 |
| Katolikus templom előttti kereszt, 2015 |
 |
| Kövecs-Kollár-kereszt, 1929 |
 |
| Szerb templom előtti kereszt |
 |
| Temetői kereszt (Szerb) |
 |
| Temetői kereszt (Magyar) |
 |
| Temetői kereszt (képes) |
Újszentiváni kersztek (2025)
Székely Meseház (2025)
Dr. Vass László újszentiváni otthonában, egy kellemes és szép környezetben építette fel a Székely „Meseházat”. A Szeged közeli szabadtéri kiállítás a tulajdonos néprajzi-katonai-történelmi-régészeti-művészeti leleteit foglalja magába.
Isten Anyja elhunyta szerb ortodox templom (2025)
A helyi szerbek kőből épült temploma 1853-ban készült neoklasszicista stílusban. Az újszentiváni görögkeleti templom a hagyományos bizánci alaprajzi rendszert követi, a keleti végében sokszögű oltárapszis található, nyugati oldalt pedig egy timpanon zárja le. A templom érdekessége, hogy az építés időszakában a görögkeleti vallásúak temploma nem lehetett közvetlenül utcára nyíló, ezt azonban a szerbek úgy oldották meg, hogy templomukat térpódiumra emelték, amelyen az épület ma is áll.
II. világháborús emlékmű (2025)
A községháza előtti emlékművek közül a jobb oldalit 2011-ben állították fel és a II. világháborúban elesett újszentiváni hősökre nevei olvashatók rajta gránittáblába vésve. Az emléktábla felső részén egy gravírozott angyalos, virágkoszorús címer látható.
I. világháborús emlékmű (2025)
Az újszentiváni községháza épülete előtt látható a település I. világháborús emlékműve, amelyet 1923-ban állítottak fel. Az emlékmű központi alakja egy nő, aki kezeiben kardot és pajzsot tart, az oszlop két oldalán pedig gránittáblába vésve olvashatók az elesett helyi hősök nevei.
Keresztelő Szent János templom (2025)
Az 1860-asévekben került kialakításra Újszentiván első katolikus imaháza a helyi iskola egyik termében. Bő egy évszázad múlva a kápolna átköltözött az akkori paplak épületében, de ezt egy idő útán kinőtte a helyi katolikus közösség.
2009-ben Kiss-Rigó László püspök úr állt az újszentiváni katolikus érdekek élér,e és 2012-es év közepére felépült a minden igényeket kielégítő modernista templom.
1956-os emlékmű (Pesti srác) (2025)
A Keresztelő Szent János-templom előtt áll Újszentiván 1956-os emlékműve, amelyet a forradalom és szabadságharc hatvanegyedik évfordulója alkalmából, 2017-ben avattak fel. A Kligl Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész emlékművének központjában a puskás gyerekhős áll, mögötte pedig egy a fából készült haragláb látható. A „pesti srác” egyébként több szobrászművészt is megihletett már.
Túra: Alföldi hegyek útján (2025)
„Őrzők, vigyázzatok a strázsán,Az Élet él és élni akar,Nem azért adott annyi szépet,Hogy átvádoljanak most rajta”
(Ady Endre)
 |
| Első strázsa |
 |
| forrás: openstreetmap.org |
Útvonal:
Szabadszállás (S) - Református templom – Dörmögő ház – Geréby-kastély – Strázsa-hegy – Lófogó-domb – Buckatető – Látó-hegy – Kurjantó – Kis Izsák, kápolna
Táv és szintemelkedés:
20,8 km/ 125 m
 |
| Hármashatár |
Református templom (2025)
Az első írásos emlékeink szerint Szabadszállásnak már 1628-ban állt egy kisebb, festett kazettás temploma, amelynek akkori szószékfeljárója ma is látható kiállítva az épületben.
1857-ben készült el a templom barokkos jellegű orgonája, amely elkészítését Mooser Lajos salzburgi orgonakészítő mestervégezte.
A református templomban egy Petőfi Sándorhoz köthető relikviákból álló kiállítás is látható.
