Magyar Történelmi Nemzeti Emlékhely és a Vértó (2025)

Egyes hiedelmek szerint egy közeli vágóhídról idefolyt vörös színű víz miatt kapta a Rókusi lakótelep paneljeivel körül ölet tó mai nevét. A vízfelület lápos részén szánkódombot alakítottak a ki a 20. század második felében az itt lakó gyerekek nagy örömére. Majd ezen a dombon valósult meg 2009-ben a határon belüli és kívüli összefogásból elsőnként a nyolc különböző székely kapu állítása.

Napjainkban már Magyar Történelmi Nemzeti Emlékhelyként emlegetik az igazán szép tópartot, hiszen itt állítottak fel a Székely himnusz és szerzőinek emlékére egy különleges fából faragott szoborkompozíciót. A fakereszt tövében álló két szobor Csanády György költőt, és Mihalik Kálmán zeneszerzőt ábrázolja. De Analita Istenanya, Szöged vezér, Nekese Fősámán, Deédes Aranyasszony, Koppány és a megvakított Vazul is „lakója” ma már a szoborparknak.

Székely himnusz emlékműve (2025)

A Vér-tó melletti dobon található nemzeti emlékhelyen állították fel a Székely himnusz és szerzőinek emlékére egy szoborkompozíciót. A Barta János által, 2009-ben elkészített keményfából faragott szobrok Csanády György költő és Mihalik Kálmán zeneszerzőt ábrázolják.

Fény - a magyar feltámadás (2025)

A vértói domb tetején kialakított Magyar Történelmi Nemzeti Emlékhely központjában található a „Fény - a magyar feltámadás” emlékjele. A Szögedi-szer magyar napok keretében, 2012-ben felállított szoborcsoport mitikus magyar alakokat (Analita Istenanya, Szöged vezér, Nekese Fősámán, Deédes Aranyasszony, Koppány és Vazul) ábrázol. A szobrokat szegedi és a környékbeli művészek készítettek el Lőrincz Ferenc vezetésével.

Dózsa-ház Közösségi Tér (2025)

A szentesi Dózsa-ház vagy régebbi nevén Szentesi Horthy Miklós Népház 1930-1937-ben épült romantikus stílusban, közvetlenül a Kurca mellé. A toronnyal díszített villaszerű épület megtervezésére Antal Endre városi mérnököt kérték fel és a kormányzó 1927-es látogatásának emlékére „Horthy-háznak” nevezték el. Az épület elkészülte után nem sokáig látta el sportcélú szerepét, ugyanis 1938-ban a makói csendőriskola költözött be a létesítménybe. 1942 óta viszont újra Közösségi Térként használhatják a Dózsa-házat a Szentesiek.

A szentesi Szent Jupát Sportegyesület is itt hozta létre Túrabázisát, amely a különböző szakágak helyi túráinak kiindulási pontja.

Szentesi Sport- és Üdülőközpont (2025)

A Szentesi Üdülőközpont többféle medencével, szaunával, vízi csúszdával és a helyi termálvízzel várja a kikapcsolódni vágyókat. A strandfürdő gyönyörű környezetben, egy liget közepén helyezkedik el, ahol termál medence, úszómedence és egy élménymedence is található. Emellett a fürdő különféle wellness szolgáltatásokkal is várja vendégeit.

Szent György-kápolnarom (2025)

Szentesen, a Somogyi Béla és a Daru utca találkozásánál ál egy kör alakú torony, amely megépítője a Lakos József Baráti Társaság volt. Az építményt eredetileg Csete György tervezett és egy Szent György tiszteletére szentelt kápolna lett volna. A tervek szerint a 8 méteres téglaépítmény tetején egy imára kulcsolt kezet ábrázoló, 4 méter magas szobor állt volna. Az emléktorony felállításának ötlete megosztotta a szentesieket, amely végül finanszírozási hiány miatt maradt abban.

Ké(s)z csodák néprajzi magángyűjtemény (2025)

A Daru utcában található egy szentesi néprajzi magángyűjtemény, ahol megtekinthető többek között egy népi konyhasarok régi konyhai eszközökkel, egy népi szoba korabeli bútorokkal, és egy festett háromszéki szobamakett. 

A kilátóhelyhez tartozik egy nyári nyitott festőműhely, ahol a saját készítésű kisbútorok kapják meg megnyerő szépségüket.

