Székalji iskola (2014)

A szatymazi székalji iskola Karácsonyi Dili Gergely nagygazda fehértószéli birtokán épült fel 1854-ben.

A külterületi iskolában 1900-as évek közepéig működött oktatás, az ezkövetően átépített házat a Monsanto kutatatóközpont irodaépületként hasznosította. Napjainkban a Sándorfalvára vezető út mellett álló feszület és harangláb emlékeztet az egykor tanyai iskolára.

Erdei busalepke (Ochlodes venatus)

Az erdei busalepke füves területeken, gyeptársulásokban szinte mindenhol gyakori. Az állatra jellemző a többi fajttársától eltérő, szélesebb a fej és a bunkós csáp. A lárvái szívesen táplálkoznak bükkfélékkel, az imágót pedig gyakran látni kígyósziszféléken.

Közönséges ördögcérna (Lycium barbarum)

A Kínában őshonos ördögcérnával hazánkban csak kivadult példányaival találkozhatunk. A tavasz végétől lilában pompázó növény minden része tartalmaz mérgező alkaloidákat.

Pirregő tücsök (Oecanthus pellucens)

A pirregő tücsök vagy népies - nevén őszi bogár - Magyarországon bokros, bozótos területeken, és szőlőkben gyakori. Az állattal leggyakrabban alacsony fákon és bokrokon lehet látni. A tücsök július végén kezdi meg messze hangzó énekét, amelyet gyakran a zöld lombszöcske hangjával együtt hallhatjuk.

Kisteleki Termálfürdő (2014)

Kistelek "mini" termálfürdőjét a város központjában, az egykori áruház földszintjén alakították ki. A termálfürdő a Dél-alföld területén egykoron elterülő ősi Pannon-tenger örökségét kihasználva 2006 óta várja gyógyulásra vagy felüdülésre vágyó vendégeit

Árpád-házi Szent Erzsébet (2014)

A templom melletti árnyas fák alá 2006-ban került Szent Erzsébet bronz szobra, amely a második a Kisteleket díszítő szentek sorában.

Kisteleki Múzeum (2014)

A 20. század elején épült falusi kúria a városközponttól nem messze a Majsai út mentén található.

Az épület múzeummá alakítását a Kisteleki Városvédő és Szépítő Egyesület szorgalmazta és önkormányzati együttműködéssel 2002-ben nyitotta meg a kapuit a látogatók számára. Az épület 3 szobájában kapott helyet a Kistelek történelmét, és környékbeli foglalkozásokat bemutató tárlat. Ezek közül az egyik helyiségben a parasztházakra oly jellemző „tisztaszoba” berendezései állnak. A kertben található faházak is elő múzeumként működnek, ahol népi mesterségek próbálhatnak ki az ide látogatók.

Bíbic-tó (Tóalj) (2014)

A kisteleki Bíbic-tónak vagy, ahogy helyiek hívják Tó-aljnak az az érdekessége, hogy egyedülálló módon a város ölelésében fekszik. A tó a Duna-Tisza közti szikes tóláncolat egyik legkisebb tagja, és vizének kémhatása egyedülállóan lúgos. A védett madarainkból három (gólyatöcs, gulipán, széki lile) állandó vendége a természetvédelmi területnek. Emellett a környékbeli horgászok egyik kedvenc partszakasza is.

Vár utcai vadgesztenye fasor (2014)

A város egyik legjelentősebb műemlékéhez vezető utat idős, több mint száz esztendős, vadgesztenyéből álló fasor szegélyezi. A fák lombkoronája, mint egy kupola úgy borítja be ezt a sokak által látogatott sétányt. Az utca egyébként amellett, hogy jelentős esztétikai értékkel bír, a Bükki nemzeti park egyik védett területe.

Törvényfa (2014)

A Diósgyőri várhoz vezető sétányon panziók és éttermek ölelésében találhatóak a törvényfa sarjak. E két szép Törökmogyoró-fa elődje alatt hajtották végre az ítéletek az 1800-as években 

Diósgyőri Református templom (2014)

A diósgyőri református templom a városrész szívében épült késő barokk stílusban 1769-71-ig.  A templom építésze egy bizonyos „Joseph Walter Camer Taü Meister” volt, akit Pápai Tóth Mihály bízott meg, de a lelkipásztor a felszentelést már nem érte meg.

