keceli Szent Család-templomot 1980-ban építették az újfalui részen. A modern stílusban készült istenház egy különleges Szent Család-ikont rejt, amelyet Krokker Krisztina, Nagypáliban élő ikonfestő művész készített el.

Magyar Történelmi Nemzeti Emlékhely és a Vértó (2025)

Egyes hiedelmek szerint egy közeli vágóhídról idefolyt vörös színű víz miatt kapta a Rókusi lakótelep paneljeivel körül ölet tó mai nevét. A vízfelület lápos részén szánkódombot alakítottak a ki a 20. század második felében az itt lakó gyerekek nagy örömére. Majd ezen a dombon valósult meg 2009-ben a határon belüli és kívüli összefogásból elsőnként a nyolc különböző székely kapu állítása.

Napjainkban már Magyar Történelmi Nemzeti Emlékhelyként emlegetik az igazán szép tópartot, hiszen itt állítottak fel a Székely himnusz és szerzőinek emlékére egy különleges fából faragott szoborkompozíciót. A fakereszt tövében álló két szobor Csanády György költőt, és Mihalik Kálmán zeneszerzőt ábrázolja. De Analita Istenanya, Szöged vezér, Nekese Fősámán, Deédes Aranyasszony, Koppány és a megvakított Vazul is „lakója” ma már a szoborparknak.

Székely himnusz emlékműve (2025)

A Vér-tó melletti dobon található nemzeti emlékhelyen állították fel a Székely himnusz és szerzőinek emlékére egy szoborkompozíciót. A Barta János által, 2009-ben elkészített keményfából faragott szobrok Csanády György költő és Mihalik Kálmán zeneszerzőt ábrázolják.

Fény - a magyar feltámadás (2025)

A vértói domb tetején kialakított Magyar Történelmi Nemzeti Emlékhely központjában található a „Fény - a magyar feltámadás” emlékjele. A Szögedi-szer magyar napok keretében, 2012-ben felállított szoborcsoport mitikus magyar alakokat (Analita Istenanya, Szöged vezér, Nekese Fősámán, Deédes Aranyasszony, Koppány és Vazul) ábrázol. A szobrokat szegedi és a környékbeli művészek készítettek el Lőrincz Ferenc vezetésével.

Dózsa-ház Közösségi Tér (2025)

A szentesi Dózsa-ház vagy régebbi nevén Szentesi Horthy Miklós Népház 1930-1937-ben épült romantikus stílusban, közvetlenül a Kurca mellé. A toronnyal díszített villaszerű épület megtervezésére Antal Endre városi mérnököt kérték fel és a kormányzó 1927-es látogatásának emlékére „Horthy-háznak” nevezték el. Az épület elkészülte után nem sokáig látta el sportcélú szerepét, ugyanis 1938-ban a makói csendőriskola költözött be a létesítménybe. 1942 óta viszont újra Közösségi Térként használhatják a Dózsa-házat a Szentesiek.

A szentesi Szent Jupát Sportegyesület is itt hozta létre Túrabázisát, amely a különböző szakágak helyi túráinak kiindulási pontja.

Szentesi Sport- és Üdülőközpont (2025)

A Szentesi Üdülőközpont többféle medencével, szaunával, vízi csúszdával és a helyi termálvízzel várja a kikapcsolódni vágyókat. A strandfürdő gyönyörű környezetben, egy liget közepén helyezkedik el, ahol termál medence, úszómedence és egy élménymedence is található. Emellett a fürdő különféle wellness szolgáltatásokkal is várja vendégeit.