Termál Gyógyfürdő (2025)

Szentes Gyógyfürdőjét budapesti Népstadion tervezője, Dávid Károly tervei alapján építették 1962-ben, amely kialakítása egy törökfürdőkre emlékeztet. 

Szentes egyetlen gyógyvízzé minősített hévíze alkáli hidrogén-karbonátos, fluoridos meleg víz, ízületi, mozgásszervi és krónikus nőgyógyászati betegségek kezelésére alkalmas.

Dél-Alföldi postatörténeti kiállítás (2025)

A szentesi Kossuth utcai posta- és távközlési modern épületegyüttes megépítése 1984-ben kezdődött, és mintegy 5 évig tartott. A Dél-Alföldi postatörténeti kiállítás 2003-ban néhány szentesi postás dolgozó alapította meg az épület egyik üresen álló szárnyában, ahol ma a Magyar Postához kapcsolódó tárgyakból, okiratokból és nyomtatványokból áll. A múzeumban öt teremben található kiállítás, az egyikben egy múlt századbeli kisposta berendezési tárgyait és felszerelését tekinthetjük meg.

Bolgárkertész (2025)

A tűzoltósággal szembeni útkereszteződésben áll keskeny fiatal nőalakot formázó bronz szobor, amely 1875-körül ide települt bolgárkertészekre emlékezik. A 2019-ben felavatott Lantos Györgyi alkotáson megjelenik Szentes hírnevét adó zöldségek (a paprika, a paradicsom és a káposzta) a nő kezében lévő fonott kosárban.

Tűzoltó Történeti Kiállítás (2025)

A szentesi tűzoltóság épülete 1954-ben készült el, amely legkülönlegesebb eleme a 24 méter magas „tűztorony”, amelyből a csodálatos panoráma nyílik Szentes városára. A tűzoltólaktanya udvarán egy régi tartalékszertárban kapott helyet az Tűzoltó Történeti Kiállítás, amely város és környékének tűzvédelmi fejlődését mutatja be. A kiállítás keretein belül megtekinthetők a tűzoltó egyesület alapító dokumentumai, a korabeli tűzoltóságot létrehozók fényképei.

Vasúttörténeti park (2025)

A szegedi székhelyű Vasúttörténeti Alapítvány szentesi gyűjteménye a vasút gazdag múltjának emlékeit mutatja be egy nagyobb parkban. 

A Vassúttörténeti park az egykori építési főnökség telephelyén található, amely főépületében egy szakmai gyűjtemény látható. A múzeum parkjában pedig egy mozdonymatuzsálem, egy katonai sínautó, és kézihajtány is található.

Szovjet Hősi emlékmű és katonasírok (2025)

A szentesi Kálvária temető bejáratával szemben található a II. világháborúban a környéken elesett szovjet katonák sírhelye. A sírkert dísze egy emlékoszlop, amelyen 48 szovjet katona neve szerepel, de továbbá 51 ismeretlen katona is nyugszik az itteni sírokban.

Görögkeleti temető és kápolna (2025)

Szentesen görögkeleti temetője a Kálvária temető szomszédságában a Hadzsy János út mellett található. A temetőhöz vezető út mellett egy apró barokk kápolna áll, bejáratnál pedig egy harangláb látható.

Kék Keszeg sétaút (2025)

Szentes külterületén, a Tisza mentén egy új ösvény került kialakításra, amely a Kék Keszeg sétaút nevet kapta és az ártér hangulatos természeti világába enged bepillantást. Vadregényes hangulata és a keszegre emlékeztető vonalvezetése miatt a 16 kilométer hosszú sétaút hamar a futók, terepkerékpárosok és természetjárók kedvelt útvonala lett. Az itteni séták során termetes fákkal, vízparti homokpadokkal, meredek partfalakkal, ártéri kaszálókkal és kubikgödrök madaraival egyaránt találkozhat az ide látogató.