Szűz Mária Szent Neve templom (2014)

A Diósgyőri Puskás Tivadar utcában található templom eredete egészen a középkorig nyúlik vissza.  1564-től a reformátusoké volt, csak a 18. század közepén került vissza a katolikusokhoz. 

A barokk stílusú katedrális bejárata nyugatra néz, gyakorlatilag hátat fordít a városnak. Ennek oka az, hogy az egykori település a hajótól nyugatra helyezkedett el. A templom udvarába található egy Jézus szobor és nem messze tőle pedig egy kis téren a városrész talán legszebb szobra, az Immaculata.

Szeplőtelen fogantatás (2014)

A Diósgyőri Római katolikus templom mellet az utak kereszteződésében áll a mohácsi vész emlékére készült szoborcsoport. Az 1739-es készítésű alkotás egy Mária szoborból és két Szent király: István és László alakjaiból áll, később az évek folyamán egy Nepomuki Szent János emlékmű is került középre.

Diósgyőri Evangélikus templom (2014)

A Diósgyőrben letelepedett felvidéki szlovák és német ajkú evangélikus szorgalmazták gyülekezetük templomának felépítését. Végül 1898 kezdték meg a gyönyörű eklektikus épület építését közvetlenül a vártövében. Azóta többször felújítottak és így lett a város egyik legszebb temploma.

Nagy Lajos király (2014)

Varga Éva Nagy Lajos király bronz mellszoborra 2001 óta áll a Diósgyőri erőd előtt. A vár egyébként Nagy Lajos kedvenc udvara volt, hiszen Buda és Krakkó között félúton áll, ezért sokszor tartózkodott itt.

Diósgyőri vár és vármúzeum (2014)

Nagy Lajos királyunk kedvenc vára, a diósgyőri vár Miskolc egyik büszkesége. E vár, is mint oly sok honi társa IV. Béla várépítési kezdeményezése után épült és első birtokosa Ákos nembeli Ernye bán volt. A vár fénykora I. Lajos uralkodása alatt kezdődött, hisz hanyagolva Budát egyre többet időzött itt. Az erődöt az ország harmadik székhelyévé tette, átépíttette és korszerűsítette. Az ódon várfalai közt még egy történelmi esemény történ Lajos uralkodása alatt, ugyan is 1381. november 26-án a diósgyőri várban írták alá a torinói békét, amelyben Velence városa arra kötelezte magát, hogy vasárnap és ünnepnapokon felvonja az Anjou-lobogót a Szent Márk téren. A fényűző pompa hanyatlása a 16. század második felében érkezett el, csekély őrsége nem tudta megakadályozni, hogy a török felégesse és kifossza. Az ezt követ évszázadok során a vár állaga tovább romlott, majd 1900-as évek közepétől egészen napjainkig építgetik és szépítgetik az uradalmat, amely vonzerejéből sokat veszt, hogy a diósgyőri panelrengeteg közepén fekszik.

Déryné-ház

Jelenleg vártörténeti kiállítás, fegyverkiállítás és a torinói békének emléket állító panoptikum látható a várban. A külső várban egy nagyobb panoptikum kapott helyet, itt hat életkép nyújt betekintést a középkori Diósgyőr mindennapjaiba. Érdekesség még többek között a közvetlenül a vár szomszédságában álló Déryné-ház, mely a19. század kedvelt színésznőjének szentelt múzeum, de a vár használati tárgyaiból is rendeztek be itt kiállítást.

Fehérkő-lápa-tető (2014)

Fehérkő-lápa egy kiszögelés szerű csúcs képződmény Lillafüred dél-keleti oldalán. Erről a természetes mészkőplatóról igazán gyönyörű panoráma nyílik a szikláról elnevezett településrészre. 

A csodás tető a kilátás mellett kedvelt sziklamászó hely is a sportág szerelmeseinek.

Szent István-forrás (2014)

A Miskolcot és Bükkszentkeresztet összekötő piros jelzés körülbelül felénél található a Szent István-forrás. A szebbik foglalásán nem található kivezetés, mert az a turistaházat látja el vízzel. De az alsó kivezetésen csapadékos időben szokott csordogálni a vizecske. 