Jézus Szíve szobor (2025)
A római templom homlokzatán látható egy Jézus-szíve ábrázolás, amelyet Krizmanics Ferenc erdőmérnök egyháztanácsos ajándékozott a gyülekezetnek 1930-ban.
Lisieuxi Szent Teréz templom (2025)
A templom 1929-ben épült fel Fridrich Lajos építészmérnök tervei alapján. Az építmény éke a kiskunsági városházákhoz hasonlító szecessziós hatást keltő torony. A telek formájához igazodó épületben kántor(tanítói) lakás, kápolna és tantermek kerültek kialakításra. Az adakozó hívők ajándéka a templom egyik harangja, a keresztelő kút és a homlokzaton látható Jézus-szíve szobor.
Szent Fülöp templom (2025)
A községháza szomszédságában álló katolikus templomot 1933-ban építették, és Szent Fülöp tiszteletére szentelték fel. Az épületet 2005-ben teljeskörű felújították Vass-Eysen Ervin tervei alapján. A kívül és belül is teljesen új arculatot kapó kis templom ekkor kapta a tornyát.
Református templom (2025)
A falu középpontjában lévő templom elődjét 1717-ben fából építették, majd 1750-ben vályogból emeltek egy hasonló nagyságú épületet. A kő alapra épített templomhoz 1761-ben, Mária Terézia királynő engedélyével egy tornyot toldottak. 1797-ben a megrongálódott vályogtemplom helyére, a kőtoronyhoz kapcsolva újabb templomot emeltek copf stílusban. 1812-ben a tornyot megmagasították, amely ekkor kapta vörösrézborítását.
A templom belsejében kör alakú, virágdíszítéssel gazdagon ellátott szószék látható, valamint egy 1745-ből való keresztelőkút az eredeti bútorzat.
I. Világháborús emlékmű (2025)
A Kiskunság téren áll Fülöpszállás I. Világháborús emlékműve, amelyet Kallós Ede készített 1925-ben. Az emlékmű 1998-ban átalakult, a szobrokat valószínüleg ekkor festették át.
Szent Kereszt feltalálása-kápolna (2025)
Kisizsákon az istentiszteleteknek évtizedeken át a helyi iskola adott otthont. 1999-ben kezdődött meg a mai istenház története, azzal hogy letették a kápolna alapkövét. A Farkas Gábor Ybl-díjas építész által készített tervek alapján épült kápolna végül 2004 őszén készült el.
A kisizsáki kápolna ökumenikus, de Szent Kereszt tiszteletére szentelték fel. Az épület fából faragott oltára a Megfeszítettet ábrázolja, amely a református istentiszteletekkor becsukják, és ilyenkor a református címer látható rajta.
Birkás Pincészet (2025)
Strázsa körtúra (2025)
A Strázsa körtúra útvonala a Felső Kiskunság Ős-Duna által épített homokbuckáit veszi sorra, amelyet lejtők és szurdokvölgyek tesznek igazán érdekessé.
A sárga körtúra jelzéssel ellátott útvonalat 2017-ben a Honvéd Nyugdíjas Klub Strázsa Túraegyesülete létesítette a helyi erdőgazdaság segítségével. A Strázsa-hegyet, a Barátok-hegyet, a Lófogó-hegyet, a Látó-hegyet és a Lófogó-dombot bejáró 9,4 kilométer hosszú turistaút a Tóth János tanya melletti erdei pihenőből indul. A túra során turbolyás akácosok, fekete fenyvesek és nyárfás-borókások között sétálhatunk, a buckák tetejéről pedig a szép kilátásban gyönyörködhetünk.
Strázsa-hegy (2025)
A 125 méter magas „csúcsot” legkönnyebben a Kurta kocsma mellől induló földútion közelíthetjük meg a sárga jelzésen.
Martonovits–Geréby-kúria (2025)
A Geréby család 1920-ban költözött Szabadszállásra, akiknek több kastélyuk volt a környéken. A Strázsa-hegy környékén lévő erdőben található kúriájuk is valószínüleg a 19. század első felében épülhetett eklektikus stílusban. A fából készült oromzattal rendelkező omladozó épületet napjainkban nem lakják, tulajdonosának kilétét homály fedi.