Szentesi Tiszai Strand (2025)

A Csongrád felé vezető út közelében található Tisza-parti szabadstrand a szentesiek titkos helye, ahol játékok, padok, tusoló és büfék várják a fürödni vágyókat. A mintegy 100 méteres partszakaszon a strandon kívül a város hajóállomása itt található, amely stégje kirándulóhajók, motorcsónakok és evezősök kikötésére is alkalmas

Ravatolozó (2025)

A pusztaszeri ravatalozó 1989-ben épült híres építész, Makovecz Imre tervei alapján. A csupasz téglaépítés stílusában készült épület a külsejét a közeli kunhalmok alapján álmodta meg tervezője. Makovecz úgy álmodta meg, hogy bejárati ajtón beviszik az elhunytat a ravatalozóba, és a hátsó kijáraton tulajdonképpen távozik a túlvilágba. Az épület kupolaszerű tetején látható kopjafa-erdőt szintén az építész tervezte, amelyek közül több ki is dőlt az azóta eltelt időben.

Túra: Vásárhelyi troll kereső (2025)

„A kövön ül Troll egyedül,

Vén csontot csócsál étkeül;

Sok év alatt lett csupasz e falat,

Nehéz volt húst szerezni.

Lesni! Messzi!

Barlangján így bújt szál egyedül,

Bajos volt húst szerezni.”

(A Gyűrűk Ura)

Asztal teríték nélkül

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

  Kása-erdő, Liget sor (ZK) - Régi-Kenyere-csatorna (KK) - Ölelő Olga (ZK) - Kása-erdő, Liget sor

Táv és szintemelkedés:

4,8 km/ 5 m

---

Itt úgyse jössz át

Ölelő Olga (2025)

A hódmezővásárhelyi Kása-erdő nem mindennapi látványosságot rejt, ugyanis a 4,5 méter magas erdei troll, Ölelő Olga lakik benne.

A vásárhelyi erdő mélyén megbúvó alkotás egy különleges, újrahasznosított fából készült szobor, amelyet Thomas Dambo, dán művész késíztett el. A számos helyi és külföldi önkétessel megvalósított szobor az erdők és a zöld környezetünk védelmére hívja fel a figyelmet. 

A helyszínen még az ülőpadok és asztalok várják a szoborhoz kirándulókat, valamit egy térkép is kifeszítésre került, amelyen Dambo alkotásainak helyeit jelölték be, Észak-Amerikától Ausztráliáig.

Robinson Retro (2025)

A Robinson Retro vagy más néven „retrómúzeum” Hódmezővásárhelyen, a Lázár utcában található, amely Konyecsni Sándor évtizedes gyűjtőmunkájának eredmény képpen jött létre.

A szépen felújított vásárhelyi épületben több száz híradástechnikai, számító- és háztartási gép, üveg, porcelán, két- és négykerekű jármű, valamint használati tárgy idézi fel a huszadik század mindennapjait. A látogatók nemcsak a hétköznapi tárgyakat, hanem órákat, bakelitlemezeket, kazettákat, walkmaneket, ütős- és fúvóshangszereket, játékkonzolokat, valamint filmes és digitális fényképezőgépeket is szemügyre vehetnek.

I. és II. világháborús emlékmű (2025)

A Fő utca menti öregtemetőben áll Csete György építész mártélyi I. és II. világháborús emlékműve.

A két különálló részből álló, de mégis összetartozó emlékmű egyik fele mészkőtábla, amelyre a világháborúkban elesett hősi halottak nevei olvashatók. Az alkotás másik része pedig az egymáshoz kapcsolt 81 kopjafa, amelyet a másik emlékművel egyszerre, 1989-ben avattak fell.

Szent László (2025)

A mártélyi polgármesteri hivatal előtt látható „A leányszabadító Szent László legendája” című alkotás, amely 200-ben került felállításra. Mihály Árpád szobrászművész alkotása Szent László király azt a hős tetté jeleníti meg, amikor László herceg egy magyar lányt szabadít ki a pogány karmai közül.

Késmárki-féle szélmalom (2025)

Mártély határában áll egy különleges ipari műemlék, a Késmárki Imre-féle szélmalom, amely 2023-as felújítása óta már bárki számára bepillantást enged a régi idők őrlési technikáiba és a molnárok munkájába.

A Késmárki-féle malmot valamikor 1854 körül építhették, és akkoriban több mások malom is üzemelt a környéken. Az épület déli oldalán található vésett felirat tanúsága szerint 40 000 téglát használtak fel a megépítéséhez. A tanyavilág gazdálkodóinak gabonáját eleinte Kis Péter őrölte az épületben. 1913-tól azonban Késmárki Imre molnár üzemeltette, aki felvirágoztatta és ismerté tette a mártélyi malmot. 1953-ban az építmény vitorlája letört és nem is javították ki, azért sokáig üzemen kívül volt. 