Fehérkőlápai Turistaház (2014)

A Fehérkőlápa Étterem és Panzió egy fenyves-erdőben található 586 méter magasan. A turistaház és környéke amellett, hogy a Bükki Nemzeti park területén áll, több  gyönyörű öreg faritkasággal is büszkélkedhet.  A házhoz odajutni kétféleképpen lehet, Lillafüredről a turistautakon vagy Bükkszentkeresztről egy makadámúton. 

Túra: Északi források (2014)

„Mekkora bálvány, előtte az állvány, fogja a mikrofonját,

Remeg a drága, az alsónadrág a sarokba dobva rég.

Jó ez a lány, semmiben nincs hiány, gyere a karjaiddal fonj át!

Meleg a nyála, jó vagyok nála, pedig nagyon korcs keverék.”

(Tankcsapda)

Előtte a Bállvány

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Ómassa (K) – Vörös-kő (S+) – Száraz-völgy – Bánkút (Z) – Bálvány (P) – Czékus-út – Csikorgó – Szentlélek (K∆) – Látó-kövek (K+) – Csondró-patak völgye – Cakó-kő – Szentlélek (K)  – Látó-kő – Ómassa

Táv és szintemelkedés:

20 km/ 750 m

---

Csavargás a Csikorgón

Látó-kő (2014)

A szentléleki kolostorrom szomszédságában található a környék kisebbik Látó-köve. A kék kereszt jelzésű turistaút (Ómassa felé) mentén, az erdő ölelésében álló sziklatorony egy igazi mesebeli helyre emlékeztet.

Csikorgó (2014)

A Csikorgó nevezetű hegygerinc Szentlélektől nem messze a Bánkútra vezető műúttal párhuzamos piros jelzésű turistaúton található. A hegyről gyönyörű kilátás nyílik a dédei várhegyekre, ezáltal és mohás szilatenger miatta olyan az érzése az embernek, mint ha magashegységi úton járna, egyébként a szirt a túracipők alatt csikorgó kövekről kapta a nevét.

Dédesi vár (2014)

Az északi váraink egyik legjelentősebb történelemi múlttal rendelkező műemléke a Dédestapolcsánytól mintegy 4 kilométere található, egy meredek sziklacsúcson emelkedő Dédes vár.  A Bükk-hegység ezen a vidékén a középkorban két erőd is állott az egymással szembeni csúcsokon, és mindkettőt körül ölelte egy késő-bronzkori vár sánca. Ezenkívül várak közötti nyeregben, egy L alakú kőfalrom is található, amely keletkezésének idejét még nem sikerült régészeinknek megállapítani.

A kővárakat az Ákos nembeli Ernye bán emeltette a 13. században, majd a kiskirályokkal folytatott háború után Károly Róbert vette magához. Mint szinte az összes várunk ez is a törökkel vívott csatába lelte végét. Ugyanis az történt, hogy a várvédője Bárius István mielőtt feladta volna a várat egy torony alá hordatta az összes puskaport és nagy örömmel bevonuló törökökre robbantotta azt. Az erődöt ezután soha nem építették újjá, de a romok több mint 400 török katonát tartanak fogva a mai napig.

Óriáspöfeteg (Calvatia gigantea v. Langermannia gigantea)

„Az óriáspöfeteg (Calvatia gigantea v. Langermannia gigantea) a gombákhoz (Fungi) ezen belül az osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes) a kalaposgombák (Agaricales) rendjébe és a csiperkefélék (Agaricaceae) családjába tartozó ehető gombafaj.

A tápanyagokban gazdag réteken, legelőkön, kertekben, erdőszéleken fordul elő leggyakrabban. Egész Európában előfordul, de nem mindenhol gyakori. Akár 40 centiméteres átmérőjűre és több kilogramm súlyúra is megnőhet. Fiatalon külső felszíne fehér és finoman pelyhes, később megbarnul. Belső spóratermő rétege kezdetben fehér, majd ez is megbarnul, és porszerűvé válik. Fiatal fehér, rugalmas húsú példányait kell gyűjteni, amelyeknek bőre könnyen lehúzható. Tisztítás, felszeletelést követően, vajban párolva, rántva vagy bundázva fogyasztható. A porszerű spórát vérzéscsillapításra is lehet használni. (Régen tartottak ilyen gombát a ház környékén ilyen esetekre.)