Csintovai csárda (2025)
Az egykori Csintovai csárda Szabadszállástól két és fél kilométerre, a Kecskemétre menő kerekegyházi út mellett áll, amely Petrovits István bérleménye is volt. A pusztai kocsmában akkoriban az ifjú Petőfi is gyakran megfordult. A 15 éves aszódi gimnazista diák a nyári szünidőben az emberi lábnyomtól nem érintett pusztaságot kémlelte itt, amelyről aztán több versében is megemlékezett.
Túra: A Strázsa pitvara (2025)
„...Kiáltó vagyok a pusztában;Szomjazó lelkek üditője,-
Üldöző hordák méregkútja,Magyar igéknek örök hirdetője!”
(Petőfi Sándor)
 |
| Kiskunsági Sárga |
 |
| forrás: openstreetmap.org |
Útvonal:
Marika-tanya – Király-erdő (S) – Horgászcentrum – Kosbor tanösvény – Alsóadacsi Geréby-kripta – Aranyegyházi iskola – Felső-temető – Szabadszállás
Táv és szintemelkedés:
23,8 km/ 91 m
 |
| Fenyves a homokon |
Helle-Martinovits-Geréby-kripta (2025)
Szabadszálláson a felső-temetőben két kripta is található, mindkettő olyan családok síremléke, amelyek jelentős szerepet töltött be Szabadszállás történetében. Ilyen például a Martinovits-család, akik közül László kunszentmiklósi főszolgabíró, Péter pedig vármegyei törvényhatósági bizottsági tag volt.
A Martinovitsok kriptája a mai napig ott áll a szabadszállási temetőben.
1848-as emlékmű (2025)
A szabadszállási felső-temetőben található egy emlékoszlop, amelyet az 1848-49-es forradalom és szabadságharc helyi honvédjeinek tiszteletére állítottak. A helyi Honvéd Nyugdíjas Klub Egyesület 2019-ben az aradi vértanúk emléknapja alkalmából avatta fel az obeliszket.
Aranyegyházi iskola (2025)
A Szabadszállás külterületén található aranyegyházi iskolát 1925 és 1926 között építtették, és akkoriban három tanterme volt. Ez idő tájt az iskola kápolnaként is működött, ahol havonta misét tartottak. Az iskolában 1969-ben ballagott el az utolsó osztály, majd 1975-ben véglegesen be is zárták. Az egykori tanulók 2019-ben emléktáblát és kopjafát avattak az azóta már lebontott iskola helyén.
Alsóadacsi öregtemető (Geréby-kripta) (2025)
Az alsóadacsi határrészen, a Kiskunsági Betyár Kúria szomszédságában helyezkedik el egy ótemető, amely feltehetően a Gerébyek temetkezési helye volt. A temetőt későbbiekben a környéken élő tanyasiak is temetkezésihelynek használták. Az öregtemetőt már nem használják temetkezésre, de a régi sírok mellett itt áll a Geréby-család díszes kriptája.
Kalazanci Szent József (2025)
Kalazanci Szent József tiszteletére alapított szegedi Piarista rendház udvarán látható a patrónus szobra.
A szentet egy olvasó gyerekkel ábrázolta az ismeretlen alkotó.
Túra: Nevesített fák a nagykőrösi erdőségekben (2025)
„Járnak, kelnek sokan zöld erdőben;Vagyon a nap épen lemenőben.Rózsákat fest utósó sugáraDombtetőre, lombok sudarára.”
(Petőfi Sándor)
 |
| Rákoczi-fa |
Útvonal:
Nagykőrös, Pálfája-erdő – tanösvény – Kincses makkfa – Mátyás király makkfa – Rákóczi-fa – Széchenyi-fa – Szente Kálmán-fa – Fitoss Vilmos-fa – Pál fája – Nagykőrös, Pálfája-erdő
Táv és szintemelkedés:
18,4 km/ 114 m
 |
| forrás: openstreetmap.org |
 |
| Szente Kálmán-fa |
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)