Szalay Ferenc festőművész 1966-ban megvásárolta az ipartörténeti műemléket, aki felújíttatta, és a belső berendezéseivel együtt megőrizte az utókornak. Azóta a szélmalom és a környéke, a mellette álló molnárházzal együtt kulturális központtá vált, ahol gyakran rendeztek koncerteket vagy művészeket láttak vendégül. A mártélyi malom a magyar filmművészetbe is megjelenet már, ugyanis „Kósa Ferenc a Másik ember” című filmje és a „Koncert a malomban” című televíziósadás itt forgott.

Bodnár Bertalan Oktatóközpont (2025)

Hódmezővásárhely önkormányzata a 2000-es évek elején döntött úgy, hogy a Mártélyi Tájvédelmi Körzet területén oktatóközpontot létesít. 

A Bodnár Bertalan Oktatóközpont végül csodálatos természeti környezetbe, közvetlenül a holtág mellé épült. A központ célja a hullámtéri táj botanikai és zoológiai értékeinek, valamint a sajátos alföldi látnivalók bemutatása. Emellett a létesítmény kiválóan alkalmas oktatási célra, előadások, és foglalkozások megtartására, de nagyobb, céges továbbképzések és tréningek számára is ki bérelhető.

Az oktatóközpont szolgáltatási repertoárja is az ide érkező kirándulók kényelmét szolgálja, ugyanis lehetőség van kenu, csónak és kerékpárbérlésre. De egy igazi erdei hangulatú kalandparkban is hagyhatjuk a csemetéinket, ha csak szeretnénk élvezni a természetet.

A WWF Magyarország pedig 2008-ban itt kezdte meg a hód-visszatelepítési programját, amely sikeresnek bizonyult, és az egykori őshonos emlős azóta jól érzi magát az elmocsarasodott vidéken.

Festők dombja (2025)

Mártély külterületén, a Tisza töltésének oldalánál van egy kis föld kupac, és rajta több emléktábla, tetején pedig egy emlékmű. A település vezetősége itt állított emléket az egykor Mártélyon alkotó elhunyt művészeknek.

Boldogasszony-kápolna (2025)

2019-ben állították fel a Tisza töltés közeli földhalom tetején látható Boldogasszony-kápolnát, amelyet Makovecz Imre építész tervezett. A Festők dombjával átellenben álló kis kápolna vásárhelyi téglából készült, és egy Mária-szobor is található benne. Az utóbbit B. Kovács Emőke készítette, a kápolna tetején látható két angyal-szoborral együtt.

1956-os emlékmű (2025)

A mártélyi Faluház előtt lett felállítva az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékműve 2006-ban. A forradalom 50. évfordulója alkalmából kiírt pályázatot elnyerő, Kotormán Norbert szobrászművész Szent Mihály arkangyalt ábrázoló alkotása került felavatásra ekkor.

1848-1849-es emlékmű (2025)

A Faluház előtti parkban található Mártély1848-1849-es emlékműve. Az 1998-ban felavatott kopjafás alkotás Csete György és Nagy István közös munkája.

Országzászló (2025)

A mártélyi Trianon-emlékmű helyi vállalkozók, képviselők és magánszemélyek együttműködéséből és felajánlásából készült el. A 2020-ban felavatott alkotás egy országzászló emlékmű is egyben.

Múzeumposta (2025)

Mártély múzeumpostája 2024-ben nyitotta meg kapuit, ahol a 20. századi postai hangulata fogadja látogatót.

Hollókő után hazánk második múzeumpostája az önkormányzat által megvásárolt egyik Csete-házban létesült a Postakürt Alapítvány és az önkormányzat összefogásával. A múzeumposta kettő az egyben ugyanis nem csak hagyományos posta üzemel itt, hanem kis múzeum is. A postára érkező sorban állás közben megcsodálhatja a korabeli eszközöket, a múltat idéző fotókat és egy régi telefonközpontot is. A postán található telefonfülkében pedig ismert művészek hangján irodalmi művek szólalnak meg.

A múzeumposta előtti téren egy régi postakocsi látható, amely egy lóvontatta cariol kocsi, és Tótvázsonyból érkezett Mártélyra. A park sétánya mellet pedig információstáblák kerültek kihelyezésre, amelyeken a település történetéről és a magyarországi postákról olvashatunk.