A pöfetegeknek több ehető fajuk van, amelyek kisebb átmérőjűek, méretük a 6‑8 cm-t nem haladja meg, de nem szabad összetéveszteni a gyilkos galóca, fiatal, még burokba zárt példányaival. A pöfetegféléknek mérgező fajai is vannak, amelyeknek felszíne barnásabb, repedezettebb, és húsuk szürkés, szürkésbarna, vagy fekete, egyikük az áltrifla.” (wikipedia.hu)

Bálvány (2014)

A Bükk-hegységben, a Bánkút melletti 956 méter magas Bálvány csúcsa a legfrissebb felmérések szerint az ország 8. legmagasabb hegye, hegység viszonylatban 4. legmagasabb csúcs. A magaslat neve a egyes feltételezések szerint a pogány időkre utal vissza. Itt található a Petőfi kilátó, amely az 1848 szabadságharc nagy alakjának, Petőfi Sándornak állít emléket az innen látható gyönyörű körpanorámával együttesen.

Fehér Sas panzió (2014)

A Bükki Nemzeti Park szívében található a Bánkúti síparadicsom, amely télen igazi alpoki hangulatban fogadja az ide látogatókat.

Itt a sípályák ölelésében található a hegység, sőt az ország legmagasabban fekvő panziója a Fehér Sas. A panziós étterme különleges fogásokkal és hagyományos ízekkel várja a világzajaitól elvonuló vendégeit.

Gyula-forrás (2014)

A Gyula-forrás Bánkút közelében fakad, a sárga kereszten lehet eljutni hozzá. A forrás vize nem csak a turisták szomját oltja, hanem egy vízmű telep vízét is gyarapítja.

Meteor-forrás (2014)

A Meteor- forrás a Bükk egyik legszebb forrása és nem csak az igényesen kivitelezett kerete miatt. Hanem mert a víz kivezetése is igazán ötletes, hiszen egy enyhén lejtős szikla vályúban indul a víz az útjára majd egy kanyar tesz mielőtt lesietne a Száraz-völgybe. Az itt található padok, asztalok, tűzrakóhelyek mindig használható állapotban vannak a gondos kezeknek köszönhetően. Felkutatása az Ómassa és Bánkút között sárga kereszten lehetséges és forrás pontos helyét pedig a sárga kör jelzi.

Szövetség-forrás (2014)

A forrást foglalása 1966-ban a BAZ-megyei természetbarát szakosztályok összefogásával és az állami erdőgazdaság támogatásával készült. A lillafüredi kisvasút végállomásánál, közvetlenül a DTSK pihenő mellett található.

Spanyol csupaszcsiga (Arion vulgaris)

A spanyol csupaszcsiga egy inváziós károkozó állatfaj, amely néhány évtized alatt Európa legtöbb országába elterjedt és vált intenzívvé. A meztelen csigafaj a buja növényzettel fedett vegetációt, árokpartokat és az elgyomosodott mezőgazdasági területeket kedveli. Az állat nem válogatós, az élőhelyén minden útjába kerülő növényt megrág vagy alkalmanként tarrágást okoz.

Szent Kereszt Felmagasztalása templom (2014)

Újhuta régi fakápolnája 1700-as évek végén egyszer csak összeomlott. Aztán ami meg maradt belőle azt Répáshutára költöztették és 1800 tavaszáén elkezdték felépíteni a mostani masszív templomot.

A barokk templombelső berendezésének jelentős része a diósgyőri volt pálos kolostor templomából származik, miután II. József 1786-ban feloszlatta a pálos rendet. A Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére felszentelt templom még egy villámcsapást is túlélt ekkor kapta az új téglából készült tornyát.

Bükki Üveghuták Ipartörténeti Múzeuma (2014)

Bükkszentkereszt egyetlen múzeumának tárlata a környékre oly jellemző üveghuták világába kalauzol bennünket. A kiállítás részletesen foglalkozik az üveggyártás alapanyagaival, berendezéseivel és eszközeivel. Találhatunk itt még számos üvegből készült tárgyak, melyek közt akadnak évszázados ritkaságok is. 

Nagy őzlábgomba (Macrolepiota procera)

„A nagy őzlábgomba közismert és népszerű a rendkívüli termete miatt. Angol neve találó, napernyő gomba. Tényleg esernyőkre emlékeztetnek a kiterült kalapú termőtestek. Termete miatt könnyű észrevenni, és a meghatározása sem nehéz. Fontos azonosító jegye, amilyen a barna mintás, karcsú tönk, a dupla és gyapjas gallér, ami a tönkön elmozdítható, a világos krémszínű lemezek, a kalapbőr barna pikkelyei is észrevehetők, ahogy a kiterült kalap közepén mindig megmaradó púp is. Az őzlábgomba rokon fajai közt akad egy nagyobb termetű mérgező faj is, a Macrolepiota venenata. A nagy őzlábgomba szaprofita vagyis korhadékbontó, így számos élőhely típuson megtalálható legelőktől, erdőszéleken át erdők belsejéig májustól novemberig.” (gombaklub.blogspot.com)

Boldogasszony-köve (2014)

Bükkszentkereszt egyik leglátogatottabb része az úgy nevezet Gyógyító Kövek, vagy más néven Boldogasszony-köve. Ennek a sziklának legendája is van, ugyanis Krisztus halála után anyja, Mária bánatában a világot járta. Bükkszentkereszt mellett elhaladva ezen a kövön pihent meg, amely felvette ültének formáját, ezért Szűz Mária testétől a kőbe gyógyító erő költözött.

Viszont ami tényleg bizonyítható is, hogy geológiai szempontból a Bükk-hegység egyedülálló országban, hiszen temérdek féle ásványkincs található itt. A mítosz miatt a terület az évek során kegyhelyé változott, Mária szobrot és fénypadot is állítottak ide a Táltos hagyaték őrzői.

Holdviola Tanösvény (2014)

A Holdviola Tanösvény legalább annyira híres, mint szomszédja maga falu, Bükkszentkereszt.

A Vadas-bércen húzódó 3 kilométeres ösvény szinte egésze a hegyvidékre jellemző erdőkben halad és környék múltjára is próbál rávilágítani. Az ifjúsági tábortól induló és oda visszatérő útvonalon fára festett római számok jelzik az állomásokat, de ismertető táblák nem tartoznak hozzájuk. Ugyanis a tanösvény leírását tartalmazó füzetet a Bükki Nemzeti park irodáiban lehet megtalálni (vásárolni?).

Állomásai: Mészégető, Hét katona sírja, Bika-rét, Holdviola, Az erdő hangja, Terepformák, Az erdő fái, Útcsomópont, Vadászház.

Katonasírok (2014)

Hét magyar katona emlékét őri az a katonasír, ami Bükkszentkereszttől nem messze az erdőben található. A fasizmus áldozatinak emlékére állított emlékmű gondosan rendbe van tartva és a Holdviola tanösvény különálló állomásaként is megemlékezik róla.

Kárpáti kék meztelencsiga (Bielzia coerulans)

Hazánk legnagyobb meztelencsigafaja akár 20 centimétert is elérheti. A többnyire kék színű állat csak a Kárpátokban és a környékén fordul elő. Magyarországon igen ritka és főleg a Zemplénben és a Bükk-vidéken fordul elő. A csiga kedveli a nedves, párás, hűvös élőhelyeket, a fenyő- és lombhullató erdők avarjában gombákkal, zuzmókkal és bogyókkal táplálkozik.

Mezei gólyaorr (Geranium pratense)

„A gólyaorrfélék gyakran tömeges megjelenésű feltűnő lila virágú példánya. Magasabb hegységekben gyakran találkozhatunk vele hegyi réteken, mezőkön. Hazánkban nem túl gyakori.

A Gólyaorrfélék családjának szinte az egész világon vannak képviselői. A családba tartozó kb. 400 fajból Európában 39, Magyarországon 16 található meg. Gyakran tömeges megjelenésű akár 60 cm nagyságot is elérő növény. Virága a többi hazai gólyaorrhoz hasonlóan magányosan álló, lila színű. Szára hengeres, a levél tenyeresen hasogatott, a levélszél fűrészes. Termése a gólya orrára emlékeztet. Hazánkban nem túl gyakori, tőlünk északra az Alacsony-Tátrában sokfelé találkozhatunk vele.” (novenyhatarozo.info)